Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-66
A nemzetgyűlés 66. ülése 1922. évi december hó 6-án, szerdán. 179 amikor éveken keresztül a vezetőjük volt. (Zaj a szélsóbaloldalon. Felkiáltások : Sikkasztott í) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Szabó József: A vallomás szerint ekkor már a fővárosban és kint a bányatelepaken is sok mindent beszéltek arról, hogy Peyer miből él, mert tudják róla, hogy vagyona nem volt, az élet pedig ugy Badenben, mint Bécsben nagyon drága, és abból a fizetésből, amit a szövetségi ől kapott, alig hogy bécsi lakásköltségeit fedezte. Akik a szövetségben megfordultak, bányászok és más emberek, gyakran látták Peyernét díszbe öltözve, nagy eleganciával . . . (Nagy zaj a bal- és a szélsőbalon.) Fábián Béla : Példátlan dolog ilyet a képviselőházban felolvasni. Bogya János: Ugyan, ugyan! Fábián Béla : Ha a képviselő ur feleségének dolgát fogják felolvasni, mit fog hozzá szólni. (Nagy zaj és nyugtalanság a szélsőbalon. Felkiáltások : Majd felhozzuk a szeretők, a metresszek dolgait !) Szabó József: Nem foglalkozom női ügyekkelAbban az ügyben nagy kiadások voltak. Elnök : Fábián képviselő urat kérem, tessék csöndben maradni. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben és nyugalomban lenni és a közbeszólásoktól tartózkodni. Szabó képviselő urat pedig nem kívánom gátolni abban, hogy idézeteket fejolvasson, de a folytonos fele] vasa soktól méltóztassék tartózkodni, mert ez a házszabályok szellemével és rendelkezésével ellenkezik. (Felkiáltások a jobboldalon : Megengedjük !) Szabó József : Abban az időben nagy kiadások voltak. A nyomdaköltségekre eső 200.000 koronát kifizette hadügyi pénzekből (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások: Megint a hadügy/) azért, mert ez a pénz volt hozzá legközelebb. Abból a pénzből, amit az angoloktól kapott, ami állítólag 895.000 koronát tett ki, decemberben 200.000 koronát utaltatott át, talán áprilisban 100.000 magyar koronát, amely összeget 240.000 koronával terheli meg.« (Mozgás.) Most már csak a konklúziót olvasom fel és ezzel indokolom meg eddigi felszólalásomat. Ugyanis Peyer képviselő ur, amikor visszajött átvenni a bányász-szakszervezet vezetését, ezt az embert vádolta meg sikkasztással, akinek vallomását az előbb felolvastam. Ellene az eljárást megindították, a vizsgálatot elrendelték. Szakemberek vizsgálták át a könyveket és ezeknek a szakembereknek vallomása szerint ez az ember nem követett el sikkasztást, dacára annak, hogy fizetését nem adták ki neki a felmondási időre ; nem ez az ember követte el a sikkasztást, mert a szabálytalanságot Peyer képviselő ur követte el, aki annak idején a zsebéből adott át egy összeget a titkárnak, de a könyveket át nem adta, meg nem vizsgáltatta. A vizsgálat során kitűnt, hogy már akkor megvolt az 56.000 korona hiány, amikor Peyer képviselő ur az ügyeket átadta. A lényeg tehát az, t. Nemzetgyűlés, hogy a képviselő ur itt előáll és képviselőket ugy állit be, mintha azoknak becsületbeli rendezni való ügyük volna. Többek közt azt mondta nekem, hogy engem el fog intézni. Én vártam erre, de viszont annak a képviselőnek, akivel szemben ilyen vádak állanak fenn, nincs joga más képviselőket meggyanúsítani és-így megtámadni. Mármost, hogy egész munkát végezzek, nem olvasom ugyan fel az ítéletet, de itt van a kezemben és mindenkinek rendelkezésére áll a budapesti központi járásbíróság it élete, amellyel a bíróság Batta Gyulát a könyvszakértők vallomása alapján felmenti (Mozgás a sz'lsőbaloldalon.) és kimutatja, hogy nem Batta követett el sikkasztást, hanem a hiány abból az időből származik, amikor a képviselő ur átadta a bányászmunkások pénztárát, illetve annak ügyeinek vezetését. Bogya János : A pénztárt a zsebében hordta i Szabó János : A képviselő ur akkor haragudott meg rám, és akkor mondta, hogy »slintéz« engem, amikor én itt közbeszólás formájában azt mondtam, hogy mindenkinek lehet, de a képviselő urnák nincs joga arra, hogy a salgótarjáni bányászokkal szemben elkövetett atrocitásokat szóvá tegye, kritizálja, mert adott esetben ő sokkal nagyobb atrocitásokat követett el, amikor hatalmon volt. Akkor ezt oélzásul mondtam a Salgótarjánban lejátszódott eseményekre, fosztogatásokra, amikor katonákkal. a munkásokra lövetett. Azt mondtam, Peyer képviselő ur volt az, aki a lövésre a parancsot kiadta. Bogya János : Hol az ügyész ? Szabó József: És ekkor így állított be engem, mintha a kommunistákkal egyforma mentalitásom lenne, mintha a kommunisták vádját magamévá tettem volna. Nem. Én csak azt kifogásoltam, hogy a képviselő ar elmegy a bányászok közé, azokat fellázítja, és amikor fellázadtak és a lázadás önmaguk ellen fordult, akkor azokba belelövet. Ez az, ami erkölcstelen és ami által elveszti minden jogát ahhoz, hogy atrocitást kritizáljon, (ügy van! li bal- és a jobboldalon.) Fel fogok olvasni egy jegyzőkönyvet és ha a képviselő ur azt mondja, mint annak idején, hogy ismétéljem meg nem itt, hanem a nyilvánosság előtt, ugy kijelentem, hogy itt rendelkezésére állanak azok az urak, akik eskü alatt hajlandók vallani és bizonyítani. Az egyik az alábbi jegyzőkönyv, amely felvétetett Miskolcon 1922 november 11-én. (Olvassa:) »Jelen vannak Szigeti László bányagondnok, Miskolozy Lajos, Kecséry Lajos, Borsod vármegye titkára. Szabó András, Pereczesi bányászszövetségi elnök. Szigeti László bányagondnok előadja a következőket : tudomása van arról, hogy 1919. év tavaszán Peyer Károly, jelenleg nemzetgyűlési képviselő, volt az, aki a salgótarjáni népet az általános rablásra izgatta. (Zaj jobbfelől és a baloldalon.) Majd, mikor az általános rablás megkezdődött ... « Csik József : Ê3 ez nemzetgyűlési képvise'o lehet ! (Zaj. Halljuk !)
