Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-57
86 A nemzetgyűlés "57. ülése 1922. nek akaratát kifejezni hivatott parlament öszszeülhetéséhez szükséges demokratikus választói jog megalkotása (helyeslés balfelöl.) s a népért dolgozni akaró és dolgozni tudó demokratikus közigazgatási rendszer kiépítése. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) A mi nézetünk az, hogy ezeknél a reformoknál a közigazgatást illetőleg meg kell tartani a múltból mindazt, ami jó, egyidejűleg azonban el kell fogadni minden olyat is, amit a haladó idő, a forradalmak és a világháború tanulságai megkövetelnek. Okulást kell meritenünk a múltból, mert ha nyomorúságunkon segiteni akarunk, akkor nem lehet egyoldalú osztályuralmat s ennek hatalmáért dolgozó közigazgatást létesíteni, hanem csak olyant, amelyhez a népnek bizalma van, amelyben a nép segítőjét látja. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon') Buday Dezső: Hol van az az osztály? Melyik az az osztály? (Zaj és közbeszólások balfelöl: A munkapárti osztály!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál: Országunk megcsonkítását egyesek joggal vezethetik vissza közigazgatási rendszerünk rosszaságára is. Mindez csak arról győzhet meg minket, hogy az integer Magyarország visszaállításához elsősorban jó, pártatlan közigazgatásra van szükség, megbecsült, jól fizetett és jól fegyelmezett tisztviselőkre, akik nem a hatalom kegyóért, hanem a népért dolgoznak. (Igaz! Ugy van! Helyeslés jobbfelöl.) Ne méltóztassanak félreérteni. Elismerem ón a múltban felmutatott eredményeket. Nagyon jól tudom, hogy a magyar vármegye közel négyszáz esztendőn keresztül az alkotmányosság védőbástyája volt. (Igaz! Ugy van! jobb felöl) Nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy a városok az ipart és a kereskedelmet több évszázadon át becsülettel igazgatták s a városi közigazgatás alkalmazottai mindenkor a haladás szolgálatába állottak. Nagyon jól tudjuk ós érezzük azt is, hogy a közigazgatási tisztviselői kar igen kiváló, nagyot alkotó, jelentős férfiakat adott az országnak és a közigazgatásnak, de okulást is akarunk szerezni, mert állítjuk, hogy az a rendszer, amely különösen az utóbbi időkben, a legutóbbi félszázad alatt a közigazgatás szolgálatában állíttatott, s az a mód, ahogyan a közigazgatási tisztviselőket a múltban kezelték, nagyon sok hibában leledzett. Ettől a rendszertől, az ilyen kezelési módtól félünk mi s érezzük ennek súlyát különösen most, a választási hadjáratok után, ezért látjuk szükségesnek a változtatást s ezért tartunk kárnak minden huzást-halasztást és akadályozást, mely a demokratikus nemzeti állam szempontjából szükséges közigazgatási reform elé tolul. A belügyminister úrtól ez alatt az idő alatt nagyon sok és nagyszámú ujságnyilatkozatot kaptunk, (Ugy van! jobbfelöl.) amelyekben a közigazgatás reformja be van Ígérve. Tudévi november hó 21-én, hedden juk azt is nagyon jól, hogy hol idegen terrénumokon, mint pl. Veszprémben, hol saját választói előtt, Nyíregyházán, a minister ur idevágólag nyilatkozatokat tett. De ugy vagyunk, mint a bibliai Izsák: azt mondjuk, hogy a hang a Jákobé, de a kéz az Ezsaué. Komoly akarást a belügyminister úrtól a közigazgatási reform tekintetében mi még nem láttunk, csak az ütő kezet érezzük. Rupert Rezső : Megszokták a tótoknál ! Azt hiszik, hogy a magyar népnél is ugy lehet ! (Zaj jobbfelöl.) Hegymegi-Kiss Pál: Egy félesztendőn keresztül állandóan az internálások szükségességének indokolását hallottuk. (Ellenmondások jobbfelöl.) Látjuk azt az üldözési rendszert, amely ebben a tekintetben ma is folyik. Őrffy képviselőtársam jó érzésére hivatkozom . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Hegymegi-Kiss Pál : ... helyes dolog-e az, hogy az ő ellenjelöltjét, Budapest főváros egyik intelligens, köztiszteletben álló ügyvédjét internálási eljárás alá vegyék? (Zaj.) Farkas István : Természetesen! (Zaj a szélsobaloldalon. Egy hang balfelöl: Gyalázat!) Hegymegi-Kiss Pál: Helyes dolog-e, hogy amikor építeni kell, egyes közigazgatási tisztviselőket, akik nem paríroztak, fegyelmi alá vonják ? Helyes dolog-e, hogy a kormány legerősebb jogát, a hivatalvizsgálat jogát politikai szempontból kihasználják (Ugy van! a bal- és szélsobaloldalon.) és az egyetlen ellenzéki rendezett tanácsú városra, Kiskunfélegyházára nézve rendeljenek el hivatal vizsgálatot ? A belügyminister ur — mint én a lapokból értesültem — magát Nyíregyházán rendőrministernek nevezte. (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Az is !) Mi ez ellen tiltakozunk. Mi azt állítjuk, hogy a belügyministernek tulajdonképen a nép ministerének kell lennie és a közigazgatásnak nem a rendőrködés a feladata, hanem a lakosság érdekeinek kellő ellátása, a ministernek pedig feladata ennek biztosítása és az ebben az irányban való felügyelet. Propper Sándor: Igaza van a ministernek: rendőrállam vagyunk, ő pedig rendőrminister ! Temesváry Imre: Akkor már régen nem itt ülne maga, ha rendőrállam volnánk! Farkas István : Aki dolgozik, azt úgyis kiverik! (Zaj a szélsobaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Hegymegi-Kiss Pál : Ezek után ne méltóztassanak ránk haragudni, ha nekünk az a megGyőződésünk, hogy ez nem az a vágány, amelyen a demokratikus közigazgatás kiépítésének indulnia kell. Sajnálva látjuk, hogy bár több évtizedes munkának eredménye áll a minister ur rendelkezésére, egyetlen egy közigazgatási javaslatot sem kapunk. Ezek a mostani javaslatok tulajdonképen a múlt hagyományai. Sovány javaslatok, szükkeblüek az érdekeltséggel szemben, a közigazgatás demokratikus reformjával volta-