Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-62

A nemzetgyűlés 62. ülése 1922. Az archaelogia terén az^Archaelogiai Köz­lemények és Archaeologiai Értesítő. A filozófiai tudományok köréből Plato, Aristoteles, Kant, Bacon, Pichte, Schopenhauer stb. bölcseletének tárgyalása, számos kisebb tanulmány és értekezés. A társadalmi tudományok köréből nagy­számban jelentek meg értekezések, amelyeknek köteteiben több jeles jogtudós és a társadalmi tudományok hivatott művelője tette közzé dol­gozatait. Ujabban a társadalmi és filozófiai tudo­mányok köréből az Akadémiában bemutatott értekezések egyesitve jelennek meg egy gyűjte­ményben, amelynek két kötetben számos füzete hagyta el a sajtót. A társadalmi tudományok köréből közzétett dolgozatokból nagyjutalmat, illetőleg mellékjutalmat kaptak: Fényes Elek: Magyarország statisztikája ; báró Eötvös József : A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra; Wenzel Gusztáv és Hajnik Imre jogtörténeti, Keleti Károly és Kautz Gyula statisztikai, illetőleg politikai műve; Concha Győző Politika című kétkötetes munkája ; Plósz Sándor Polgári Perrendtartása, és legutóbb báró Wlassics Gyula nemzetközi jogi tanulmányai. A nemzetgazdasági tudományok köréből kitű­zött jutalomtételekre Kautz Gyula, Keleti Ká­roly, Matlekovics Sándor, György Endre, Buday László és mások munkáit találták érdemeseknek. A földrajzi tudományok köréből Hunfalvy János, Lóczy Lajos és mások dolgozatai adat­tak ki. A III. osztály tagjai a természet- és föld­rajz, a természettan és csillagászat, a vegytan, a matematika, a mérnöki és orvosi tudományok, a mechanika és geológia köréből nagyszámú jeles dolgozatot mutattak be ; az osztály folyó­irata a Mathematikai és Természettudományi Értesitő eddig 39 kötetben jelent meg és az osztály tagjainak értekezéseit tömör kivonat­ban közli. Az Akadémia munkásságának kereteiről és tárgyairól régebben az Akadémia Evkönyvei, ujabban a XXXIII. évfolyamban megjelenő Akadémiai Értesítő nyújtanak tájékozást. Az Akadémia feladatai közé sorozta a tudományos ismereteknek a tudomány önálló művelése mellett szélesebb körökben való elter­jesztését is és úgynevezett Könyvkiadó Vállala­tában 1875-től fogva aránylag kedvezményes áron a történet, az irodalom, a társadalmi tudo­mányok és a műelmélet köréből számos fontos eredeti és fordított művet juttatott a közönség kezébe. így jelentek meg a történettudományi sorozatban többek közt Curtius, Mommsen, Macaulay, Carlyle, Hunfalvy, Kállay Béni ; az irodalmi sorozatban Msard, Goethe, Lewes, Arany; a jogtudományi sorozatban Gneist, Todd, Leroy-Beaulieu munkái. Ez a nagyérdemű intézmény egy évszázadon keresztül ontotta — mint látjuk — szellemének kincseit s most anyagi gondokkal küzködve itt évi noventxjer hó 29-én, szerdán. 5 áll s a törvényhozás siet a segítségére. Hiszem, hogy nem lesz senki, aki el ne fogadná ezt a törvényjavaslatot, mert ez az igazi nemzet meg­mentő és fentartó munka. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Igen helyesnek tartom azt is, hogy az Akadémia ténylegesen szolgáló alkalmazottai — a főtitkár, az osztálytitkárok és a főkönyv­tárnok kivételével — az Országos Magyar Gyűj­temény-Egyetem személyzetének összlétszámába vétessenek fel, de anélkül, hogy az Akadémia autonómiáját megsértenők. Az Országos Magyar Gyűjtemény-Egyetem megalkotását sokan kifogá­solják és gáncsolják, pedig ez nézetem szerint nagy gondolat. A főcél véleményem szerint a rokonintézményeket összefoglaló egységes szerv megalkotása avégből, hogy ennek segítségével a munka rendszeresen és egységesen folytattassék. Eddig ugyanis a Gyüjteményegyetembe tartozó egyes intézeteknek saját külön útjaik lehettek és voltak, s ugyanazon célok elérésére ugyanolyan küzdelmeket kellett megvivniok, holott kétségtelen, hogy lia összefognak és egy­mást támogatják, akkor megválogatva az eszkö­zöket, az utakat, amelyeket meg kell futniok, feltétlenül nagyobb eredményeket fognak elérni, és nem lesznek kénytelenek szellemi és anyagi erejüket mellékes erőfeszítésre pazarolni. Az egy­séges munka sikerének szolgál a szintén egysé­gesen szervezett autonómia, de természetesen olyan autonómia, mint a ma már törvényerőre emelkedett javaslatban is volt, amely egységbe tömörít, de azért tiszteli minden egyes intézet­nek a maga céljait, autonómiáját és működését ; az ilyenformán szervességre hozott egységben egy szerves önkormányzat is van s ez az egész egy szerves egységbe tömöritett tisztviselői kar­tól támogattatik s egy tanács által kormányoz­tatik, amely egy plénumban egyesül, de bizo­nyos dolgokban kisebb különbizottság intéz­kedik Én ebben a törvényben nagy sikerét látom a kultuszkormánynak és meg vagyok győződve arról, hogy ez az alkotás feltétlenül hatalmas lépést jelent a magyar kultúra utjain, (ügy van! XJgy van!) Az államhatalomtól függetle­nebb helyzetben, megszabadulva az adminisztra­tív bürokráciától, természetes, hogy igy nagyobb felelősség mellett nagyobb hatalom is jut az illető tudósok kezébe, és a véleményadás jogát sokszor az intézkedés és az önálló rendelkezés joga váltja fel. Azután azonkívül, hogy a tör­vényhozásban való részvételt biztosítja azoknak a tudományos képzettségű férfiaknak, és a köz­igazgatási birói védelmet, ezek mind olyan elő­nyök, amelyekből igaz hogy egyesekre is jut, de legnagyobb részben mégis a köznek, a ma­gyar kultúrának is mérhetetlenül sokat hasz­nálnak. Ez az alkotás az eddiginél jobban meg­becsüli a tudományt és határozottan véd a nepo­tizmus és a dilettantizmus ellen. T. Nemzetgyűlés! Befejezem beszédemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom