Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-71

 nemzetgyűlés 71. ülése 1922. évi december hő 14-én, csütörtökön. f az egész felelősség e tekintetben ezidőszerint tisztán és kizárólag a nemzetgyűlés vállain fek­szik, és ha arról sem feledkezünk meg, hogy a nemzetgyűlés úgysem lesz abban a helyzetben, hogy egyfolytában tárgyalhassa le a költség­vetés egész anyagát, hanem kénytelen lesz idő­közön kint, esetleg többször is, sőt talán hosszabb időn keresztül is szüneteltetni a költségvetés tárgyalását azért, hogy más, nagyfontosságú törvényjavaslatokat vegyen elő, amelyekkel esetleg nem várhatunk a költségvetés letárgyalásának idejéig Ezek a szempontok vezetnek engem a tör­vényjavaslatnak előadásánál is, s azt hiszem, a nemzetgyűlés mindazon tagjai, akik felül tudnak emelkedni a kicsinyes pártérdekeken, igazat fog­nak nekem adni, amikor megállapítani kivánora, hogy szerény nézetem szerint nemcsak a politikai előrelátás, nemcsak a nemzetgyűlés munkaidejé­nek helyes kihasználása, hanem a nemzetgyűlés komoly munkájába vetett hit és remény is meg­követeli, hogy a felhatalmazás teljes hat hónapra adassék meg, s ezáltal elkerültessék annak lehe­tősége is, hogy a nemzetgyűlés kénytelen legyen esetleg a költségvetés tárgyalása közben is ujabb indemnitási javaslattal pocsékolni el idejét. Ezzel tulajdonképen végeztem is a törvény­javaslat meritumával. Mivel pedig egyetlen szó­val sem kívánom hosszabban, mint az okvetlenül szükséges, igénybe venni a nemzetgyűlés idejét, csak egész röviden térek még ki a többi szaka­szokra, amelyek tulajdonképen már jelentéktelen rendelkezéseket tartalmaznak. A törvényjavaslat 2. §-a az 1920/21. és az 1921/22 évi költségvetés számadási rend­jére vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések nem ujak, nem nóvumok, hanem csak folyományai az 1922: XVII. te. idevonatkozó rendelkezéseinek. A 3. § a bányailletékeknek és a fémjelzési illetékeknek további felemelésére vonatkozik, amely rendelkezés az időközben beállott drágu­lás következménye. Végül a törvényjavaslat utolsó szakasza a törvény végrehajtása tekintetében rendelkezik, és amire már voltam bátor utalni, hogy kifeje­zetten is megállapítja azt, hogy a felhatalma­zás megszűnik, miheljt az 1922/23. évi költ­ségvetés törvényerőre emelkedik. Ami már most az indemnitási javaslat tárgyalásának módját illeti, magam részéről innen, az előadói székből is kötelességemnek tartom azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulni a nemzetgyűlés minden egyes pártjához és min­den egyes tagjához, méltóztassanak lehetővé tenni, hogy e törvényjavaslat még a folyó évben ti rvényerőre emelkedjék, hogy ezáltal az exlex elkerültessék, ne tetézzük az ország mai nehéz helyzetét ujabb nehézségekkel. . . Drozdy Győző : Törölközzenek le a kormány­pártiak ! Evády Béla előadó : ... és ne terheljük feles­legesen az amúgy is túlterhelt adminisztrációt azzal a munkatöbblettel, amely rá épen az exiexes állapotból kifolyólag háramolna. Lássuk be végre, t. Nemzetgyűlés, hogy bármilyen nagy jelentőséget tulajdonított is a múltban a magyar parlament gyakorlata egy­egy ilyen indemnitási vitának, az ország mai kétségbeejtő helyzetében nem meddő politikai vitákra, hanem komoly munkára és elhatározá­sokra van szükség, (Ugy van! jobbfelöl,) Lássuk be végre, hogy a milliók, akik min­ket ideküldtek, nagyjelentőségű szociális és gazdasági törvényalkotásokat várnak tőlünk, s lássuk be, hogy a nemzet jelenét és jövőjét csak a változott viszonyoknak megfelelő és egész poli­tikai és gazdasági eleiünket átfogó reformter­vekkel tudjuk biztosítani; lássuk be, hogy az a sok baj, sok betegség, mondhatnám fekély, amely immár ellepi köz- és magánéletünket úgyszólván minden vonatkozásban, sürgős orvos­lást kíván. Én tehát ismételve kérem a nemzetgyűlés tisztelt tagjait erről a helyről is, hogy ne pocsé­koljuk el a nemzetgyűlés drága idejét meddő és legfeljebb elméleti jelentőségű politikai vitákkal, (Helyeslés jobbfelöl.) amilyenek rendesen ezek az indemnitási viták is szoktak lenni; még kevésbé szószátyárkodással, személyeskedéssel és undok piszkolódássai az egész ország megbotránkozta­tására, elszakadt véreink kétségbeesésére (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) és legádázabb ellenségeink legnagyobb gaudiumára. (Igaz ! Ugy van ! jobb­felöl. Zaj a baloldalon) Ezek után van szerencsém kérni a t. Nem­zetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ugy általá­nosságban^ mint részleteiben elfogadni méltóz­tassék. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobb­felöl.) Elnök : Jelentem a t Nemzetgyűlésnek, hogy ötvennél több képviselő ur az indemnitási javas* lat tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. A házszabályok értelmében kötelességem meg­állapítani, hogy azok közül, akik az ivet alá­irtak, ötvenen jelen vannak-e? Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az alá­irók névsorát felolvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa a névsort). Elnök: T. Nemzetgyűlés! Jelentem, hogy 50 képviselő ur jelen van és igy az indítvány felett holnapi ülésünk kezdetén fogunk határozni. Szólásra következik ? Hébelt Ede jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Tekintet­tel arra, hogy az idő előrehaladott és én hosz* szab ideig óhajtok a napirenden levő törvény­javaslattal foglalkozni, tisztelettel kérem, szíves­kedjék megengedni, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : A képviselő urnák a házszabályok alapján joga van kérni, hogy beszédét a holnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom