Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-68
A nemzetgyűlés 68. ülése 1922. kívánom azt a kötelezettséget, hogy késedelmi kamatot kell fizetni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Kérem a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni azért, mert ez az eddigi határozványoknak felel meg és mert egyébként is ugy ítélem meg a helyzetet, hogy egy ilyen kedvezmény biztosítása nem tenné lehetségessé ezeknek a kedvezményeknek megadását az adóhatóságok részéről, ugy hogy tulajdonképen nagyon nehéz helyzetbe hoznának minket, az adózók pedig nem részesülhetnének ezekben a kedvezményekben, amelyekről szó van. Viszont ha megadatnának ezek a kedvezmények és ha large kezelést biztosítanánk ilyen rendelkezések mellett is, akkor a kincstár nem találná meg a maga számítását. Kérném tehát az eredeti, a jelenlegi állapotnak megfelelő rendelkezés fentartását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 30. § 1—4. bekezdései nem támadtattak meg, azokat tehát elfogadottnak jelentem ki. Minthogy az ötödik bekezdéssel ellentétes szöveget javasol Esztergályos képviselő ur, a két szöveget egymással szembe fogom állítani. Amennyiben elfogadtatik az eredeti szöveg, önmagától elesik Esztergályos képviselő ur indítványa. Amennyiben nem fogadtatik el az ötödik bekezdés eredeti szövegében, akkor elfogadottnak jelentem ki Esztergályos képviselő ur indítványát. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a 30. § ötödik bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Esztergályos képviselő ur indítványa «lesik. Következik az V. fejezet, 31. §. Bodó János jegyző (olvassa a 31. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatilc. Olvassa 32. §4.) Elnök: Kivan valaki a szakaszhoz szólni? Bodó János jegyző : Gaal Gaston. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlési Mint méltóztatnak tudni, a 32. §. intézkedik arról, hogy a pénzügyigazgatóság saját belátásától függőleg az adókezelést illető bármely ügyben kiküldhet a maga kebeléből közeget annak felülvizsgálására vagy ellenőrzésére. Én ezt természetesnek és helyesnek tartom, mert hiszen a pénzügyigazgatóságnak meg kell adni azt a jogot, hogy az adókezelést az egész vonalon ellenőrizhesse. Ennek a szakasznak azonban, amint méltóztatnak tudni, van egy függvénye, a 68. §, amely azt mondja ki, hogy az ilyen kiküldetések költségeit minden esetben a községek vagy városok viselik. évi december hó 11-én, hétfőn. 217 Én már az általános vitából aggályomat fejeztem ki az iránt, hogy a pénzügyigazgatóságnak megadjuk azt a messzemenő jogot, hogy az ilyen kiküldetéseket a felek költségén foganatosíthassa. Helyesnek tartom, hogy a pénzügyigazgatóság kiküldhessen valakit, de viszont attól mentesíteni kívánom az adózó községeket, hogy ennek költségeit ők viseljék, mert ha ezt az intézkedést a törvényben bennhagyjuk, akkor nagyon természetes, hogy a pénzügyigazgatóságok minden kímélet nélkül derüre-borura fogják ezeket a kiküldetéseket eszközölni, mert hiszen nem az államkincstárt, hanem csak a községeket terhelik ezek a költségek. Ugy tudom, hogy a 68. §-nál az előadó ur bizonyos módositást fog előterjeszteni; ezért már itt is kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy a 32. §-t csak abban az esetben vagyok hajlandó megszavazni, ha a 68. §-nál a t. Nemzetgyűlés foganatosítani fogja a megfelelő módosítást. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Minthogy a szakasz eredeti szövege meg nem támadtatott, a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 33. §. Bodó János jegyző (olvassa a 33. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 34. §4). Elnök : Strausz István képviselő ur kivan szólni. Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Tudjuk, hogy külön törvénnyel megszüntettetett a Habsburg dinasztiának a trónra való jogosultsága. Ezzel szemben ebben a szakaszban a következőket olvasom (olvassa): »A királyi palotában és általában a királyi udvari épületekben, valamint azoknak a személyeknek a lakásán, akikre a főudvarnagyi hivatal birói hatósága kiterjed, végrehajtási eljárás foganatosítása végett a magyar főudvarnagyi bíróság elnökét kell megkeresni.« Arra nézve kérek felvilágosítást az igen t. pénzügyminister úrtól, hogy ez a főudvarnagyi bíróság, amely eminenter a királyi dinasztiának volt a bírósága, fennáll-e még teljes hatáskörében s ide mi okból vétetett fel, miután a trónfosztó törvénnyel a főudvarnagyi bíróság hatáskörét eo ipso megszűntnek kell tekinteni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel megjegyzem, hogy ennek a szakasznak első bekezdésében a főudvarnagyi bíróságról van szó, melynek költségei elő voltak irányozva abban a költségvetési előirányzatban, amelyet annak idején az 1921—22. évre előterjesztettünk s elő lesznek irányozva abban a költségvetésben is, amelyet az 1922—23. évre előterjeszteni kívánok.
