Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-75

À nemzetgyűlés 75. ülése 1922. évi december hó 19-én, kedden. 1.37 változott, csak a cár helyébe jöttek Lenin és Trockij. . . Horváth Zoltán : Csak cégváltozás történt ! Fábián Béla : . • . amint Horváth Zoltán t. képviselőtársam mondja, csak cógváltozás történt — nekem rosszul esett, hogy Friedrich István képviselőtársam, bármilyen szent cél érdekében is, itt a képviselőházban akkor, amikor a szovjetről kellett volna beszélnie, az orosz nemzetről beszélt. Orosz nemzet! Egyik oldalról bolseviki-banda, abban az esetben, amikor nekem az érdekem ugy kívánja, a másik oldalról pedig orosz nemzet, amikor az érdekem ugy kívánja. Tessék elhinni, én nem tartom helyesnek a politikának ilyen játékait, és pedig azért, mert ez a mi népünkre is erkölcsileg mérgező hatással van. (Ugy van! a ssélsöbaloldalon.) Másodsorban helytelennek tartom a képviselő ur kijelentését azért, mert igenis azt mondom, hogy el fog következni az idő, amikor mi magyarok együtt fogunk dolgozni az orosz nemzettel, de nem következhetik el az az idő, amikor együtt dolgozunk az orosz bolsevikokkal, amint hogy halálos bűnnek tartom azt, hogy az európai demokráciák, amelyek hirdetik, hogy a népek akarata kell hogy diadalmaskodjék, eltűrik azt, hogy 600.000 ember nyomjon el egy hatalmas óriási népet, amely szabad akar lenni, azért, mert a szabadság iránti törekvésében továbbment, mint amennyire szabad lett volna mennie. (Ugy van! jobb felöl.) Nem tartom továbbá helyesnek azt, hogy mi itt Magyarországon olyan gyorsan vonjuk le mindennek a következtetését. Nem tartom ezt helyesnek külpolitikai szempontból sem, de egy nemzet komolyságának szempontjából sem. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Itt elsősorban arról akarok beszélni, ami Kemailal kapcsolatban törtónt. Horváth Zoltán: Mi van a diszkarddal? Drozdy Győző : Mussolinival is megjárták ! Fábián Béla : Itt Magyarországon keresztény kurzus van. Köztudomású, hogy Kis-Ázsiában a keresztények ezreit mészárolták le (FelMáltások balfelől : Sohleal többet !) — igen, sokkal többet, de ón csak ezrekről beszélek — az egész kulturvilág megbotránkozása mellett, és akkor küldünk mi diszkardot annak a Kemalnak, aki ezeket a keresztényeket lemészároltatta. (Zaj.) Én akkor is, amikor a bolsevikiekkel Németország és a központi államok kacérkodtak, foglalkoztam már a kérdéssel. Épen akkoriban jöttem haza Magyarországra, amikor Joffe-t kinevezték berlini külpolitikai megbizottnak, s akkor irtam itthon egy cikket, — ez volt úgyszólván az első magyarországi cikkem — amelyben azzal a hirrel kapcsolatban, hogy a német császár Joffe-t asztalához ültette, azt irtam, hogy : a német császár leültette asztalához a forradalmat. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Ugy is történt. Mert ezek az emberek odakint nem azzal foglalkoztak, hogy majd segíteni fognak a németeken. À Ludendoríf-rezsim halálos vétke épen az volt, hogy ők adták a pénzt Leninnek és Trockijnak. (Ugy van! bal felöl.) Ma már bebizonyitottan a német imperialisták csinálták meg politikai és háborús érdekből Oroszországban a bolsevizmust s ennek következménye lett az, hogy ezek viszont német pénzen megcsinálták Németországban a bolsevizmust. (Ugy van! bal felöl.) Horváth Zoltán : Kinyitották Pandora szelencéjét ! Fábián Béla : Ugy van. Pedig ebekkel a szelekkel vigyázni kell, aki kibocsátja őket, az nem tud aztán bánni velük. Ne tessék tehát Kemalt, aki az orosz bolsevikiek pénzén dolgozik, diszkarddal megtisztelni és ne tessék az egyik oldalon népszerűsíteni a bolsevizmust, a másik oldalon pedig rendtörvényeket akarni behozni. (Zaj.) Horváth Zoltán; Eltévesztették egy kicsit! Fábián Béla : Általában én azt a bizonyos kéclelküséget a politikában, amely a pártszempontot sok esetben az ország érdekének szempontjai fölé emeh, kárhoztatom. Ezt a luxust talán megengedheti magának egy nagy, óriás, diadalmas ország, vagy még az sem. Oroszországban mondták a bolsevikokról, hogy náluk annyira fontos a pártszempont, hogy a tolvajt tolvajjal üldöztetik, de csak abban az esetben, h üldöző tolvaj is az ő pártjukhoz tartozik. Nincs náluk semmiféle magasabb erkölcsi szempont. Ezt megértem. A magasabb erkölcsi szempontok kikapcsolása azonban lehetetlen egy olyan országban, amely regenerálódni akar. Méltóztassanak elhinni, hogy mi itt a kis Magyarországon nem tehetünk egyebet, mint hogy vonzó, példaadó erővel mutassuk be a nálunk meglévő jogot, szabadságot, boldogságot azért, hogy vonzerőt gyakoroljunk azokra, akiket tőlünk erőszakosan elszakítottak. Mert nem lehetséges az, hogy egy olyan országban, amelyben nincs rend, . . . Szomjas Gusztáv : Csak maguk szerint nincs ! Nekünk van! Fábián Béla: . . . amelyben nincs nyugalom, amelyben az állampolgárok egymást kölcsönösen meggyanúsítják, ahol az állampolgárok egyik része állandóan kést köszörül az állampolgárok másik része ellen, meglegyen ez a vonzerő. Az ilyen dolgoknak odakint rossz hatásuk van, annyira rossz, hogy bárminő propaganda, amit mi innen kifelé intézünk, hiábavaló. Csak egy célravezető propaganda van : a magyar egység propagandája, az, hogy az emberek között ne legyenek állandó ellentétek; a magyar jognak, a magyar törvénynek propagandája, és az, hogy ne legyenek nálunk az embereket egymástól elválasztó ellentétek. Én egész őszintén megvallom, hogy sok mindent nem tudok megérteni. En például ugy képzeltem el mindig, hogy kevés a magyar, keresnünk kell magyarokat. Már az iskolában is