Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-66
198 A nemzetgyűlés 66. ülése 1922. akkor még mindig Budapesten tartózkodott, erre a hirre azonban felment Bécsbe. A bécsi magyar követség ujabb jegyzéket intézett az osztrák külügyi bat óságokhoz, bogy ezt az ügyet vizsgálat tárgyává tegyék és ne ejtsenek egy magyar állampolgáron ilyen jogsérelmet, mert — ezt mellesleg tudomásukra hozták — máskülönben a magyar, kormány retorzióval fog élni a Magyarországon élő osztrák állampolgárokkal szemben. Mindez semmit sem használt. November 5-én megjelent a bécsi lakáshivatal hivatalnoka négy kirendelt alkalmazottal együtt, a bútorokat széthányták, a festményeket a falakról leszedték, egy nedves pincébe mindent beraktak és mikor, az asszony hivatkozott arra, hogy ő magyar állampolgár, akkor az a lakáshivatali kiküldött a legszemenszedettebb és itt el nem mondható, kvalifikálhat atlan kifejezésekkel illette s különösen szony magyar állampolgári mivoltára tett olyan megjegyzéseket, amelyeket szintén kvalifikálhat at lan minőségüknél fogva itt a Ház szine előtt elmondani nem akarok. Ezután Mednyá nszkyc é Budapestre jött és a a magyar kü.ügymimsteihez foidult panaszával. A magyar kü ügyministeiium ennek folytan a múlt hó 10-én ujabb jegyzéket intézett az osztók külügyi hatósághoz. Itt kapcsolódik bele az ügybe-az, amit Hoyos gióf t. képviselőtársam, aki előbb közbeszólt, id/ ig tálén nélkü.özött, t. i., hogy ez nem személyes ügy. hanem országos ügy. Gr. Hoyos Miksa : Halljuk ! Halljuk ! Létay Ernő : En ugy gondolom, hogy semmi néven nevezei dő alkotmányos államra és nemzetre nézve nincs súlyosabb és kötelezőbb eikölcsi feladat, mint saját állampolgárai jogainak idegen teiületen való megvédése. Ugy gondolom, hogy az egész világon nincs olyan állam, még a hottentottaállamot sem véve ki, amelynek külföldön élő állampolgárait az egyenlő elbánás elve alapján megillető jogait megvédenie nem kellene és mivel ebben az esetben azt látom, hogy a magyar km ügyi kormányzat talán nem azzal az energiával kezelte ezt a kéidést, mint kellett volna, vagy talán a magyar kü.ügyi kormányzat eljárásának nincs meg az a tekintélye, amellyel egy szuverén állam kormányzatának a külföldi hatóságokkal szemben birnia kellene, ezéit hoztam ide ezt a kéidést, minthogy előzőleg meggyőződtem arról, hogy mindazok az intézkedések, amelyeket a bécsi magyar követség és a magyar kü ügyministerium kmönféle hatósá gai az osztrá k kü ügyi hatósá gokná 1 ebben a kéidésben tettek, hatás nélkül maradtak és sem ez a magyar állampolgár törvényes jogaiba még most sincs visszahelyezve, sem pedig a kü.ügyministerium az osztrák kü ügyi hatóságok lészé. ől semmiféle választ nem kapott. Minden további indokolás nélkül az előadottak alapján bátor vagyok a következő kérdést intézni a kü.ügyminiszter uihoz (olvassa) : »Minő eszközöket hajlandó a külügyi kormányzat alkalmazni oly irányban, hogy az.osztrák hatóságok.telj es erkölcsi.. elégtételt és anyagi kárévi december hó 6-mi, szerdán. pótlást szolgáltassanak Mednyánszky Henriknek és nejének, az őket ért jogsérelem és megbántásért ?« Elnök .* Az interpelláció Idadatik a külügyminister urnák. Ki a következő interpelláló ? Bodó János jegyző : Drozdy Győző ! B. Podmaniczky Endre : Nincs személyes kérdés ? Drozdy Győző : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ezt az interpellációmat törlöm, mert az igen t. népjóléti minister ur megígérte, hogy Feiks Alfred festőművész lakásügyét haladéktalanul felülvizsgálja és olyan intézkedést fog produkálni, amely sem jogot, sem törvényt nem sért és teljesen méltányos lesz. (Helyeslés.) Elnök: Ki a következő interpelláló ? Bodó János jegyző: Pikler Emil! Pikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! A népjóléti minister ur rregigéite nekem, hogy mindjárt interpellációm elhangzása után válaszolni kivan s ezért ara kélt, hegy halasszam el interpellációmat. A minister ur iránti regardból ezt megteszem és kéiem, méltóztassék rregergedni, hogj^ interpellációmat a legközelebbi interpella ci ós napra halaszthassam el (Helyeslés.) Elnök: Kéidem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni Pikler képviselő ur interpellációjának elhalasztásához? (Igen!) A nemzetgyűlés hozzájárult az interpelláció elhalasztásához. Ki a következő interpelláló ? Bodó János jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur ennek a politikai évadnak az elején nagyon megnyugtató beszédet mondott, amelyben Apponyi Albeit gTÓfnak az ellenzék részéiől kifejezett ama óhajára, hogy a választások lezárása után szüntessék meg a politikai üldözéseket, szó szerint a következőket válaszolta (olvassa) : »Ugy hiszem, ennek a feltételnek a teljesitése nem lesz a kormány számára nehéz, mert senkit sem üldözünk politikai meggyőződéséért vagy magatartásáért, és ha a kormány azt venné észre, hogy valamely szerve méltatlanul és oktalanul üldöz valakit politikai nézetéért, kérem a t. túloldalt, méltóztassék teljes bizalommal a kormányhoz fordulni.« T. Nemzetgyűlés ! Én már több alkalommal ugyanebben az ügyben méltóztattam teljes bizalommal a kormány szerveihez fordulni, s ennek eredménye egy nagyon komikus játék, amely ugy látszik, a végén kezd csak tragikussá válni, meit megtörtént, hogy az az igazgató-tanitó, akinek nevét interpellációmba bejegyeztem, már háromszor elhelyeztetett és visszahelyeztetett és most történik a negyedik elhelyezése. Csak röviden vagyok bátor elmondani, annak a kálváriának egyes részleteit, amelyet megjárattak ezzel a szegény, immár 36 éve tanitói működést kifejtő igazgatóval, akinek az az egyetlen bűne és hibája, hogy a két nemzetgyűlési választás alkalmával először titkosan, azután nyilvánosan meg merte tenni azt, Irogy reám szavazott. (Egy hang jobbjdoiLiJHoyylefot azt tudni, titkos szavazás mellett, f)
