Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-68

A nemzetgyűlés 68. ülése 1922. kívánom azt a kötelezettséget, hogy késedelmi kamatot kell fizetni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Kérem a szakaszt eredeti szövegezésé­ben elfogadni azért, mert ez az eddigi határoz­ványoknak felel meg és mert egyébként is ugy ítélem meg a helyzetet, hogy egy ilyen kedvez­mény biztosítása nem tenné lehetségessé ezek­nek a kedvezményeknek megadását az adóható­ságok részéről, ugy hogy tulajdonképen nagyon nehéz helyzetbe hoznának minket, az adózók pedig nem részesülhetnének ezekben a kedvez­ményekben, amelyekről szó van. Viszont ha megadatnának ezek a kedvezmények és ha large kezelést biztosítanánk ilyen rendelkezések mellett is, akkor a kincstár nem találná meg a maga számítását. Kérném tehát az eredeti, a jelenlegi állapotnak megfelelő rendelkezés fentartását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A 30. § 1—4. bekezdései nem támadtattak meg, azokat tehát elfogadottnak jelentem ki. Minthogy az ötödik bekezdéssel ellentétes szöve­get javasol Esztergályos képviselő ur, a két szöve­get egymással szembe fogom állítani. Amennyiben elfogadtatik az eredeti szöveg, önmagától elesik Esztergályos képviselő ur indítványa. Amennyi­ben nem fogadtatik el az ötödik bekezdés ere­deti szövegében, akkor elfogadottnak jelentem ki Esztergályos képviselő ur indítványát. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a 30. § ötödik bekezdését eredeti szövegezésében elfo­gadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogad­tatván el, Esztergályos képviselő ur indítványa «lesik. Következik az V. fejezet, 31. §. Bodó János jegyző (olvassa a 31. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatilc. Olvassa 32. §4.) Elnök: Kivan valaki a szakaszhoz szólni? Bodó János jegyző : Gaal Gaston. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlési Mint mél­tóztatnak tudni, a 32. §. intézkedik arról, hogy a pénzügyigazgatóság saját belátásától függőleg az adókezelést illető bármely ügyben kiküldhet a maga kebeléből közeget annak felülvizsgálására vagy ellenőrzésére. Én ezt természetesnek és helyesnek tartom, mert hiszen a pénzügyigaz­gatóságnak meg kell adni azt a jogot, hogy az adókezelést az egész vonalon ellenőrizhesse. En­nek a szakasznak azonban, amint méltóztatnak tudni, van egy függvénye, a 68. §, amely azt mondja ki, hogy az ilyen kiküldetések költsé­geit minden esetben a községek vagy városok viselik. évi december hó 11-én, hétfőn. 217 Én már az általános vitából aggályomat fejeztem ki az iránt, hogy a pénzügyigazgató­ságnak megadjuk azt a messzemenő jogot, hogy az ilyen kiküldetéseket a felek költségén foganato­síthassa. Helyesnek tartom, hogy a pénzügyigazgató­ság kiküldhessen valakit, de viszont attól men­tesíteni kívánom az adózó községeket, hogy ennek költségeit ők viseljék, mert ha ezt az intézke­dést a törvényben bennhagyjuk, akkor nagyon természetes, hogy a pénzügyigazgatóságok min­den kímélet nélkül derüre-borura fogják ezeket a kiküldetéseket eszközölni, mert hiszen nem az államkincstárt, hanem csak a községeket terhe­lik ezek a költségek. Ugy tudom, hogy a 68. §-nál az előadó ur bizonyos módositást fog előterjeszteni; ezért már itt is kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy a 32. §-t csak abban az esetben vagyok hajlandó megszavazni, ha a 68. §-nál a t. Nem­zetgyűlés foganatosítani fogja a megfelelő mó­dosítást. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Minthogy a szakasz eredeti szövege meg nem támadtatott, a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 33. §. Bodó János jegyző (olvassa a 33. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 34. §4). Elnök : Strausz István képviselő ur kivan szólni. Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Tudjuk, hogy külön törvénnyel megszüntettetett a Habs­burg dinasztiának a trónra való jogosultsága. Ezzel szemben ebben a szakaszban a követke­zőket olvasom (olvassa): »A királyi palotában és általában a királyi udvari épületekben, vala­mint azoknak a személyeknek a lakásán, akikre a főudvarnagyi hivatal birói hatósága kiterjed, végrehajtási eljárás foganatosítása végett a magyar főudvarnagyi bíróság elnökét kell meg­keresni.« Arra nézve kérek felvilágosítást az igen t. pénzügyminister úrtól, hogy ez a főudvar­nagyi bíróság, amely eminenter a királyi dinasz­tiának volt a bírósága, fennáll-e még teljes hatáskörében s ide mi okból vétetett fel, mi­után a trónfosztó törvénnyel a főudvarnagyi bíróság hatáskörét eo ipso megszűntnek kell tekinteni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Tisztelettel megjegyzem, hogy ennek a szakasznak első bekezdésében a főudvarnagyi bíróságról van szó, melynek költségei elő voltak irányozva abban a költségvetési előirányzatban, amelyet annak idején az 1921—22. évre elő­terjesztettünk s elő lesznek irányozva abban a költségvetésben is, amelyet az 1922—23. évre előterjeszteni kívánok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom