Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-64

'A nemzetgyűlés 64. ülése 1922, évi december hó 1-én, pénteken. 109 a téren már némileg változtathatunk a fepnálló helyzeten és igyekezetünknek tényleg arra kell irányulnia, hogy gazdasági életünk érdekében bizonyos enyhítéseket csináljunk. Ami a Lers t. képviselő ur által emiitett kérdést, t. i. a trianoni békeszerződésnek a tisztességtelen verseny kérdésével való kapcsola­tát illeti, erre nézve a dolog ugy áll, hogy a trianoni békében tényleg vannak bizonyos ren­delkezések, de ezektői a rendelkezésektől egészen különállóan minekünk olyan nagy érdekünk az, hogy a tisztességtelen verseny kérdése Magyar­országon szabályoztassók, hogy én őszintén be­vallom, hogy akkor, amikor ezt a törvényjavas­latot újból a nemzetgyűlés elé terjesztettem, nem az vezetett, hogy a trianoni szerződésből kifolyó­lag fennálló kötelezettségnek tegyünk eleget, hanem annak felismerése, hogy erre az intéz­kedésre a mi gazdasági életünkben tényleg szük­ség van. Végül még csak a Friedrich t. képviselő ur által felhozottakra volnék bátor egészen röviden reflektálni. Ami a bankok szerepét illeti, nem tartom magamat illetékesnek arra, hogy e kér­déssel most itt részletesen foglalkozzam. Amikor mi a bankok helyzetét és szerepét megítéljük, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az utolsó esztendőkben egész gazdasági életünk igen nagy nehézségekkel küzdött, de egészen kétségtelen, hogy különösen nagy nehézségekkel küzdöttek a pénzintézetek. Mert ne méltóztas­sanak elfelejteni azt, hogy a magyar pénzinté­zeteknek a háború előtti időkben igen tekinté­lyes összeköttetéseik voltak a külfölddel, és már abból kifolyólag is, hogy Magyarország egy közös vám területén belül hogyan helyeződött el a külfölddel szemben, a helyzet az volt, hogy a bankoknak abban az időpontban, amikor a háború kitört, lényeges tartozásaik állottak fenn a külfölddel szemben, és valamennyien jól tud­juk, hogy a trianoni szerződésből kifolyólag mily négy áldozatokkal jár ezeknek a kötele­zettségeknek teljesítése. A régi külfölddel szem­ben fennálló tartozásokon kivül azonban hozzá­járult még ehhez a valutáris egységnek meg­bontása, hozzájárult az, hogy a leváló részekkel kapcsolatosan kell igen nagy tételeket kiegyen­liteni. Azáltal, hogy Budapest volt az egyetlen gazdasági centruma a régi Magyarországnak, egészen természetes volt, hogy minden időpont­ban Budapest volt az a centrális hely, ahol az a tőke, amely az országban megvolt, és amely egyebütt nem volt szükséges, összejött. Ebből kifolyólag most, amikor nekünk le kell számol­nunk a leváló részekkel, — értem alatta nem az államot, hanem a gazdasági életet — amikor minekünk el kell végeznünk tartozásaink ki­egyen'itését, a bankok azok, amelyekre a leg­nagyobb terhek hárulnak. Amikor tehát mi általában a bankok szerepót nézzük, ne mél­tóztassanak ezt a kérdést figyelmen kivül hagyni 3 mert enélkül nem ítélhető meg az a kérdés, hogy a bankok az utolsó években hogyan mű­ködtek. Még csak egész röviden egy kérdésre vagyok bátor visszatérni. Megemlítette ugyanis Friedrich képviselő ur a keresztény jelszónak kérdését, hogy t. i. ez ne szerepeljen a különböző cégek­ben. Azt hiszem, ez oly kérdés, amit nagyon nehéz szabályokkal megoldani. Ezen a téren is lényegesen javítani fog a helyzeten ez a tör­vényjavaslat, amely most a Ház előtt tárgyalás alatt áll, de nem gondolnám, hogy valami meg­felelő rendelkezést tudnánk ide felvenni, hogy ez a kérdés is ugy legyen szabályozva, hogy ez a szabályozás tényleg kielégítő is legyen. Mindezekután újból kérem, hogy a tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni szíveskedjenek. (Álta­lános helyeslés és taps.) Rupert Rezső : Profanizálják a keresztény­séget. Elnök : Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat : méltóztatik-e a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor a tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadottnak je­lentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa a törvényja­vaslat cimét.) : Hegedüs György ! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Több szónok és a minister ur is szives volt beszédemre reflektálni. Erre nézve csak annyit jegyezhetek meg, hogy én saját véleményemet mondtam el. A t. szónok urak is elismerték, hogy sok tekin­tetben nekem igazam van akkor, amikor a keres­kedelemnek munkáját megkritizáltam. Azt hiszem, itt Magyarországon nincs annyi szónok és nincs annyi ereje semmiféle vitának és tudományos mentegetőzésnek, amely a kereskedelemre vonat­kozólag azt tudná megállapítani, hogy a magyar közgazdasági életben minden irányban jótékony hatása volt. (Mozgás.) A kereskedelem a nemzeti élettől nagy részben távol van, a kereskedelem nem a nemzeti célokat, a faji célokat veszi irányadóul, hanem a kereskelem öncél. (Mozgás.) A kereskedelemnek nincs nemzeti jellege, a kereskedelem jellege nemzetközi. Akik véde­lembe veszik, ám vegyék, hiszen természetesnek tartom a saját felfogásuk tekintetében, de engedjék meg, hogy én megmaradjak a magam véleményem mellett. (Felkiáltások a ; szélsőbal­oldalon.: Megengedjük I) Azt mondta a t. mi­nister ur, hogy itt csak a tisztességtelen ver­senyről van szó. Tudom, de a tisztességtelen versennyel kapcsolatban azt hiszem, helyes és közgazdasági szempontból kívánatos, hogy a vele kapcsolatos kérdéseket is vegyük ide, ami­kor úgyis csak egy-két mondatot kellene módo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom