Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-69

A nemzetgyűlés 69, illése 1922, évi december hó 12-én, kedden. 269 Rassay Károly: Csak el ne vesszen az a nyugta! Erödi-Harrach Tihamér: Nem vesz el! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rakovszky István (közbeszól). Elnök: Éakovszky képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rassay Károly: Alig van képviselő vagy párt, amely ne találkozott volna a hazaárulás vádjával. Ebben a tekintetben az igen tisztelt ministerelnök ur az, aki igen rossz példát ad, mert nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy politikai ellenfeleit ugy tüntesse fel, mint a hazának ellenségeit. Gr. Bethlen István ministerelnök (tagadólag int). Kállay Tamás: Nem szokta. Privátbeszél­getésben sem teszi soha ! Rassay Károly : Nem tudom, hogy ha az egész ellenzéket egy gesztussal rombolótársa­ságnak minősiti, ez a mi viszonyaink között nem jelent-e egyet azzal, hogy a hazának ellen­ségei. (Felkiáltások jobbfelöl: Babtdisztika !) A t. ministerelnök urnák tempóját természe­tesen átveszik a többiek is, akik velünk szem­ben ülnek. Az egyik percben azt hallom, hogy itt, ezen az oldalon, butortolvajok vannak, forra­dalmárok vannak, rombolók vannak ; a másik pillanatban azt kell hallanom, hogy gyilkosság­gal vádolják t. képviselőtársaimat, de minden vád után nyomban ott van a hazaárulás vádja. Végre nem kell messzire mennem : ettől egyikünk sincs itt megkímélve. Itt ül köztünk Friedrich István t. képviselőtársam, aki hasonló módon, az állam­élet legmagasabb helyéről lett megvádolva azzal, hogy a csehekkel összeköttetésben áll, mint haza­árulót akarták őt máról-holnapra 24 óra alatt lefogatni, és talán csak az védte meg ettől, hogy a Ház akkori elnöke a mentelmi jogra hivat­kozva emelte fel tiltakozó szavát. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) En nem levegőből beszé­lek, itt ülnek ennek az ügynek is az élő tanúi. Dinich Ödön : Gyilkossággal vádolták meg ! Rassay Károly: Én tehát a magam részé­ről azt kívánom, hogy ne záródjék le ez az ügy még most azzal, hogy egyszerűen lelepleztetik a hamisítás és lelepleztetik maffia, amely itt az országban dolgozik, hanem kezeltessék ez az ügy ugy, mint egy betegség tünete; küldessék ki egy parlamenti vizsgáló-bizottság (Élénk he­lyeslés a baloldalon.) és ez a parlamenti vizs­gáló-bizottság állapítsa meg végül, honnan és mi módon jönnek létre ezek a hamisítások. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) En e pillanatban már az érdektelenség jogán kívánhatom ennek megállapítását, mert azt hiszem, sikerült a t. képviselő urat arra a belátásra bírni, . . . Horváth Zoltán: Hogy lemond a mandá­tumáról ! Rassay Károly : . . . hogy nemcsak köny­nyelmü, de ügyetlen is volt. De épen azért, mert immár érdektelen vagyok ebben az ügy­ben, kívánom a magam részéről, hogy a parla­menti vizsgáló-bizottság mégis kiküldessék és fel­kérem a t. képviselő urat és a t. ministerelnök urat, nevezzék meg saját maguk iránti köteles­ségből egyrészt, hogy kik azok, akik ilyen bizo­nyítékok szerzésére vállalkoztak, másrészt hogy kitől, mi utón értesült a ministerelnök ur arról, hogy ilyen nyugta cirkulál, mert én, igenis, tu­dom, hogy katonai személyek, még pedig magas­rangu katonai személyek társaságban is nyu­godtan diskuráltak a nyugta létezéséről, En a magam részéről ezt az ügyet befe­jeztem és csak azt üzenem a t. képviselő ur utján az ő tisztelt barátainak, legyenek azok akármilyen magas helyen, vagy legyenek akár­milyen alacsony helyen, hogy életemet elvehetik, mert életem felett csak az az államhatalom áll őrt, amelynek reprezentánsai az ön barátai, de a becsületemet nem vehetik el, mert a fölött ón vigyáztam^ a múltban és fogok vigyázni a jövőben is. (Elénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. ) Elnök." A ministerelnök ur kivan nyilat­kozni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzet­gyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur azzal aposztrofált, hogy annak a nyugtának, amelyet ő a Ház asztalára letett, ismeretével birtam már hosszabb idő óta. Ezt nem tagadom, sőt magam is állítom, hogy ezt a nyugtát hosszabb idő óta ismertem. A dolog ugy történt, hogy Génuából való haza jövetelem után egy jelentést kaptam, melynek értelmében .Rassay t. képviselő ur Bécsben járt és ott az emigránsok­kal, valamint a cseh követséggel bizonyos érint­kezést tartott fenn. Rassay Károly : Ez az, ami nem igaz ! A jelentés nem igaz ! (Zaj a baloldalon.) Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezt a je­lentést kaptam nemcsak egy helyről, hanem több helyről is. Ennek következtében kötelességemnek tartottam, hogy utána járjak a dolognak, és azt hiszem, csak helyesen cselekedtem (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és csak kötelessége­met teljesítettem akkor, amikor utána akartam járni, hogy mi alapja van ennek a dolognak. (Helyeslés.) Ennek következtében kaptam azután ezt a nyugtát saját magam . . . Rassay Károly : Kitől ? Gr. Bethlen István ministerelnök:.. .azoktól, akiket megbíztam, hogy utána járjanak a do­lognak. (Zaj a baloldalon.) Rassay Károly: Halljuk! Halljuk! Peidl Gyula : Sok pénzt dobnak ki ilyen dol­gokra. Gr. Bethlen István ministerelnök: Kézbevé­ven a nyugtát, azt vizsgálat tárgyává tétettem, írásszakértővel vizsgáltattam meg, aki megálla­pította, hogy az aláírások hamisak, és nem Rassay és Gonda urak aláírásai. (Zaj a balol­dalon, Halljuk! Halljuk!) Minthogy a t. kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom