Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-75
166 A nemzetgyűlés 75. ülése 1922. hogy amig más társadalmi osztályok vagy egyesülések szabadon szervezkedhetnek, addig a földmunkások és a kisgazdák részéről, a tulajdonképeni kisgazdák részéről mindenféle megmoccanás lehetetlen, mert a közigazgatás a beliigyministertől kezdve egyszerűen rájuk fekszik és elfojt minden véleményt, és irányt akar nekik diktálni felfogásukat illetőleg. (Egy hang jobbfelöl: Dolgozni hell, nem szervezkedni!) Rámutattam akkor arra, hogy mennyi egyesületet, helyi csoportot feloszlattak és hogyan teszik lehetetlenné bottal, pofozással azt, hogy a mezőgazdasági munkások szervezkedjenek. A viszonyok azóta e tekintetben cseppet sem javultak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sőt roszszdbbodtak !) Amig a kormány képviseletében a minister kiküldötteként megjelenik a szakszervezeti tanács titkára a nemzetközi munkaügyi hivatalnál, hogy képviselje a szervezett munkásságot, addig itt lehetetlenné teszik a munkások, de különösen a mezőgazdasági munkások számára azt, hogy gazdasági érdekeik védelmére szervezkedhessenek. Csontos Imre: Mennyivel boldogabb volt Magyarországon a munkásnép, amig agitátorok nem voltak ! Amig maguk nem léteztek i Maguk boldogtalanitották meg a szegény munkást! (Igaz! jobbféi loi.) Kuna P. András: Amig pártfilléreket nem fizettek be a központba! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szabó Imre : Ha egységes alapon szervezkednek, akkor szabad, ugy-e? Elnök: Képviselő urak, kérem, tessék a közbeszólásoktól tartózkodni. Csontos Imre: A munkások filléreiből élni és lázítani! Szeder Ferenc: A bizonyítékoknak egész tömegét tudnám produkálni arra nézve, hogyan kezelik Magyarországon a munkásoknak, de különösen a földmunkásoknak egyesülési és gyülekezési jogát. Ezek a bizonyítékok azt igazolják, hogy az egyesülési és gyülekezési jogot még Mmszkaországban sem kezelték ugy, mint nálunk. Csontos Imre: Az a bűnös dolog, ilyet mondani ! Szeder Ferenc : Még Oroszországban sem kezelték azzal a módszerrel, mint ahogyan nálunk kezelik az egyesülési és gyülekezési jogot. Még ott sem akarták ugy átformálni a saját képükre és hasonlatosságukra a pártok és érdekcsoportok, társadalmi rétegek gondolkodását, mint amennyire akarja a belügyminister ur a szervezkedés megfojtásával és a szervezkedés minden lehetőségének eltiltásával. Nem beszélek e pillanatban arról, hogy amikor az ellenforradalom diadalra jutott, első kötelességüknek tartották szétdúlni a munkások által alkotott szervezeteket ; nem beszélek arról, hogy egyszerűen berontottak a szakegyesületekbe és — a vidéken — elsősorban ezeknek pénzét keresték. (Egy hang jctöbfélől : Elvitték a vezérek !) Nem beszélek arról, évi december hó 19-én 3 kedden. hogy abban az időben a földmunkások országos szövetségének is több mint 6 milliós kárt okoztak. Kuna P. András: Mit csináltak a magyar gazdaszövetségnél ? Szeder Ferenc : Nem beszélek mindezekről, de beszélek arról, hogy a földmunkásoknak gyülekezési és egyesülési joga ezidőszerint a szó szoros értelmében sincs még Magyarországon. Barabás Samu : Szépen engedtek maguk minket gyülekezni annak idején ! (Derültség jobb felől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi voltunk azok ? Hogy lehet igy beszélni ?) Propper Sándor : Maguk ezer évig nem engedték, az meg csak négy hónapig tartott. Csontos Imre : Micsoda egészséges zsidók voltak ott az élén ! kz ég szakadt volna rájuk ! (Derültség.) Propper Sándor : Hangosabban, Lloyd George ! (Derültség.) Esztergályos János: Mást beszéltünk Szegeden ! Rothenstein Mór : Ha jogról van szó, akkor az urak nevetnek ! Szeder Ferenc : Beszédem folyamán kimutattam és igazolni próbáltam, hogy a földmunkásoknak és annak a társadalmi osztálynak, amelynek képviseletében beszélek, eminens érdeke, hogy egyesülési és gyülekezési jogával épugy élhessen, mint bármelyik más társadalmi osztály. Ezzel szemben önök teljesen más véleményen vannak és örülnek, sőt tapsolnak ennek a törvényjavaslatnak, amely ezt az állapotot kodifikálni, konzerválni, intézményesíteni akarja. De egy pillanatig sem vagyok kétségben aziránt, hogy ha önök ebből a javaslatból törvényt csinálnak is, az nem lesz örökéletű. Én a történelemből tudom, hogy őseimet és az önök őseit is, a magyar jobbágyokat örök szolgaságra kárhoztatták, deresre húzták, vallatás közben levágták a kezét, a lék alá dugták és a magyar jobbágyság mégis csak felszabadult. Kuna P. András: Mert a Széchenyiek követelték ! Szeder Ferenc : Amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyalni fogjuk, nagyon szégyenkezem majd, ha felszólalnak mellette azok a képviselőtársaim... Propper Sándor: Nagy kérdés, hogy tárgyaljuk-e ! Szeder Ferenc : . . . akiknek ősei hátán még csattogott a földesúr ostora, akiknek ősei még a deresen feküdtek. VÍCZián István : Ilyennel hiába lázítanak ! (Félkiáltások jobbfelől : Ilyenekkel nem fognak bennünket ugratni I Hiába csalogattok ilyen dolgokkal !) Kabók Lajos: Hát a javaslat nem lázit ? A javaslat magában is eleget lázit ! Propper Sándor: Történelmi tények! Igaz, vagy nem igaz ! És önök vissza akarják hozni ! (Elnök csenget.) CsontOS Imre: Több jóakarat kell a néphez és kevesebb beszéd ! Én bebizonyítom ezt, jobban mint maguk, ahol én mozgok ; ezt állítom ', Mert
