Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-76
198 A nemzetgyűlés 76. ülése 1922. ment um nem jelent kevesebbet, mint a nemzet egész életét és jövőjét. Én a vádat nem vonom vissza, azonban hajlandó vagyok arra a lehetetlennek látszó szerepre, hogy egy személyben képviseljem a vádat és egyúttal a védelmet is. Nem hiszem, hogy volnának a társadalominak munkásai, akik felelősségteljes súlyos munkájukért olyan szégyenteljes, hitvány dotációban részesülnének, mint épen a bábák. (Ugy van!) Még a háborús idők alatt is, de most is sok helyen alig több pár száz koronánál a bábáknak évi fizetése. Ezért tartozik azután a bába a körzetéhez tartozó összes vagyontalan szegényeknél ingyen segédkezni, sőt később az aktus után hat-nyolc hétig ellenőrizni a gyermekágyas nőt és az újszülöttet, rájuk mosni, stb. Sokszor hetek múlnak el, hogy a bábának semmi mellékjövedelme nincs. De azután történjék bármi, forduljon elő bármi, az aktus közben holmi komplikáció, vagy abnormitás, — előrebocsátom, a bába hibáján kivül — amikor pl. az odahivott orvosnak a magzat életét kell az anya érdekében feláldoznia, vagy ha pl. fellép az aktus utáni napokban a rettegett gyermekágyi láz, amely, sajnos, vidéken — különösen ott, ahol nincs orvos — olyan gyakran végződik halállal: mindig csak a bábát okozzák, a bábát üldözik és átkozzák. Háládatlanabb hivatást, mint sok faluhelyen a bábáét, el sem tudok képzelni. Azt hiszem, hogy minden orvosnak, aki künn töltött egy-két évtizedet a vidéken, megvan erre nézve a maga tapasztalata. T. Nemzetgyűlés ! Igenis mindaddig, amig a bába-ügyet radikálisan nem rendezzük, s elsősorban azoknak díjazását legalább is a létminimumhoz mért arányban, addig ne számítsunk arra, hogy ezek az éhenhalásra kárhoztatott bábák lemondanak az ő tiltott, súlyosan elitélendő bűnös mellékkeresetükről és jól jegyezzük meg, hogy ezek az ő mellékfoglalkozásukkal halálos sebet ejtenek nemcsak a társadalmon, hanem a nemzeten is. Egy másik igen fontos pont, amelyet odaállítok a tiltott műtétek elleni védekezésünk pontjául,illetőleg az egykével szemben : a kuruzslók minden fajának kérlelhetetlen üldözése. Yan nekünk egy törvényünk : az 1876. évi törvény XIY. cikke, amely szerint a kuruzslás csak akkor büntettetik, ha valaki azt keresetképen űzi. En nem hiszem, hogy valaki, aki kuruzslóhoz ment, beismerte volna, hogy fizetett a kuruzslónak, vagy hogy tőle a kuruzsló bármit kért volna. (Zaj.) Ez a törvénycikk megállhatott akkor, amikor az orvostudomány sok pozitivet felmutatni még nem volt képes s az orvosok kiképzése még nem volt egységes. Gondoljunk csak vissza régi, borbélyokból lett kirurgusainkra, stb., akiknek a modern orvostudományról, a higiéniáról halvány fogalmuk sem volt ; ma azonban, amikor az orvostudomány a természettudományok alapján áll, a kuruzslók ellen valóságos irtóliadjáratot kellene kezdenünk. | évi december hó 20-án, szerdán. Hihetetlen az a pusztítás, amelyet a kuruzslás átka a tudatlan nép között végez. Néhány példával fogok szolgálni. (Halljuk! Halljuk!) Ott van pl. az igen gyakori gyermekfertőző betegség, amely sajnos annyi gyermeket pusztít el: a diftéria. A diftériánál, ha jókor hivnák az orvost a beteghez, minden esetben meg lehetne menteni a gyermeket, hiszen van az ellen egy biztos szerünk, a Bering-féle szérum. Ahol azonban kuruzsló van, mi történik? Először a kuruzsló próbál boldogulni a beteggel, napokig huzza a bajt, s azután természetesen, amikor orvost hivnak, az orvosi segítség már későn jön, mert a diftériás hártyák leválván, eltorlaszolják a gégét és beáll a fulladás. Már most az odahívott orvos mire gondolhat másra, mint gégemetszésre. Volt a praxisomban erre is eset, néhányszor megcsináltam ezt a műtétet, egyszer azonban a műtét dacára elpusztult a beteg, emiatt azután olyan szemrehányást kaptam, hogy ezóta én gégemetszést többé nem csináltam. Egy másik orvoskollégám, aki igen ügyes sebész, szintén csinált ilyen gégemetszéseket igen szép eredménnyel; egyszer azonban a gégemetszés dacára — minthogy a diftériás méreg már a szivet megbénította — a beteg meghalt. Dacára annak, hogy a műtétbe a szülők előzetesen beleegyeztek s dacára annak, hogy ez a kollégám a műtétet minden haszonlesés nélkül, csupán humanizmusból végezte, mert szegény ember gyermeke volt az illető, az apa telekiáltotta a falut, hogy et a gyermek nem halt volna meg, ha az orvos el nem vágta volna a torkát. És mi következett? Kiállt az utca sarkára az az apa és ott leste az orvost, hogy honorárium fejében egy alapos koponyalékeléssel fizesse ki. A orvos hetekig nem mert az utcára kimenni. Egy másik igen fontos, a gyermekfertőző betegségeknél igen gyakori komplikáció a genyes középfüllob. Ez tudvalevőleg vagy az agyhártya felé tör és halált okoz, vagy pedig keresztülmarja a dobhártyát és egy egész életre szóló fülfolyást és nagyothallást eredményez. Mindezt kellő pillana.tban alkalmazott kis műtéttel eliminálni lehet, ez pedig a dobhártya átszúrásával, paracenthesisével, amellyel a gyermeket a súlyos fájdalmaitól és a betegség minden egyéb következményétől, igy a nagyothallástól is, meg lehet menteni. Természetesen a kuruzsló háziszerekkel kísérletezik addig, amig a geny a legjobb esetben átrágja a hártyát és egy életre kiható utóbajt okoz;. Azután ott vannak azok a bajok, amelyek igen gyakran fordulnak elő a nehéz földmunkából kifolyólag, pl. azjigynevezett kizárt sérv. Ezeknél is aránylag csekély műtéttel meg lehetne akadályozni a végzetes kimenetelt: a kuruzsló mindenfélét próbál és javasol és mire üszkösödni kezd a kizárt bél, már minden orvosi beavatkozás hiábavaló. Felsorolhatnék igy száz meg száz esetet.
