Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
38 Â nemzetgyűlés 55. ülése 1922. S mindez a t. túloldal kívánságára történt. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kováts-Nagy Sándor: A bányákban sztrájkolni, az hazafiság ? (Folytonos zaj. Esztergályos János közbeszól.) Elnök : Esztergályos képviselő urat másodszor is rendre utasítom. Kérnem kell a képviselő urakat, ne méltóztassanak megfeledkezni arról, hogy most a szó Berki Gyula képviselő urat illeti, nem pedig a képviselő urakat. Berki Gyula: Meg kell vizsgálnunk a kérdést abban a vonatkozásában is, hogy a túloldalról, még pedig nemcsak szóval, hanem a sajtéban is — csak egy jellemző dolgot említek — az egyik újságban a kisgazda Kisgaz Daninak van elnevezve. (Zaj.) Amikor az önök részéről ilyen rosszakarattal és gyűlölettel találkozunk, akkor ne prédikáljanak a túlsó oldalról kiengesztelődést, hiszen minden sorukban és minden szavukkal nem az objektivitást, hanem a gúnyt és gyűlöletet hirdetik, (ügy van ! TJgy van! jobbfelbl.) De talán vannak más okai is a drágaságnak. Az igazi oka a bajoknak nemcsak abban van, a mit a látszat kedvéért a falura kennek, hanem van abban is, hogy nyolc esztendő alatt ennek a nemzetnek ellentálló ereje, munkaképessége, morális értéke lezüllött. Ezért a felelősséget erre a kormányra és erre a pártra kenni nem lehet. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Az a nemzet f igazi vesztesége, amit erkölcsiekben vesztett. Es most mit látunk? Látunk jelenségeket, amelyekről nem tudjuk, hogy összefüggésben vannak-e a drágasággal. Ott vannak a in eg-megújuló sztrájkok. (TJgy van! jobb felöl.) Vannak olyan sztrájkok, amelyekben politikai invektivák vannak . . . Kováts-Nagy Sándor : Az a hazafiság? (Zaj.) Berki Gyula: ... és ha ezeknek igazi okait kutatjuk, akkor nagyon szomorú konzekvenciákra jutunk. (Zaj.) Egyfelől követelik tőlünk, hogy a munkabérek kérdéséhez nyúljunk hozzá, másfelől pedig azt gondolom, hogy ebben bizonyos politikai szinezet, politikai tendencia is nyilatkozik meg. (Élénk ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Azt látjuk, hogy ha munkaalkalom van, akkor nem jelentkeznek a munkások. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van az?) így például a csepeli kikötő építésnél, (Zaj.) a Kőröscsatorna szabályozásánál ezerkoronás napi munkabér mellett nem akad munkás. Reisinger Ferenc: Hol van az? Berki Gyula : A drágaság kérdése összefügg a mi valutáris viszonyainkkal, amelyeknek rendezése pedig mindaddig nem lehetséges, amig a jóvátétel kérdésében rendbe nem jövünk, (Folytonos zaj.) Elnök (esengetj; Csendet kérek! Berki Gyula : Ennek a kérdésnek a rendezését olyan politikával, amely az ország kiviteléévi ohtőber hó 20-án, pénteken. nek teljes megölését kívánja, nem látom elérhetőnek. (Zaj.) Erdélyi Aladár: Ezt nem akarják meghallgatni. Az igazság fáj. (Folytonos zaj. Beisinger Ferenc közbeszól.) Elnök : Beisinger Eerenc képviselő urat rendreutasitom. (Zaj. Csenget.) Csendet kérek, képviselő urak. (Zaj.) Esztergályos János képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Propper Sándor: Tessék a címet megmondani, küldök magának munkást! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Maga! Maga! Szép modor !) Berki Gyula: A csepeli telepen. Reisinger Ferenc : Én is elmegyek oda dolgozni! Urbanics Kálmán : Nem naplopók kellenek oda! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Berki Gyula : De tovább megyek és azt mondom, hogy azok a jelenségek... (Felkiáltások a szélsöboldalon : Hangulatkeltés ! Demagógia!) Ez nem demagógia, jöjjön el oda, t. képviselő ur és megGyőződhetik róla! (Sütő József közbeszól. Felkiáltások jobb felől: Rendre! Rendre !) •• , Elnök (csenget) : Sütő képviselő urat kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy imparlamentáris kifejezéseket ne méltóztassék használni. (Zaj.) Berki Gyula: Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy a sajtó, — és én nem pártpolitikai szempontok szerint osztályozom a sajtót — azonkívül bizonyos tényezők egy részének az a hangulat- és illuziókeltő megnyilatkozása, aminek nap-nap után tanúi vagyunk, nagyban befolyásolják azt, hogy a munkásenergiák elsorvadjanak, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, mert egy olyan rezsim emléke újul fel szivünkben, amely azt Ígérte, hogy minden a népé (Igaz! TJgy van! Felkiáltások jobb felöl.) és amely munkanélküli segélyeket adott. Ezzel szemben kénytelen vagyok megállapítani, hogy a legveszélyesebb dolog a népet illúziókban ringatni és rapszodikus képekkel lelkületét elámítani és félrevezetni. Ez a nemzet úgyis hajlik az illúziók felé, ebben a nemzetben úgyis sok az üres lelkesedés és sok a hajlandóság minden szélsőségre. Ezért az elmúlt idők példája nyomán gondoskodnunk kell arról, hogy a nemzetet hasonló eltévelyedésektől visszatartsuk. Fábián Béla: Helyes! Helyes! Berki Gyula: Mi erős kezet várunk a kormánytól s nem fogjuk — mint a közelmúltban tették — lefogni a kormány kezét, hanem támogatni fogjuk, mert tudjuk, hogy ha a nemzet tovább megy az illúziók utján, akkor egy uj összeomlás fog bekövetkezni. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy egész röviden rátérjek még előttem szólott Rassay Károly t. képviselőtársam felszólalására, amelyben ugy állította be az általa felvetett gondolatokat és politikai törekvéseket, mintha
