Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-62
A nemzetgyűlés 62. ülése 1922. Az archaelogia terén az^Archaelogiai Közlemények és Archaeologiai Értesítő. A filozófiai tudományok köréből Plato, Aristoteles, Kant, Bacon, Pichte, Schopenhauer stb. bölcseletének tárgyalása, számos kisebb tanulmány és értekezés. A társadalmi tudományok köréből nagyszámban jelentek meg értekezések, amelyeknek köteteiben több jeles jogtudós és a társadalmi tudományok hivatott művelője tette közzé dolgozatait. Ujabban a társadalmi és filozófiai tudományok köréből az Akadémiában bemutatott értekezések egyesitve jelennek meg egy gyűjteményben, amelynek két kötetben számos füzete hagyta el a sajtót. A társadalmi tudományok köréből közzétett dolgozatokból nagyjutalmat, illetőleg mellékjutalmat kaptak: Fényes Elek: Magyarország statisztikája ; báró Eötvös József : A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra; Wenzel Gusztáv és Hajnik Imre jogtörténeti, Keleti Károly és Kautz Gyula statisztikai, illetőleg politikai műve; Concha Győző Politika című kétkötetes munkája ; Plósz Sándor Polgári Perrendtartása, és legutóbb báró Wlassics Gyula nemzetközi jogi tanulmányai. A nemzetgazdasági tudományok köréből kitűzött jutalomtételekre Kautz Gyula, Keleti Károly, Matlekovics Sándor, György Endre, Buday László és mások munkáit találták érdemeseknek. A földrajzi tudományok köréből Hunfalvy János, Lóczy Lajos és mások dolgozatai adattak ki. A III. osztály tagjai a természet- és földrajz, a természettan és csillagászat, a vegytan, a matematika, a mérnöki és orvosi tudományok, a mechanika és geológia köréből nagyszámú jeles dolgozatot mutattak be ; az osztály folyóirata a Mathematikai és Természettudományi Értesitő eddig 39 kötetben jelent meg és az osztály tagjainak értekezéseit tömör kivonatban közli. Az Akadémia munkásságának kereteiről és tárgyairól régebben az Akadémia Evkönyvei, ujabban a XXXIII. évfolyamban megjelenő Akadémiai Értesítő nyújtanak tájékozást. Az Akadémia feladatai közé sorozta a tudományos ismereteknek a tudomány önálló művelése mellett szélesebb körökben való elterjesztését is és úgynevezett Könyvkiadó Vállalatában 1875-től fogva aránylag kedvezményes áron a történet, az irodalom, a társadalmi tudományok és a műelmélet köréből számos fontos eredeti és fordított művet juttatott a közönség kezébe. így jelentek meg a történettudományi sorozatban többek közt Curtius, Mommsen, Macaulay, Carlyle, Hunfalvy, Kállay Béni ; az irodalmi sorozatban Msard, Goethe, Lewes, Arany; a jogtudományi sorozatban Gneist, Todd, Leroy-Beaulieu munkái. Ez a nagyérdemű intézmény egy évszázadon keresztül ontotta — mint látjuk — szellemének kincseit s most anyagi gondokkal küzködve itt évi noventxjer hó 29-én, szerdán. 5 áll s a törvényhozás siet a segítségére. Hiszem, hogy nem lesz senki, aki el ne fogadná ezt a törvényjavaslatot, mert ez az igazi nemzet megmentő és fentartó munka. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen helyesnek tartom azt is, hogy az Akadémia ténylegesen szolgáló alkalmazottai — a főtitkár, az osztálytitkárok és a főkönyvtárnok kivételével — az Országos Magyar Gyűjtemény-Egyetem személyzetének összlétszámába vétessenek fel, de anélkül, hogy az Akadémia autonómiáját megsértenők. Az Országos Magyar Gyűjtemény-Egyetem megalkotását sokan kifogásolják és gáncsolják, pedig ez nézetem szerint nagy gondolat. A főcél véleményem szerint a rokonintézményeket összefoglaló egységes szerv megalkotása avégből, hogy ennek segítségével a munka rendszeresen és egységesen folytattassék. Eddig ugyanis a Gyüjteményegyetembe tartozó egyes intézeteknek saját külön útjaik lehettek és voltak, s ugyanazon célok elérésére ugyanolyan küzdelmeket kellett megvivniok, holott kétségtelen, hogy lia összefognak és egymást támogatják, akkor megválogatva az eszközöket, az utakat, amelyeket meg kell futniok, feltétlenül nagyobb eredményeket fognak elérni, és nem lesznek kénytelenek szellemi és anyagi erejüket mellékes erőfeszítésre pazarolni. Az egységes munka sikerének szolgál a szintén egységesen szervezett autonómia, de természetesen olyan autonómia, mint a ma már törvényerőre emelkedett javaslatban is volt, amely egységbe tömörít, de azért tiszteli minden egyes intézetnek a maga céljait, autonómiáját és működését ; az ilyenformán szervességre hozott egységben egy szerves önkormányzat is van s ez az egész egy szerves egységbe tömöritett tisztviselői kartól támogattatik s egy tanács által kormányoztatik, amely egy plénumban egyesül, de bizonyos dolgokban kisebb különbizottság intézkedik Én ebben a törvényben nagy sikerét látom a kultuszkormánynak és meg vagyok győződve arról, hogy ez az alkotás feltétlenül hatalmas lépést jelent a magyar kultúra utjain, (ügy van! XJgy van!) Az államhatalomtól függetlenebb helyzetben, megszabadulva az adminisztratív bürokráciától, természetes, hogy igy nagyobb felelősség mellett nagyobb hatalom is jut az illető tudósok kezébe, és a véleményadás jogát sokszor az intézkedés és az önálló rendelkezés joga váltja fel. Azután azonkívül, hogy a törvényhozásban való részvételt biztosítja azoknak a tudományos képzettségű férfiaknak, és a közigazgatási birói védelmet, ezek mind olyan előnyök, amelyekből igaz hogy egyesekre is jut, de legnagyobb részben mégis a köznek, a magyar kultúrának is mérhetetlenül sokat használnak. Ez az alkotás az eddiginél jobban megbecsüli a tudományt és határozottan véd a nepotizmus és a dilettantizmus ellen. T. Nemzetgyűlés! Befejezem beszédemet.
