Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-65
126 A nemzetgyűlés 65. ülése 1922. évi d caw her hó ő-én, kedden. ugy tudom, hogy semmiféle hatóság nincs, amely ellenőrzi, hogy vájjon a községek eleget tesznek-e ebbeli törvényes kötelezettségeiknek, igen vagy nem? Megállapítja továbbá a törvény azt is, h<»gy milyen esetekben vonandó el az ítalmérési engedély. Itt csak egy dolgot akarok kiragadni. A törvény azt mondja, hogy az italmérési engedély elvonandó attól, aki részeg embernek vagy tizenkét é^en aluli egyénnak italt, yd. Én azt hiszem, hogy ez a tétel nem helyes és igy nem tartható fenn, mert a gyakorlathan úgyszólván lehetetlen ezt végrehajtani. Merem állitani, hoyy ha a törvénynek ezt a szakaszát alkalmazni akaijuk, akkor nuics Magyaro»szagon egyetlen italmérő sem, akitől ezen a címen el ne lehetne vonni az italmérési engedélyét. Szeretném látni azt a vendéglőst, aki a vendéglőjében levő részeg embertől megtagadja az italt. Kz képtelenség, lehetetlenség Először is nem tagadhatja meg azért, mert a részeg ember — amint tudjuk s amint a törvény is megállapítja — beszámíthatatlan, másodsorban pedig azért, mert nincs hatóság, amely ellenőrzi azt, hogy vájjon a részeg embernek adnak-e ki italt vagy nem. Azt sem lehet megállapítari, hogy ki a részeg ember; az-e, aki csak jókedvében dalol vagy az-e, aki már támolyog, vagy pedig az, aki összeesik az asztalánál vagy a széken. Ezeket nem 1 het olyan pontosan definiálni és nem lehet ugy megállapítani, hogy ne lehessen vitatkozni afelett, ki a részeg ember. Ehelyett sukkal helyesebb volna megállapítani és törvényhozás utján szabályozni azt, hogy egy-egy egyénnek mennyi szeszes ital szolgálható ki, talán három deci vagy félliter. Tudom, hogy ez attól is függhet, hogy a bor hány fokos . . . Cserti József: Milyen vizes, Saly Endre: ...és attól is, hogy az ember mennyit bír el, de ez nem befolyásolhatja a kormánynak ebbeli intézkedését. Itt tehát fellétlenül szükség van az intézkedésre, mert a jelenlegi állapotukat fentartani nem lehet. Az 1921 évi IV. te. azonfelül, hogy kimondja, h'.'gy kiknek nem adható italmérési engedély, megállapítja azt is, hogy mely községben hány italmérési engedélyt lehet kiadni. Ezt a községek lélekszáma szerint állapítja meg, de ettől a szabálytól el lehet térni olyan esetben, amikor nagyobb építkezési üzemekről, vagy nagyobb építkezési vállalkozásokról van szó, ahol sok munkás dolgozik, akiknek a törvény szerint szükeégük van arra, hogy szeszt fogyasszanak. ED nagyon örülök annak, hogy a pénzügymini ster ur nagyon siet a munkásságot kielégíteni bizonyos dolgokban, csak azt sajnálom és fájlalom, hogy csupán a pénzügyminister ur gondoskodik erről és iparkodik a munkások igényeit kielégíteni, bár talán nem is volna igényük erre a szeszre. Nem mondhatjuk el azonban a belügyminister úrról, aki a közegészségügynek felettes hatósága, hogy gondoskodnék azokról â munkásokról, akik kint a messze pusztaságban valamilyen gyárat épitenek, vagy valamilyen munkálatokat folytatnak. Ott összetákolnak a részükre fából olyan építményeket, amelyek teljesen nélkülözik a hygiénát. Piszkos, egészségtelen helyen laknak heteken, hónapakon keresztül, amig felépitik az épületet. A beiügyminister ur nem gondoskodik arról, hogy ezeknek megfelelő fekvőhelyük legyen, s a közélelmezési minister ur sem gondoskodik arról, hogy legyen megfelelő élelmisze ük; de a pénzügyminister ur mindig gondoskodik arról, hogy ezek a munkások szesszel el legyenek látva, hogy igy az államnak bizonyos jövedelmet biztosítson, — ahogy a pénzügyminister ur gondolja. Ha ezekkei a kérdésekkel foglalkozunk, nagyon sokszor szóba kerül az is, hogy az állam nem térhet el ettől, mert az államnak szüksége van arra a jövedelemre, amely a szesz révén az állampénztárba befohik En tisztelettel kérdem azt, hogy szabad-e az államnak a szeszszel agyongyötörtét ni, agv^on kínoztat ni az embereket, amikor köztudomású az alkoholnak mérgező hatása, köztudomású, hogy az alkohol nem tápszer, nem táplálja az embert, hanem elsor\a-ztja-, elgyengiti, teljesen petyhüdtté, energiaés akaratnélküli lénnyé teszi Szabad-e a kormánynak ennek árán egy milliárdot vagy másfél milliárdot az államkasszába behaj ani ? De tegyük fel, hogy az államnak szüksége van erre az egy vagy másfél milliárdra, kérdezem, hogy azonkívül, hogy ezt nem szabad megcselekedni, tiszta haszon-e az államnak az a másfél milliárd, amelyet a szeszfogyasztás révén bevesz? En ezt tanadom és állítom hojíy ennek a másfél milliárdnak legnagyobb részét a másik oldalon ugyancsak kiadja az állam. Azt elsősorban a beiügyminister ur igazolhatná, aki nagyon jól tudja, hogy részeg, dorbézoló emberek mennyi csendháboritást, kihágást, verekedést, gyilkosságot követnek el a városokban és községekben s ezeknek az ügyeknek adminisztrálása, ellenőrzése, a részeg emberek összeszedése mennyi munkával jár és mennyi pénzébe kerül az államnak, mig ezeket az embereket elhelyezik, kijózanítják és haza engedhetik a családjuk körébe. Mindez tengersok pénzt emészt fel, ugy hogy amit a pénzügyministerium bevesz a szeszen az egyik oldalon, azt a másik oldalon ki kell adnia. Én nem ismerem az igazságügyministeriumnak a bűnözésről szóló statisztikáját, de merem állitani, ho y a bűnesetek nagy része a szesz mértéktelen fogyasztásának tudható be, és akárhány gyilkosság és hasonló dolog történik, amiről az igazságügyministernek tudnia kell, mely ügyeknek adminisztrálása és az eljárás lefolytatása ismét sok pénzébe kerül az államnak, Merem állitani, hogy azt az összeget, amelyet az állam a szesz révén bevesz, a másik oldalon kénytelen kiadni ezeknek az ügyeknek adminisztrálására. - -.
