Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-75
A nemzetgyűlés 75. ülése 1922. évi december hó 19-én, Jcedden. 133 több helyen állítsanak fel iskolánkivüli, téli analfabéta-tanfolyamokat, mint ahogy ezt az iskolánkivüli népművelési bizottság már kezdeményezte is. Nézetem szerint ezeken a tanfolyamokon igen jól fel lehetne használni a B. listás tanerőket, miáltal elérhetnők, hogy minden magyar ember tudjon irni-olvásni. Kénytelen vagyok még kitérni az iskolai oktatásnál az egészségügyi oktatásra. Minden állam közegészségügye olyan, mint amilyen közegészségügyi törvényhozása. Nálunk a közegészségügynek két alap + örvénye van : az 1876 : XIV. és az 1908 : XXXVIII. te., amelyek ma már elavultak. Kétségtelen, hogy e téren is sürgős szükség van arra, hogy az igent, népjóléti minister ur egészségügyi reformtörvényjavaslattal álljon elő. Szükségesnek tartom az önálló egészségügyi közigazgatás bevezetését. Az iskolai higiénia szempontjából felhívom a kultuszminist er ur figyelmét arra, hogy igen sok helyen a tantermek és az iskolai épületek abszolúte nem felelnek meg a követelményeknek, mert nem egy helyen nedves, dohos tantermekben folyik a tanitás, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy az ifjúság nagy tömegében mesterségesen tenyésztődnek a kóros betegségek. Kiss Menyhért: A tanyákon nincs iskola. Budapesttől 20 kilométerre nincs iskola. BodÓ János : A közegészségtannak intenziv oktatását is fel kell emliteni, szeretném elérni azt, hogy már az első elemitől ke dve foglalkoznának az ifjakkal, a tanulókkal, az egészségügyi ismeretek szempontjából, és értelmiségi fokuknak megfelelően épithetnők fel azután nagy, hatalmas keretekben az egészségtan gazdag, hasznos anyagát. Ehhez természetesen szükséges volna, hogy a tanitók és a tanárok az egészségügyi ismeretekben megfelelően kiképeztetnének. Bátor vagyok ebből kifolyólag határozati javaslatot előterjeszteni, amely szerint (olvassa) : »Utasitsa a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi ministert, hogy az egészségtan iskolai intenzivebb oktatására záros határidőn belül a szükséges és megfelelő intézkedéseket tegye meg, továbbá hogy az iskolai ifjúság évenként legalább egyszer kötelező orvosi vizsgálat alá vétessék.« Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy papíron vannak iskolai orvosaink, a gyakorlatban azonban vajmi kevés iskolaorvos végzi el azokat a feladatokat, amelyek ebből reá háramolnak. Az egészségügyi törvény 19. §-a szerint a gyermekek egészségügyi állapota hatósági felügyelet alá tartozik, a 20. § azonban mindössze azt mondja, hogy a gyermekek megbetegedése esetén az orvosi gyógykezeltetés kötelezettsége hétéves korig terjed. A hétéves koron felüli gyermekre intézkedés az egész törvényben nem található. Az iskolaorvosok szerepét szeretném abban is látni, hogy időszaki orvosi vizsgákat tartanának, amire nézve gyönyörű példát mutatnak a német orvosok. Főleg azért látom ennek nagy szükségét, mert jól tudjuk, hogy nem egy ifjú gyermek hordozza már magában a jövő kór bacillusait. Egy müncheni orvos például megállapította, hogy az iskolába lépő gyermekeknek 92%-a beteg fogazatu. Megállapította Vogt orvos, hogy a beteges és hiányos fogazatu gyermekeknek csak 32%-a, mig az egészséges fogazatu gyermekeknek 48%-a válik annak idején katonai szolgálatra alkalmassá, örömmel kell itt megállapítanom, hogy a főváros jelenleg már hat helyen állított fel diákoknak fogorvosi műtermet. Az ifjúság érdekében szeretném, ha vidéken is történnék gondoskodás e tekintetben. Az ifjúsági egyesületekre nézve meg akarom jegyezni, hogy az 1921 : LIII. te. kötelezővé teszi a testi nevelést. Ezzel szemben azonban nem történt gondoskodás arról, hogy a szellemi és erkölcsi nevelés is kötelőzővé tétessék. Nézetem szerint a testi és a szellemi, erkölcsi nevelést együttesen kell megadni az ifjúságnak, mert csak ily módon érhetjük el, hogy az if juság tökéletes nevelés alapján kezdje meg az életet. Epen ezért bátor vagyok indítványozni, hogy (olvassa) : »Utasitsa a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi ministert, (Félkiáltások a baloldalon : Hol van ?) hogy az 1921 : LIII. te. kiegészítése gyanánt a 21 éven aluli mindkét nembeli ifjúság szellemi és erkölcsi nevelése iránt záros határidőn belül terjesszen a Ház elé törvényjavaslatot.« Másik határozati javaslatom pedig (olvassa) : »Utasitsa a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi ministert, hogy záros határidőn belül terjesszen elő törvényjavaslatot, amely szerint köteleztessenek a városok és a községek, hogy az 1921. évi LIII. te. végrehajtására és a 21 éven aluli mindkét nembeli ifjúság szellemi és erkölcsi kötelező nevelésére a szükségletnek megfelelően tanítói állásokat rendszeresítsenek és a felmerülő költségeket a saját háztartásukból fedezzék.« Horváth Zoltán : Ha elő nem terjeszti, kilépsz a pártból ? (Zaj a jobboldalon.) BodÓ János: Ily módon lehetővé válik, hogy sok B-listás tanitó, akik közül nagyon sok munkaképes ember van, produktive elhelyeztessék. Állami szempontból ez nem jelent költségtöbbletet, mert ugy képzelem ennek megoldását, hogy minden város és község maga gondoskodnék arról, hogy egy-egy, vagy a szükségletnek megfelelően több tanítót az iskolán kivüli ifjúság tanítására alkalmazzon. Az iskolán kivüli ifjúságnak intenziv felkarolását különösen a fővárosban tartom szükségesnek, ahol a kiskorúak bűnügyi statisztikájának adatai szerint a kiskorúak bűnözése egész Európában a legnagyobb. A szabad oktatás tekintetében ujabban üdvös intézkedéseket tett ugyan a kultuszrninister, én azonban a cél tekintetében ezeket nem találom teljesen megfelelőknek, mert a szabad oktatást társadalmi feladattá teszi. Nézetem szerint a szabad oktatás állami feladat, (ügy van! balfelöl.) A szabad oktatás céljaira például Eötvös 1870-ben 50.000 frt -ot, Trefort pedig 1873-ban 70.000 pengő forintot fordított, mig jelenleg a mostani költségvetésben 6 milliót fordítanak az iskolán kivüli ifjúság szabad oktatására. Ezzel szemben, amint hallom, maguk a^ 18*