Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-62

A. nemzetgyűlés 62, ülése 1922. megint ellenséges hangulattal fog hozzá munká­jához? Ez egy lélektani veszély, amelyet én ma is tapasztalok, amikor az egyetemeken turbulens jeleneteket látunk, amikor az ifjúságnak egyik félrevezetett, általam nagyon szeretett, de nagyon sajnált része, az ifjúság másik részét kiveri és megpofozza. Kiss Menyhért: Nem kell sajnálni őket! (Zaj a szélsobalőldalon.) Tudják, mit csinálnak. Propper Sándor: Már ott tartanak, hogy kinevetik Vörösmartyt ! Pakots József : Ez romboló munka. Szomorú eset. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Esztergályos János : Azt mondják, hogy Vörösmarty Weisz volt azelőtt ! Horváth Zoltán : Kiss Menyhértről nem fog­ják ezt mondani. (Zaj.) Kiss Menyhért: Nagyon rossz vice. Pakots József: Az ifjúságot megmételyező politika szomorú hatását lehetett tapasztalni a Városi Színház szombati előadásán, amikor Vörösmarty »Az áldozat« címii tragédiájának előadása alatt a középiskolák felső osztályainak növendékei nevetgéltek és komédiát csináltak a művészet templomában, (Igaz! ügy van! a szélsobalőldalon.) amikor kinevették azokat az aktorokat, akik megszólaltatták a magyar nem­zeti géniusz egyik leglángolóbb lelkű költőjét. Horváth Zoltán : A mai kurzus nevelése. Pikler Emil: Ez a faj védelmi nevelés ered­ménye! (Zaj.) Pakots József : Kérdezem, hova sülyedt az ifjúságnak régi tiszta lelki harmóniája, lelki szépsége és minden szépért való hevüiékeny­sége? Nem ezek a szomorú idők rombolták és tarolták-e le azt a virágos vetést, amelyet a régi tanítók igyekeztek az ifjúság lelkébe elül­tetni ? Szabó Sándor : x4-zt a kommunizmus tette. Horváth Zoltán : A kurzus szelleme ! Bogya János : Hát a tapasztalatok, melyekre a nemzet szert tett? Kiss Menyhért : A fajvédelem nem kurzus ! Horváth Zoltán : Az ifjúság meg van méte­lyezve ! Kiss Menyhért : Dehogy van megmételyezve ! A nemzeti gondolat nem mételyez. Bogya János: Kik mételyezték meg? Horváth Zoltán: A jelszavak! Kiss Menyhért: Zsidóbeszéd! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Pakots József : Van egy másik nagy vesze­delme ennek az állapotnak. Abból a sokszor hangoztatott, önérzetes gondolatszögből tekintve, hogy mi a kulturfölényünket szoktuk hangoz­tatni az ellenséges megszálló államokkal szem­ben, ... Bogya János: Hangoztatjuk is! évi november hó, 29-én, szerdán. 7 Pakots József : . . . kérdezem, hogy vájjon a kultúrfölény ilyen törvényeknek szellemében nyilatkozik-e meg? Nagyon sajnálom, rendkívül fájlalom azt, hogy evvel az eszközzel, evvel a fegyverrel tudnak ellenünk a külföldön harcolni. Felmerült előttem a kérdés, amint a sajtóban is és másutt is itt-ott felbukkant, hogy vájjon a mélyen t. külügy minister ur a genfi népszö­vetségi ülésen hogyan nyilatkozott a numerus clausus kérdéséről, amikor kérdőre vonták, hogy az csakugyan eleven erejű törvény-e? (Felkiál­tások a szélsobalőldalon : Letagadta !) Nagyon sajnáltam, hogy az egyik ellenséges szomszédos államnak, Cseh-Szlovákiának delegátusa Posutzky ur véletlenül épen az én beszédemre hivatko­zott a külügyminister úrral szemben, amely be­szédet az indemnitási vitában mondottam el. (Felkiáltások a jobboldalon : Büszke lehet rá! Előbb kellett volna meggondolni!) Nagyon saj­náltam, de nem tehetek róla. Itt a nemzetgyű­lés színe előtt tiltakoztam e törvény szelleme ellen ; nem tehetek róla, hogy ellenségeink ilyen kérdéseket felkapnak és kárörvendő aláfestéssel rontják a magyar nemzeti becsületet. (Zaj jobb­felől.) Méltóztassék megszüntetni a törvényt, méltóztassék annak a romboló szellemnek útját állani, mert, t. minister ur, ez nem az a szel­lemi forrás, amelyen a magyar kultúra büszke hajói elindulhatnak, hogy feszülő acélmellel be­jussanak a civilizáció nagy és hatalmas kikötő­jébe. Kiss Menyhért: Bécsben most akarják meg­csinálni a numers clausust ! (Zaj.) Pikler Emil : Mussolini belügyministere mégis zsidó ember ! Mit szól hozzá ? (Zaj.) Friedrich István: Az az ő dolga! Bogya János : Erre csak azt mondom : éljen Mussolini ! Horváth Zoltán : Kemal pasa is éljen ? Friedrich István: Miért ne éljen? Talán haragszol Kemalra? (Zaj.) Kiss Menyhért: Liberális felfogás. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pakots József: Kérem Kiss Menyhért t. képviselőtársamat, hogy ne méltóztassék a libe­ralizmusról ilyen fölényes hangon beszélni, mert a politikai, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi liberalizmust Széchenyi István is képviselte, aki­nek szellemében tárgyalta a minister ur ezt a javaslatot és kérte elfogadását ; a liberalizmust Széchenyi Istvánnak nagy, hatalmas gondolat­köre indította meg . . . Hal1er István: Széchenyi sokkal inkább volt keresztény, mint liberális ! Tudnék citálni erről nagyon érdekes mondásokat! Széchenyi egészen másképen fogta fel a liberalizmust! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Kiss Menyhért: Eötvös is másképen! (Zaj. Egy hang a középen : A zsidó recepciónak is ellene volt.) Haller István : A liberálisok akceptálják ezt I a Széchenyit, csak Piklerék nem akceptálják

Next

/
Oldalképek
Tartalom