Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

232 À nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön. fogadok el. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) Nagy Ernő : De mi sem fogadunk elJ Elnök : Gömbös Gyula képviselő ur személyes megtámadtatás címén kér szót. A képviselő urnák a szót megadtam. Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés Î Arról szó sem lehet, hogy egy vád be ne bizonyittassék. Én magamat is bele tudom képzelni abba a helyzetbe, hogyha ilyen vádat emelnének velem szemben, követelném, hogy nekem elégtétel adassék. Peidl Gyula: Rendszert csinálnak belőle! (Zaj.) Gömbös Gyula: Erről a rendszerről ne tessék beszélni. Itt arról volt szó, — és az én megjegyzésem erre irányult —, hogy amikor az uri felfogást hangsúlyozták, akkor én emlékeztem épen Rassay képviselőtársamnak arra az álláspontjára, amelyet a választásnál is hangsúlyoztak, hogy ők az általunk hangoztatott lovagias elégtételt soha sem fogják adni. Van, ha jól emlékszem, a pártnak is egy nyilatkozata, hogy ők a párbaj ellen állástfoglalnak. (Zaj balfelöl.) Itt tehát bizonyos. ellentétben állunk az uri felfogást illetőleg. Ennek az egész kérdésnek a megoldása a következő : Ulain képviselő urat itt, amikor ezt a nyilatkozatot tegnap tette, a mentelmi jog védi. Neki kötelessége kilépni és ugy megtenni ezt a nyilatkozatot, hogy Rassay képviselő urnák módtában legyen elégtételt szerezni. (Helyeslés a balés a jobboldalon.) A másik megoldás pedig az, amit jöbbek közt én is tennék a magam részéről, hogy azonnal felelősségre vonnám Ulain képviselő urat, mint lovagot. (Derültség és zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Rakovszky István : Lovagot ! Létay Ernő : Rágalmazó lovag ! (Ulain Ferenc a terembe lép. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Itt van a lovag !) Nagy Ernő: Majd a szerbek ellen legyünk lovagok ! (Zaj.) Elnök : Méltóztassék csendben maradni, képviselő urak Î Gömbös Gyula: Levonni azt valakiről, hogy lovagias ember-e vagy nem, mindaddig nem lehet, amig bebizonyitva nincsen, hogy nem lovag. Addig épen olyan lovag Ulain képviselőtársam, mint Rakovszky István! (Ugy van! jóbbfelől.) Rakovszky István : Nagyon meg vagyok tisztelve ! Gömbös Gyula : Meg is lehet tisztehe ! Különbséget lovag és lovag között nem ismerek addig, amig ez bebizonyitva nincs. Mikor tehát az uri felfogásra méltóztattak hivatkozni és nekünk szemrehányást tenni, akkor én ekként gondolom ennek a megmagyarázását. Rassay képviselő urnák módjában lesz bizonyitást kérni, Ulain képviselő urnák pedig kötelessége lesz bizonyítani. Hogy az időpontot erre nézve mikor tartják alkalmasnak, az ő privát dolguk. (Nagy zaj és félkiáltásoka bal- és a szélsőbaloldalon: Nagyon kedves ! öt év múlva !) Elnök : Mayer János képviselő ur személyes megtámadtatás címén kér szót. (Halljuk ! Halljuk !) Mayer János: T. Nemzetgyűlés! Az utóbbi interpellációs napok egyikén Rupert Rezső t„ képviselőtársam a tőzegterületek sikeresebb kihasználása céljából a kormány által kötött szerződés tárgyában . . . Rothenstein Mór : Igazgató-e vagy nem igazgató ? (Zaj.) Mayer János : ... interpellációt intézett a ministerelnök úrhoz és ez interpelláció során mint valami — nem tudom — nagy szenzációt pattantotta azt ki, hogy én a kormány részéről az igazgatóságba delegálva lettem, (ügy van fa szélsőbaloldalon.) Ezt mint valami nagy szenzációt irták meg a lapok és mint valami nagy szenzációt tüntette fel ezt a t. ellenzék is. Rassay Károly t. képviselőtársam pedig még akkor, amikor Rupert Rezső interpelláló képviselő ur még állt és beszélt, szólásra jelentkezett, aztán felállt s azt mondotta, hogy miután e súlyos vádakat, amelyek ellenem elhangzottak, nem cáfoltam meg és összeférhet lenségi bejelentést nem tettem önnönmagam ellen, ő kénytelen ezt megtenni és ezért az összeférhetlenséget ellenem bejelenti. T. Nemzetgyűlés ! Jól méltóztatnak tudni, hogy én akkor feleltem Rassay Károlyt, képviselőtársamnak. (Halljuk! Halljuk! jóbbfelől.) Mos^ vagyok bátor újra és ismételten kijelenteni azt, hogy amikor a tőzegszerződés tárgyában az igazgatóság alakuló gyűlését megtartotta és engem megválasztott, akkor én nem voltam idehaza és a dologról nem is tudtam. Az egész dolog ugy volt beállitva, mint valami nagy szenzáció, mint valami nagy panama, és Rupert Rezső t. képviselőtársam itt ugy adta be a dolgot, hogy meg kell tiszt it ani a közéletet a panamáktól és az erkölcstelenségektől, és azt mondta, hogy ezért emiitette fel azt, hogy én oda delegálva lettem. Két nappal előbb, mint amikor az interpelláció elhangzott, jutott a tudomásomra, hogy a kormány engem oda ledelegált igazgatósági tagnak. Az volt a legelső kérdésem, vájjon ez nem inkompatibilis-e rám nézve. Azt a választ kaptam, hogy ez nem inkompatibilis, nem összeférhet len, volt már rá precedens, hogy a kormány, például az erdélyi földgáz kihasználásánál, — miután ott nem nyerészkedésről, nem korrupcióról, nem panamákról volt szó, hanem bizonyos érdekeknek védelméről, — ellenzéki képviselőket delegált igazgatósági tagokul. A ministertanács ezt tisztázta, és miután ez nem inkompatibilis, tehát ehhez hozzájárultam. T. Nemzetgyűlés 1 Aki ismeri az én életviszonyaimat, ismeri az én politikai multamat, az jól tudja, hogy én soha semmi olyan dolgot el nem követtem és nem fogok elkövetni, amely itt megrovásra adna alkalmat.