Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-70

316 A nemzetgyűlés 70. ülése 1922. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A szó szociálpolitikai értelmében ma Magyarországon munkásbiztositás tulajdonképen nincsen. Van egy hivatal, sőt van több hivatal, van felügyeleti hatóság, vannak kötelezettségek, vannak terhek kölcsönösen munkásokra és munkaadókra, munkásbiztositási intézmény azonban, ismétlem, a szó szociálpolitikai értelmében nincsen. Aki a munkásbiztositást, mint szociálpolitikai intézményt felfedezte és beleillesztette korunk gazdasági életébe, az nagyon jól tudta, mit cselekszik akkor, amikor ezt az intézményt az autonómiára épitette fel. A munkásbiztositás autonómia nélkül nem ér semmit, nem érhet semmit. A munkásbiztositás a legközvetlenebbül érdekelt felek közvetlen és szoros közreműködése nélkül nem működhet ugy, amint kellene, a munkásbiztositás elbürokratizálva azt jelenti, hogy kivetkőztetik lényegéből. És ez nemcsak munkásálláspont, noha elsősorban az, mert hiszen a munkás a munkás biztosításhoz nemcsak érzelmileg, hanem fizikailag van hozzánőve és hozzákötve, a munkás a munkásbiztositáshoz a maga és családja életével, létével, egészségével, jólétével van hozzáfűzve. Egészen természetes ennek alapján, hogy a munkásbizl ositás kérdésében a legelső és dönl ő szó magáé a munkásé kell hogy legyen. A munkaadó is érdakelve van a terhek egy részével, (Zaj jobbfelől.)^' örvény szerint a terhek felével, de csak anyagiakkal, igy tehát őt valamivel kevésbé érdekli mint a munkást, az államot is érdekli, de csak mint felügyeleti hatóságot. Azt a bürokratikus eljárást azonban, amely ott most már három év óta folytatnak, teljes állami omni potencia val, a legnagyobb mértékben el kell Ítélni ugy a munkásság, mint a közérdek szempontjából és ezt a lehető legsürgősebben meg kell szüntetni. Csontos Imre: Elviszik a pénzt ! Mi fizetjük, munkaadók ! (Zaj.) Györki Imre: Most bölcset mondott ! Peyer Károly: Talán az anyai jussból fizeti, vagy az apai jussból ! Propper Sándor: Tisztelt Csontos képviselő ur, én önnel ebbsn a kérdésben nem vit átkozhatom, mert önnek van egy nagy előnye, ön, tudniillik a kérdést nem érti. (Derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Nagy szerénység I) Csontos Imre: Ismerem, mert fizetem! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Bonar Law ! Milyen ló?) Elnök: Csendít kérek, Csontos képviselő ur ! Propper Sándor : A legsürgősebb feladat tehát a munkásbiztositás önkormányzatának visszaállítása. A munkáltat ók test ületei is egyértelműen követelik, állítsák vissza az önkormányzatot, mert nem hajlandók tovább súlyos áldozatot hozni olyan intézményért, amelybe nekik beleszólásuk nincs, ahol ők törvényadta ellenőrzési jogukat nem gyakorolhatják, ahol a gazdálkodás ugy folyhat, ahogy ma folyik, nem a szociálpolitika, nem a népegészségügy, nem az ipari higiéné szempontjából, hanem nem tudom lak és mik érdekében, mindenesetre nem odavalók érdekében, hiszen ma a munkásbiztositási intézmény nem évi december hó 13-án, szerdán. egyéb, mint egy «soport embernek az eltartási intézete. (Ugy van/ a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Pikler Emil: Sörházutcai fiók! Erdélyi Aladár: Hát azelőtt mi volt? Propper Sándor : A munkásság három esztendeig tűrt és várt, mert többrendbeli Ígéret hangzott el különböző minister urak ajkáról, hogy az önkormányzatot vissza fogják állitani. Ez mindeddig nem történt meg. ígéret van ujabb keletű is, azonban beváltásra még jelentős lépés nem történt. A munkásság most már türelmetlen. Csontos Imre: Az agitátorok még jobban! Györki Imre: Csontos-féle malomalatti szociálpolitika! Propper Sándor: Ugy látszik, a népjóléti minister urat a szociálpolitikai kérdések nem túlságosan érdeklik, még annyira sem, hogy erre a negyedórára ide bejönne A mostani népjóléti minister ur is megigérte pedig, hogy az autonómiát vissza fogja állitani. Az ő elgondolása szerint persze ez rossz és elvetendő, de hozzátette, hogy ebben a kérdésben a munkások gyűléseket tartottak és követelik törvényadta jogaikat, Az 1907. évi XIX. érvényben lévő törvény alapján joguk van az önkormányzathoz. Ezt követelik. Ezekről a gyűlésekről a népjóléti minister úrhoz jelentések futottak be. Erre a népjóléti minister ur szükségesnek látta, nem itt a nemzetgyűlésben, a hogy ez alkotmányos kormányzás idején szokásos, hanem a kormánysajtó egyik lapjában nyilatkozatot leadni és abban a munkásokat kioktatni és kitanítani, hogy mire van joguk és mire nincs joguk. Sajnálom, hogy a t. minister ur nincs itt, mert talán bizonyos félreértéseket el lehetne oszlatni, igy azonban én az üres vörös padnak beszélek és valószínűleg nem kapok választ, (Zaj jobbfelöl) Csontos Imre: Igy is hallgatjuk! Horváth Zoltán : Csontos még majd népjóléti minister lesz. (Derültség.) Csontos Imre : Én ismerem a témát ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak ezt a kölcsönös személyeskedést ég kedélyeskedést beszüntetni. Szijj Bálint: Nem ártana annyit, mintha Ön lenne a minister! Propper Sándor : Súlyt helyezek arra, hogy a népjóléti minister ur tudomásul vegye itt a nemzetgyűlésen, és nem a sajtóból, hogy a munkásság nagyon jól tudja, mire van joga, mire van igénye és nagyon jól tudja, mi a kötelessége. Súlyt helyezek arra, hogy a népjóléti minister ur tudomásul vegye, hogy ez a mozgalom, amely most országszerte megindult, nem felülről indult meg, hanem alulról dübörög felfelé és követeli végre a munkásbiztositási kérdés elintézését. Szabó József: Conti utca 4! Propper Sándor: Mi eddig vállaltuk azt a szerepet (Zaj a sgásőhalóldalm,) hogy a mun-