Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-77
284 y4 nemzetgyűlés 77. ülése 1922. évi december hó 21-én, csütörtökön. szereplésre vágyik — egy iránynak volt a hive és apostola. Bismarck ugyanazt mondta ; hogy következetes csak az ökör, mert az mindennap szénát ^szik .. . Szomjas Gusztáv : Eszik az répát is ! Pikler Emil : ... de azok között a cikkek között, amelyek egyrészről a Kelemen Béla megállapítása szerint annak idején Zsirkay tollából a »Tűz«-ben megjelentek, másrészről pedig | azóta a »Nép«-ben megjelentek, olyan tátongó ÜT van, azokat az ellentéteknek olyan tenger választja el, hogy itt a jóhiszeműséget feltételezni nem lehet. En nem akarom Zsirkay képviselő urat megbántani, de ajánlom ezeknek az uraknak : legyenek elővigyázatosak s mi belénk, szocialistákba ne kössenek, mert gránitba harapnak ; mi becsületes emberek vagyunk, a mi multunkban nem lehet semmit felfedezni, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt fogják reánk, hogy közülünk egyik vagy másik kommunista volt, de hiszen már Peidl Gyula t. képviselőtársam kimondta a deklarációjában, hogy nagy, óriási különbség van a bolsevizmus és a kommunizmus között. Mi semmi esetre sem kívánjuk a mi osztály uralmunkat megalapítani, mi azt akarjuk, hogy mindenki uralkodjék, az egész ország uralkodjék, minden társadalmi osztály együtt, ez a demokrácia és azt akarjuk, hogy megszűnjék az az állapot, hogy elnyomók és elnyomottak legyenek. Semmiféle más intenciónk nincs. Még egy másik tárgyban is kérem szives türelmüket. (Halljuk ! Halljuk !) A rendtörvényjavaslat talán azt is célozza, hogy ne jöjjön megint vissza olyan lehetőség, hogyha egy háború lesz, azt a háborút megint elveszítsük ; szóval elő akarja készíteni az ország lakosságában a Hinterlandnak azt a lelki erejét, hogy a háborús események károsan ne befolyásolják. T. i. az a híresztelés van szerte az országban, hogy nem a hadsereg vesztette el a háborút, hanem a Hinterland vesztette el, hogy a Hinterland hangulata a bűnös. (Felkiáltások jobbfelől : Igaz ! Ugy van !) Hát t. Nemzetgyűlés i Ludendorff és környezete Kémetországban ugyanezt mondja. De itt leszek bátor egy hires német katonai szakíró, Hermann Schützinger német vezérkari ezredesnek kritikáját felolvasni. Erre talán azt méltóztatnak mondani : miért nem volt olyan bölcs már a háború kezdetén ? De ez komoly ember és a következőket mondja. Hogy ne essem azon vád alá, hogy talán hamisítom a nyilatkozatát, bátor leszek eredeti németséggel felolvasni ; azt hiszem, a képviselő urak értik a német nyelvet annyira, hogy megértsék (olvassa) : »Hermann Schützinger : Die Wurzeln der deutschen Niederlage in der kaiserlichen Armee. — Im November 1918 ist auf den franzözisch-belgischen Schlachtfeldern das bedeutendste Kriegsinstrument der Weitgeschichte, die deutsche Armee zerschlagen worden. Dem »Wunder an der Marne« des Jahres 1914, das dem Vormarsch des deutschen Heeres Einhalt tat, hat sich das vom Herbst 1918 angereiht, das die Zerstörung des deutschen Kriegskolosses bewirkte. Die ehemaligen Lenker der mächtigen deutschen Kriegsmaschine mühen sich seitdem verzweifelt ab, diese beiden »Wunder« als ein tragisches Geschick politischen Verrats hinzustellen, ohne zu ahnen, dass die Abwehr des deutschen Vormarsches sowohl, wie die Kapitulation des deutschen Heeres keine Wunder waren, sondern lediglich die natürliche Folge der verfehlten militärischen Leitung im Krieg und Frieden. Im Krieg zu siegen ist keine Geheimlehre, die sich durch eine Art Zauberformel übertragen lässt, sie ist keine Wissenschaft, die man von einer Generation auf eine andere verpflanzen kann, sie ist lediglich eine Technik der Vereinigung des Führerwillens, mit der gründlichen Durchdenkung der operativen Lage und der Berücksichtigung der tats ächlichen Begebenheiten . « Semmiféle politikai okai nincsenek tehát, tisztán hadászati okokkal magyarázza meg a háború elvesztését. Ezt hosszasan, szakszerűen fejtegeti, amit tulajdonképen csak katonák érthetnek meg. Azt mondja például, hogy a német vezérkar volt az oka a háború elvesztésének, illetve azok, akik azt intézték. Itt nincs szó az osztrák-magyar monarchiáról, csak a németekről, de ez vonatkoztatható reánk is. Azt mondja, hogy a német katona és a német katonatiszt kiváló, becsületes, lelkiismeretes harcos volt, (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) s nem is őket okolja a háború elvesztése ért, hanem a legfelsőbb vezérkart, amely például Verdun alatt a legrettenetesebb hiábavaló emberpazarlást végezte, ahol a német kult umépnek egész fiatalságát, különösen a bajorokat tízezer számra agyonlövette minden katonai cél és a sikerre való minden kilátás nélkül, tisztán presztizs-okokbób Patacsi Dénes : Ha a háborút katonai okokból vesztettük el, de a hazát a forradalom miatt veszítettük el. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Figyelmeztetem újból Pikler Emil képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő már letelt s ezért szíveskedjék beszédét befejezni, mert különben kénytelen lennék tőle a szót megvonni. Pikler Emil : Sajnálom, hogy olyan időben kerültem szólásra, amikor mondanivalóimat nem tudom elmondani. Azt hiszem, mégis röviden megvilágítottam azt, mi volt felszólalásom tendenciája, nevezetesen az, hogy kimutassam, hogy amikor Gömbös Gyula képviselő ur pont az ellenkezőjét hirdeti annak, amit más képviselőtársai hirdetnek, például Perlaki György t. képviselő ur, s amikor azt látom, hogy a kormány, ha a szabadelvüség hirdetésében némelykor tesz is koncessziókat a liberalizmus felé,... MeskÓ Zoltán: Egyik-másik tagja. Pikler Emil : ... azonban minden ténykedésével a reakciót szolgálja : akkor természetesen én, mint szocialista vele szemben bizalommal nem viseltethetem s ezért az indemnitási törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)
