Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-57

A nemzetgyűlés 57. ülése 1922. kapták járandóságaikat, a legszükségesebb ruházati szükségletekkel előbb-utóbb úgyis el kellett volna őket látni, és e részben minden késedelem további drágulást vont volna maga után. Az elősorolt tételekből előálló összeg 2,969.100 koronát tesz, szemben az előbbi előirányzatba e címen felvett 116.000 koronával, tehát a többlet itt 2,853.100 korona. Végül ugyancsak a nemzetgyűlési rendszeres illetmények címénél az előbbi költségvetésben előirányzott 17.500 koronával szemben 32.100 korona, tehát 14.600 koronával több szükséglet van felvéve a műszaki alkalmazottak működési pótlékának emelésére. A nemzetgyűlés műszaki alkalmazottjai is ismételt beadványukban kérték státusuknak uj rendezését és más intézmények és szolgálati ágak műszaki személyzeténél kedvezőtlenebb illetményeik és előlépési lehetőségeik megjavitását. Sőt azok a műszaki alkalmazottak, akik rangsorozva voltak, még tisztviselőkké való minősítésüket is kérték. A lényeges elvi kérdéseket és törvényes határozmányokat is érintő e kérésüket a bizottság ezidőszerint nem tartotta teljesíthetőnek ; de addig is, mig az altiszti státusviszonyok rendezése az állami adminisztráció egész vonalán bekövetkeznék, méltányosnak találta ezeknek az alkalmazottaknak helyzetét, legalább addig a mértékig javitani, hogy a szervezeti szabályzat 104. §-ában megállapított előlépési lehetőségeiket kedvezőbbekké tegye, részükre megfelelő címeket állapítson meg, s a működési pótlékokat ugy ezeknél, mint a többi műszaki alkalmazottaknál aránylagosan felemelje. A tisztviselővé való átminősítés tekintetében csak egy kivételt tartott a bizottság ezúttal indokoltnak : a IX. fizetési osztály első csoportjába sorozott művezetőnek főművezető címmel, de jelenlegi fizetési osztályában és fokozatában való meghagyásával az altiszti létszámból a tisztviselői létszámba való áthelyezését, és eddigi 1200 korona működési pótlékának 2400 koronára való emelését, amellyel felmerülő költségtöbblet a már előbb emiitett 14 600 koronában benfoglaltátik. A nem rendszeres és változó illetményeknél az előbbi előirányzatban 904.090, a jelenlegiben pedig 1,800.490 korona, tehát 896.400 koronával több van előirányozva. Ezt a többletet a rendkívüli óradíjaknak, valamint az utazási, illetőleg közlekedési költségeknél felszámitható díjaknak időközben a kormányrendelettel történt felemelése idézi elő, amely rendeletek hatályát a nemzetgyűlés tisztviselőire és alkalmazottaira is ki kellett terjeszteni. Indokoltnak látta a bizottság a jutalmak és segélyek tételét is az első irányzatba felvett 350.000 koronánál 430.000 koronával magasabban irányozni elő, egyrészt azon okból, mert az életviszonyok folytonos súlyosbodása mind nagyobb mértékben teszi indokolttá a méltánylást érdemlő esetekben engedélyezendő segélyeket, másrészt pedig célszerűbbnek látNEMZETGYÜLÉSI NAPLÖ. 1,922—1926. — V. KÖTET. évi november hó 21-én, kedden. 81 szőtt ebbe a tételbe felvenni a minden szolgálati ágnál évről-évre szokásos karácsonyi jutalmazások összegének fedezetét is, ami eddig nem előre megállapított költségvetési hitel keretében, hanem póthitel alakjában történt. Áttérve a dologi kiadásoknál mutatkozó többletekre : ezekből 300.000 korona a könyvtár gyarapítására szolgáló tétel emelésére esik, ami különösen a külföldről beszerzendő nélkülözhetetlen művek árának időközben beállott nagymérvű drágulásában találja indokát. Az épületfentartás címén eredetileg előirányzott 1,800.000 koronának 400.000 koronával a gépkocsi felszerelésére és üzembentartására (Mozgás a szélsőbalon.) szükséges összegnek 600.000 koronával való emelését az anyagárak naprólnapra növekvő drágulása teszi a költségvetés realitása szempontjából szükségessé. A dologi kiadások legnagyobb többlete azonban a nyomdaköltségekre és a fűtésre előirányzott összegeknél áll elő. Ez előbbieket illetőleg elég arra utalni, hogy a szerződéses nyomdavállalatok időközben immár 250°/o-ra emelkedő felárak felszámítására voltak az anyagárak és munkabérek folytonos emelkedésének arányában kényszerítve, amire szerződésileg biztosított joguk volt. Ennek megfelelőleg a nyomdaköltségek reálisan legalább 13,650.000 koronával, vagyis az előbbi előirányzatnak 5,250.000 koronát kitevő emelésével voltak előirányzandók. Ennek a nagy kiadási tételnek lehető apasztása érdekében a bizottság annak a javaslatnak a t. Nemzetgyűlés elé való terjesztését határozta el, hogy a nemzetgyűlés gyorsírói naplójának kinyomatása tekintetében eddig követett kettős eljárás egyszerüsitessék, a napló tényleges alakban való külön kinyomatásának és szétosztásának mellőzésével és az ülésenként röpivek alakjában megjelenő »Értesítő« szedése szolgáljon a kellő korrekció keresztülvitele után ugyanolyan minőségű papírra kinyomatva végleges naplóul is, amelyet természetesen a Ház tagjai, amennyiben kívánják, valamint az erre igényjogosult ministeriumok, közintézmények, a Ház hivatalai s a csereviszonyban álló külföldi parlamentek továbbra is megkapnának, mint ahogy megkapták eddig az Értesítő mellett a végleges naplót is. Mellőzendő volna továbbá a külön kötetekben kiadott » Iromány ok «-nak a Ház tagjai közt való szétosztása is, amit fölöslegessé tesz az a körülmény, hogy ezeket az »Irományokat« a képviselők röpivek alakjában amúgy is megkapják. Az ily módon elérhető megtakarítás érdekében már a múlt nemzetgyűlés gazdasági bizottsága is tett oly értelmű javaslatot az 1921/22. évi költségvetéssel kapcsolatban, hogy az ülésenkint kiadott »Értesítő« kinyomatása mellőztessék, s csak a végleges napló nyomassék ki. Ezt a javaslatot azonban a nemzetgyűlés akkor többek részéről felmerült ellenzés folytán nem fogadta el azon okból, mert a Ház tanácskozása érdekében a gyors11