Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

120 A nemzetgyűlés 65. ülése 1022. éi'i december hó 5-én, kedden. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Uj 23. §-t javasolt az előadó ur és ugyancsak uj 23. §-t javasolt Hegedüs György képviselő ur. Amennyiben a Hegedüs György képviselő ur által javasolt uj szakasz egész mást tartalmaz mint az előadó ur által javasolt szakasz, s igy attól független, ennélfogva elsősorban fel fogom tenni a kérdést az előadó ur által javasolt és az eredeti javaslathoz közelebb álló uj 23. §-ra. Ha a nemzetgyűlés ezt elfogadná, akkor a Hegedüs György képviselő ur által indítványozott 23. §, mint már be nem iktatható, önmagától elesik. Kérdem : méltóztatnak a kérdésnek ily értelemben való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az előadó ur által javasolt uj 23. §-t az általa megszövegezett formában elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Háx az előadó ur által javasolt uj 23 §-t fogadja el, s igy Hegedüs György képviselő urnák ugyancsak egy uj 23. § beiktatását célzó indítványa elesik. Az előadó ur kíván szólni. Erödi-Harrach Tihamér előadó: T. Nemzetgyűlés! A most elfogadott két uj szakasz folytán az eredeti javaslat 21. §-a után két szakasz illesztetett be. Ennek folytán a törvényjavaslat további szakaszai számozásának módosulnia kell. Ezért javaslom, hogy a 21. § után 22. és 23. §-ként beszúrt két uj szakasz felvétele következtében a 22 - 46. §-ok számozása, valamint a törvényjavaslat szövegében ezen szakaszokra történő hivatkozások megfelelően módosíttatnak. Elnök : Méltóztatnak az előadó ur indítványát elfogadni? (Igent) Györki Imre képviselő ur kivan szólni. Györki Imre : Az előadó ur indítványához kívánok szólni. Nem lehet az előadó ur javaslata felett határozni addig, amíg végig nem mentünk az összes paragrafusok számozásán. A következő szakasznál egy uj szakasz beiktatására vonatkozólag kívánok javaslatot tenni : ha ezt a javaslatomat a t. Nemzetgyűlés elfogadná akkor már megdőlne az előadó urnák javaslata, hogy a számozást már most, ezen két paragrafus beiktatása után vezessük keresztül. Tessék a számozást sorban megcsinálni s a végén a számozás megváltoztatására vonatkozólag indítványt tenni« Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Erödi-Harrach Tihamér előadó: Nem állhat meg t. képviselőtársamnak ez az észrevétele, mert ha ő módosítást fog beadni, és az elfogadtatik, akkor ennek természetszerű folyománya lesz, hogy én indítványozni fogom a szakaszoknak uj átszámozását. (Egy hang jobbról : Automatikusan történik!) Igen, ez automatikusan történik, mert máskép a dolog technikája nem engedi meg; nem állhatunk elő minden egyes szakasznál a számozás megváltoztatására vonatkozó indítvánnyal. Tisztelettel kérem, indítványomnak változatlan elfogadását. Elnök : Az egyes szakaszok számozását illetőleg az előadó ur indítványának megfelelően fogok eljárni. Ez nem zárja ki azt, hogy a képviselő urak bármelyike a következő szakaszhoz egy uj szakasz beiktatását ne indítványozhassa. Következik a régi 22 most a 24. §. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 24. §-át.) Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Erödi-Harrach Tihamér előadó : T. Nemzetgyűlés! Itt kénytelen leszek a következő szakaszoknál több indítvánnyal jönni, miután a törvényjavaslat egész büntetési rendszere megváltozott. Nevezetesen visszaesés esetében bűntetté minősült az eddigi vétség, minek folytán a következő szakaszokban mindenütt keresztül kell vezetni ezt a büntetőjogi terminológiát. Ezért indítványozom, hogy méltóztassék az uj 24. § 1. bekezdésében 21. szám helyett 22. számot, a »meghatározott« szó után pedig »bűntettek és« szavakat tenni. Méltóztassék továbbá ugyanezen bekezdés 2. sorában a »bűnvádi eljárásnak és« szavak után a következő szavakat tenni: »ha az eljárás vétség miatt folyik«. Végül indítványozom, méltóztassék az uj 24. § 2. bekezdésének első sorát a »tekintetben« szó után a következő szavakkal kiegészíteni ; »ugy szintén akkor is, ha az e paragrafusok alá eső cselekmények a 22. § értelmében bűntetté minősülnek.« Indoklásul vagyok bátor előadni, hogy logikus következménye az egész terminológiának az átalakítás, miután a nemzetgyűlés bűntettet is rendel felvenni. Petrovits György jegyző: Hegedüs György! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Bátor vagyok ismételten rámutatni arra, hogy ebben a javaslatban a köz olyan védelemben, mint ahogy szükséges lenne, nem részesül. A kereskedőnek tevékenysége, ügyletei s a kereskedő által elkövetett bűncselekmények más bűncselekményekkel szemben sokkal enyhébben vannak elbírálva a jog minden terén. A kereskedő ugy ügyleteinek elbírálása, valamint bűncselekményeinek megtorlása szempontjából igen kedvezményezett, favorizált helyzetben van. Méltóztassanak megengedni, hogy igen rövid összehasonlítást tegyek más bűncselekményekkel. A Btk. 333. §-a felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek tekintet nélkül az értékre, bűntettet képeznek, és az ügyész által üldözendők. Ilyen pl. az az eset, — nem akarom a törvény szavait használni — ha bárki két szál dróttal bekerített helyről elvisz egy darab rongy ruhát, amelynek nincs két korona értéke ; ez már bűntett és ezt az ügyész üldözi. Ha valaki egy kamarába bemegy és onnan elvisz egy szem krumplit s ugyanakkor fegyver is van nála, ez már bűntettet képez és ezt már az ügyész üldözi. Ha egy földmives asszony bevisz egy liter tejet a városba és a maximális áron túl két fillérrel