Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-63
À nemzetgyűlés 63. ülése 1922. évi november hó 30-án, csütörtökön. 77 amely Fáy Gyula képviselő ur indítványát módosítja, felolvasni szíveskedjék. Hébelt Ede jegyző (olvassa a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által javasolt uj 19 §4). Elnök : Szilágyi Lajos képviselő ur kivan szólani. Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak emlékezni, mikcr Fáy Gyula képviselőtársam ezt az indítványt a nemzetgyűlésen megtette, a legnagycbb felháborodással keltünk fel az ellenzéki packkról és tiltakoztunk az ellen, hogy ilyen meglep at ésszerüleg hozzanak elő ilyen fontes javaslatét és anélkül, hogy megtárgyalnánk valamilyen* javaslatit, hirtelen incident aliter legyünk kénytelenek afelett dönteti. Mcst, hogy a bizottság, amelynek tagja nem vagyok s amelyben ebből kif Jyólag nem érvényesíthettem a befolyásomat, letárgyalta ezfc a javaslatct, természetszerűleg kötelességemnek tartom, hogy tiltakozásomat jelentsem be mind a két paragrafus ellen. A szövegben ismételten olvastuk azt a kifejezést, hngy a kö"igazgatási reÍ3rm életbeléptéig szándékozik a minister ur ezeket a rendelkezéseket törvényerőre emelni. Ez a kifejezés : »a közigazgatási reform életbeléptéig«, arra kényszerit engem, hogy az igen t. belügyminister urat színvallásra kényszerítsem abban a tekintetben, hogy a közigazgatási ref-rmot elős;ör is kivel akarja letárgyaltaim. Méltóztassék nyilatkozni abban a tekintetben, hegy a nemzetgyűlésen óhajtja-e a közigazgatási refermot letárgyaltatni vagy p?dig ugy, mint március 20-án a vármegyei kiküldött éknek azon a bizonycs gyűlésén is megszavazta a t. minister ur, a két kamarából álló régi országgyűléssel kivánja-e letárgyaltatni ? Ez nagyon fontos reánk nézve abból az okból, mert természetszerűen időbelileg egészen más időpontban kerülhet tárgyalás alá a közigazgatási reform, ha annak letárgyalását ezzel a nemzetgyűléssel méltóztatik megkísérelni, s egészen más időpontban tárgyalódik az le akkor, ha már előzőleg a felsőház korszerű reformját is megalkotta a nemzetgyűlés. A mi tájékoződottságunk szerint a felsőház korszerű reformja is olyan vitákra fog alkalmat adni, hogy alig számit ható ki az az időpont, hogy mikor emelkedik az törvényerőre. De olyan mozgalmakról is vannak értesüléseim a kormánypárt köréből, mintha a felsőház korszerű reformja ott biztosítva sem volna. De tovább megyek, mi ugy vagyunk tájékozva az erőcscportositásról a parlamentben, hegy a közigazgatási reform többsége a belügyminister ur háta mögött ezidőszerint még biztosítottnak nem látszik. Szakács Andor: Majd biztosítják! (Zaj.) Szilágyi Lajos : Törvénybe iktatni egy olyan időpontot, hogy a közigazgatási reform életbeléptéig hcsszabbittassék meg a vármegyei tisztviselők megbízatása, ez előttünk teljesen bizonytalan határidő. (Egy hang jobbfelől : Az ellenzék proponálta !) NAPLÓ VI. Farkas Tibor képviselőtársam már szóvátette a belügyminister urnák 1 évi március havában elfoglalt álláspontját a közigazgatási reformot illetőleg. Az a körülmény, hogy a belügyminister ur akkor annyira ellene volt a közigazgatási reformnak a nemzetgyűlés által történő letárgyalásánakj teljesen bizalmatlanná tesz engem is a belügyminister ur iránt s abszclute nem hiszem, hegy a belügyminister ur a közigazgatási reformmal rövid időn beiül a plénum elé lép ; még kevésbé hiszem azonban azt, hogy a belügyminister ur biztosítani is tudja, hogy a közigazgatási reformot a mai viszonyoknak megfelelően itt a nemzetgyűlésen megszavaztatni képes. Már ebből a szempontból is kifogásolnom kell tehát Fáy Gyula t. képviselőtársam javaslatát. De aggályos ez a javaslat szerintem azon okból is, mert ismét fentartja azt a gyakorlatot, hegy az utóbb megüresedett vármegyei tisztviselői állások betöltése tekintetében a magyar kir. ministeiium, tehát a ministertanács dönt. E? ellentétben áll a vármegye autonómiájával, (Ugy van! a baloldalon.) amelynek egyik leglelkesebb Í p^stola épen a belügyminister ur volt. (Elénk felkiáltások half elől: Volt!) Azzal, hegy a ministertanács e. gedélyezi pl. egy alispáni állás betöltését, vagy a ministertanács megtagadja egy alispáni állás betöltésének engedélyezését, vagy pedig a belügyminister ur huzza-halasztja egy alispáni állás betöltését, mélyen belenyúl a vármegye autonómiájába s igy én ezt elfogadni és ilyen szövegezésű törvény]Pvaslatot megszavazni nem vagyok hajlandó. (Helyeslés a baloldalon.) Felhasználom azonban ezt az alkalmat arra, hogy intézkedést ké jek az igen t. belügyxrinister uitól csonka Bihar vármegyét illetőleg. Én abból indultam ki, hogy szülőví rar egyem szégyenteljes állapotát rem hozom a nagy nyilvánosság elé; abból indultam RÍ, hogy a tisztviíelői kar tekintélyét szándékozom kin.élni akkor, amikor nem hozom ide a Bihar vármegyében töitént eseményeket ; s abból indultam ki, hogy a kormányelnök ur határozott igé:eieit komolyan vettem arra vonatkozólag, hogyha konkrét panaszok-" kai jövünk, az intézkedés nem fog elkésni. Mindezekből kifolyólag én a belügyminister uihoz feljelentést tettem még 1922 október 2-án csonka Bihar vármegye alií-pánja ellen. Egyenesen feljelentést írtam a nevezett alispán ellen, és azt hét pontba foglaltam. A mentelmi jog alá nem kívántam helyezkedni ; bá rmikör felelősségre vagyok vonható azért, an it irtani. Mondom, azért földúltam ehhez a módszejhez, mert biztam abban, hogy az intézkedés elkésni nem fog. Amikor először érdeklődtem az igen t. belügyminister urnái feljelentésem sorsa iránt, nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy tudomása sem volt ] óla. Ebből meggyőződtem arról, hogy a belügymiíiste:ium illetékes osztálya nem teíjesztette a belügyminister ur elé egy nemzetgyűlési képviselőnek egy alispán ellen hét pontban tètt s igen 11
