Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-57

A nemzetgyűlés 57. ülése 1922. kor a magyarságot ott erősíteni kellett volna, akkor megvizsgáltatták a hunyadvármegyei magyar tisztviselőket. Turóc vármegyét ugyanakkor vizsgáltatták meg. Szatmár vármegyében bennünket küldöttek ki; jellemző, bogy a mi vizsgálati eredményünk nem volt megfelelő, mert Ugron G-ábor, egy másik rendszer ministère, adta ki annak idején az eredményt tartalmazó rendeleteket. Most pedig, amikor a választások után vagyunk, amikor igazán arra kellene törekedni, bogy ott, ahol baj van, segítsünk és orvosoljunk, . . . Rassay Károly : Ahol bün volt, megtoroljuk ! Hegymegi-Kiss Pál : ... akkor azt a legnagyobb jogkört, amely a minister kezében van, a hivatalvizsgálat elrendelésének jogát, amelynek következménye feltétlenül az kellene hogy legyen, hogy ha a városok háztartásában anyagiakban hiányok vannak, rendellenességek mutatkoznak, azokon a városokon segítsenek, s ezek a hiányok pótoltassanak, ezt a hivatalvizsgálati jogkört politikára használják fel, mert Kiskunfélegyházára, az egyetlen ellenzéki rendezett tanácsú városba küldenek ki hivatalvizsgálatra tisztviselőket . . . Horváth Zoltán: ügy van! Hegymegi-Kiss Pál : ... épen Kiskunfélegyházára, ahol a közigazgatás még csak most állott munkába, mert hiszen azelőtt a város autonómiája fel volt függesztve. Ha baj van, ha azon segíteni kell, ha az a hivatalvizsgálat igazán a közület érdekeit kívánja szolgálni, akkor nem ilyen helyre, hanem azokra a helyekre kell azt elvinni, ahol azt észleli a felügyeleti hatóság, hogy a város vagy anyagi, vagy közigazgatási tekintetben rendkívül hátramaradt. Sajnálattal kell megállapítanunk azt is, hogy a közigazgatási tisztviselőknek nincs megfelelő pragmatikájuk, és ha a közigazgatás reformját be akarják állítani, akkor elsősorban erről kell gondoskodni, mert amig ez meg nem lesz, addig a közigazgatási tisztviselőket a politikában felhasználhatják, (Ugy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) másfelől pedig elnézhetnek egyes közigazgatási tisztviselőknek az ügyek ellátása Körül olyan hibákat és mulasztásokat, amelyek a közérdek szempontjából meg nem engedhetők. Rupert Rezső : El is nézik ! Hegymegi-Kiss Pál : Kétségtelen, be kell ismerni, hogy a mai rendszer mellett a közigazgatásban túlteng a bürokrácia. Az ügyek elintézésében, valamint a jogorvoslati rendszerben az egyszerűséget feltétlenül minden tekintetben biztosítani kell. Ezek azok a főhibák, amelyek különösen az önkormányzat igazgatásánál elénk tárulnak. De ezekben nem személyek, nem azok az egyes közigazgatási tisztviselők hibásak, akiknek legnagyobb része a legjobb tudással és igaz, becsületes igyekezettel törekszik hivatását szol« NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — V. KÖTET. évi november hó 21-én, kedden. 89 gálni és előbbrevinni, hanem az a rendszer, amely itt egy félszázadon keresztül ebből a szempontból uralkodott, s amelyet a belügyminister ur a továbbiakban is meghonosítani kivan. (Ugy van! TJgy van! a szélsőhaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Honnan tudja?) Horváth Zoltán: Csak kormánypártinak szabad lenni a közigazgatási tisztviselőnek! (Zaj.) Hegymegi-Kiss Pál: Pár percnyi szünetet kérek. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Tessék folytatni, képviselő ur. Hegymegi-Kiss Pál : Kétségtelen, hogy közigazgatási törvényeink avultak. A törvényhatóságokról és a községekről szóló törvény az 1886-ból, fővárosi törvényünk pedig 1872-ből való. Azóta annyi idő telt el, annyi változáson mentünk keresztül, hogy ezeket a közigazgatási törvényeket avultságuk miatt ma tulajdonképen alig is használhatjuk. Még Sándor János belügyministersége idején felmerült a reformok szükségessége, aki meg is tette erre vonatkozó javaslatát, amelyből azonban törvény nem lett. Később Wekerle Sándor belügyminister akarta a közigazgatást reformálni a forradalom előtt 1918-ban. Ennek a munkának az anyaga is rendelkezésre áll. Mindezeket felhasználhatja a kormány arra, hogy azok alapján a közigazgatási reformjavaslatokat mielőbb beterjessze. Készben törvényes kötelessége is ez a kormánynak, mert hiszen az 1912:LYIIL te. a városokra vonatkozólag kötelességévé tette a belügyministernek, hogy két esztendő alatt, tehát 1914-re a városi törvényjavaslatokat megalkossa. Természetesen ebből a háború alatt nem lett semmi. A mostani törvényekben nem látunk erre vonatkozólag Ígéreteket. Mivel pedig nézetünk szerint a közigazgatás reformjára a nemzet érdekeinek szempontjából feltétlenül szükség van, a következő határozati javaslatokat vagyok bátor előterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Utasittatik a belügyminister, hogy e törvény életbeléptetésétől számított három hónapon belül a vármegyék szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról törvényjavaslatokat terjesszen elő.« »Utasittatik a belügyminister, hogy e törvény életbeléptetésétől számított három hónapon belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról törvényjavaslatokat terjeszszen elő.« »Utasittatik a belügyminister, hogy e törvény életbeléptetésétől számitottt három hónapon belül a községek szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról törvényjavaslatokat terjesszen elő.« Kemóljük, hogy két évtized munkája után a belügyminister ur meg tud felelni ennek a 12