Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-78
14 nemzetgyűlés 78. ülése 1922. évi deczemher hó 22-én pénteken. 297 Griger Miklós : Elismerem, hogy őket a többtermelés eszméje vezeti és ez a kérdés aggasztja, — szakszerűen vagy nem szakszerűen, azt nem kutatom — és a többtermelés kérdését tartják mérvadó szempontnak minden egyes eset eldöntésénél. Ez azonban téves kiindulás. Mert hiszen a földreform kérdését nem a többtermelés kérdése vetette felszínre, hanem a földbirtok megoszlásának rettentő aránytalanságából és a letűnt évtizedek súlyos mulasztásaiból származó és a háború folyamán illetve a háború után kirobbant szociális elégedetlenség vetette felszínre és érlelte meg. Következőleg az 0. E. B.-nak döntéseiben ma is a szociális gondolatot kellene vezércsillagul tekintenie. Ezzel természetesen távolról sem akarom azt mondani, hogy a legszélsőbb nagybirtokellenes balszárny mentalitásával dolgozzék, és a gazdasági közérdeket teljesen figyelmen kívül hagyja, de mindenesetre azt, hogy a szociális szempontokat a legmesszebbmenő jóindulattal kezelje. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbalóldalon.) Az O. E. B. által kiküldött tárgyalóbirák ugyancsak ebbe a hibába esnek, ők is a többtermelés szempontjából nézik a dolgot. Nem csoda, vannak köztük jóhiszemű emberek, — azt hiszem, legtöbbjük ilyen — akiknek a nagybirtok szakértője folyton azt énekli a fülükbe, hogy a többtermelés igy meg ugy, a városok éhen halnak... így azután ennek az erkölcsi terrornak befolyása alatt dönt a biró, akit egyébként a legnagyobb jóhiszeműség és jóindulat vezet. En a birói tekintély ellen nem akarok véteni, eleget vétenek ellene és elég árnyat vetnek rá azok a tárgyalóbirák, akik állandóan a nagybirtokosnak fogatját és dúsan teritett asztalát veszik igénybe. Ellenben felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét egy ilyen tárgyalóbiróra. Nevet nem mondok, mert nem akarok személyeskedni, de aki kíváncsi rá, megveheti e füzetet... Pesthy Pál : Ez igy általánosítás ! Griger Miklós : . . . mert itt van a könyve. Ebben többek közt a következőket irja (olvassa) : »A törvénynek célja tehát első sorban csak a több termelés elérése lehet ; ez után jön a kérelmezők földhöz juttatása.« Teljesen elhibázott szempont, mert a szociális szempont kívánja ennek a végrehajtását még abban az esetben is, ha ideiglenesen a több termelés rovására esik. (Ugy van ! a bal- és a szélsöbalóldalon.) Ez a járásbiró ur azután a füzet későbbi lapjain nyíltan hirdeti azt, hogy a többtermelést csak a nagybirtok szolgálja. Hiszen akkor egyszerűen nincs szükség földreformra! De azután családi típusokat állapit meg két holdban. Ahol most a családi tipus két hold, ott még ilyen szegény törpe birtokosokat akart kreálni, ami utóvégre nem volt a törvény intenciója. Azt irja még (olvassa) : »A törvény 1. §-a azt is megmondja, hogy csak azoknak juttat földet, akik önhibájukon kívül eddig nem juthattak földhöz. Hogy értsük ezt? En csak ugy értelmezem, hogy csak ott nem juthatott a nép földhöz, ahol a határban kötött birtokok vannak.« (FelMáltások a bal- és a szélsöbalóldalon : Hallatlan !) Azután tanácsokat ad a bíráknak, hogy csillapítsák a háborgó szenvedélyeket a következő tanáccsal. (Halljuk ! a bal- és a szélsöbalóldalon.) »Ezeket fel kell világosítani, hogy a megváltást szenvedő nagybirtokos épugy ragaszkodik a maga nagy birtokához, mint a kisbirtokos az övéhez, és a legnagyobb igazságtalanság lenne, hogyha a nagybirtokból csak azért vennének el, hogy a kisgazda leányának selyemharisnyát vegyenek.« (Zaj a bal- és a szélsöbalóldalon.) Meskó Zoltán: Ez tárgyaló biró! Tessék azonnal felmenteni! Mayer János: Miért adresszálják ide? Nem azonosítjuk magunkat azzal a bíróval! Drozdy Győző: Miért nem mozdítják el? Ha megjelenik egy ilyen könyve, hogyan maradhat ez ott ? (Felkiáltások a jobboldalon : Már intézkedtek !) Elnök: Csendet kérek'! Szabó József: Bizonyára önök is olvasták ezt a füzetet! Létay Ernő : Tárgyaló biró ! A kisembernek ugy sincs védelmezője a tárgyaláson ! Szabó Sándor : Nemcsak a túloldalnak van erre gondja ! Intézkedés történt, tessék tudomásul venni. Drozdy Győző: Eurcsa, hogy ezt a képviselő ur jelenti itt ki és nem a minister ur ! (Felkiáltások a jobboldalon: Tudunk róla! Közbenjártunk !) Griger Miklós: A törvény a házhely nagyságát 600 négyszögölben szabja meg, ezt azonban rendes körülmények közt túlnagynak találja, ezért tehát körül kell nézni, hogy a községben mekkora a beltelkek átlagos nagysága, ehhez képest kell meghatározni a kiosztandó házhelyek nagyságát. Ha tehát abban a községben csupán 200 négyszögölesek a beltelkek, akkor ujabb ilyeneket akar statuálni, ami közegészségi szempontból is káros. Kuna P. András: Azért van ez, mert nincs hely az építkezésre. Halász Móric: Igaza van a bírónak. Griger Miklós: Azt mondja: »A kisgazdák az állatállomány terén most, vezetnek. Vájjon helyes-e ez a gazdálkodás? En nem hiszem. A túlnagy állatállomány nemzetgazdaságilag inkább káros, mint hasznos.« (Zaj a szélsöbalóldalon.) Pikler Emil: Ez a biró méltó arra, hogy kormányfőtanácsos legyen ! (Félkiáltások a jobb' oldalon : Egyéni vélemény !) Propper Sándor: Olcsó lesz a has! Griger Miklós: Ezt igy folytathatnám, és most is, mindennek dacára azt mondom : személyesen ismerem a biró urat s nem merem róla 41*
