Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
H A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Rupert Rezső : Szocialista agitátor volt ! Drozdy Győző : A nemzeti tanács elnöke volt ! Elnök : Drozdy képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni ! Rupert Rezső: A forradalom titkára voltál! Berki Gyula: Nem igaz! Ha jól emlékszem azokra az időkre, onnan csíráztak ki a forradalmi idők és oda vezethetők vissza a forradalmi események. Az első jelenség az volt, amikor Károlyi Mihály Cegléden jogot, kenyeret és földet kivánt a nép részére. (Zaj.) Drozdy Győző ; Te meg Tolnában, Baranyában ! Berki Gyula: Majd hóditó útjára indult a választójogi blokk és elvezetett egészen Kun Béláig. (Zaj a baloldalon.) De tovább megyek. Yan egy másik aggodalmam is. A napokban egyik barátom kezembe adta a bécsi magyar sajtónak azt a részét, amely állandóan, szisztematikusan, idegen pénzzel megfizetve dolgozik ezen nemzet minden erkölcsi értékének megsemmisítésén. Drozdy Győző : A kurzust ne tévesszék öszsze a nemzettel! (Zaj a jobbóldalon.) Berki Gyula : Nem a kurzus ellen, hanem az ország ellen dolgoznak. Lehet kifogásolni egy nemzet alkotmányos berendezkedését, lehet kifogásolni egy-egy kormányzat szellemét, egyes intézményeket és intézkedéseket, de a hazát nem lehet kifogásolni... Fábián Béla: Ez igaz! Ugy van! Berki Gyula : ... a bécsi sajtó pedig ezt csinálja. Rupert Rezső : Mi közötök van nektek a hazához ? Ezt nem értem. (Zaj a jobboldalon.) Drozdy Győző: Szépen gondját viselitek! Rupert Rezső : Csendőrrel, hivatalos hatalommal, vesztegetéssel jöttetek ide be ! Elnök : Drozdy képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, szíveskedjék csendben maradni. Kupert képviselő urat is kérem erre. Urbanics Kálmán : A ház és a haza különbség. Elnök : Urbanics képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Berki Gyula : Sine ira et studio mondom és szomorúan konstatálom, hogy a bécsi sajtó, a bécsi szökevény-sajtó ugy tünteti fel ezt a baloldali alakulást, mint az egyetlen olyan alakulást, mely a kommün bukása óta a nemzet javát szolgálja. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez leheti Talán igaza is lesz!) Rupert Rezső : Engem sötétnek nevezett el ! Berki Gyula: Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy röviden rátérjek arra a kérdésre, amelyről az előttem felszólalt t. barátom csak nagyon keveset emlékezett meg, t. i. a drágaság kérdésére. Az előttem elhangzott beszédben ugyanis mindenről szó volt, csak arról nem, hogy lehetne a drágaságot csökkenteni. Minden közgazdasági tényezőnek, amennyire az embernek módja és alkalma van tájékozódni, az a ?vi október hó 20-án, pénteken. véleménye, hogy a drágaság problémája nem helyi, nem magyar jelenség, és nem. olyan jelenség, amelyet parlamenti és politikai vitákkal és ötletszerűen odadobott gondolatokkal meg lehetne oldani. Ha az ember kezébe veszi az összes európai államok kimutatásait a mai árviszonyokról, még pedig ugy a legyőzött, mint a Győző államokét, egyformán az a jelenség tárul elébe, hogy igenis, a háború konzekvenciájakép, minthogy ez alatt a nyolc év alatt az egész gazdasági ós termelési rend összekuszálódott és összezavarodott, az egész világon megvan a drágaság, csak más és más formában, más ós más színben jelentkezik és hatásaiban is máskép mutatkozik. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a baloldalon.) A drágaság kérdését politikai vitákkal nem oldhatjuk meg. Ma is alkalmunk volt megGyőződni, de napról-napra megGyőződhetünk a sajtó egy részéből arról, hogy a kormány és ezen párt bűnéül igyekeznek a drágaságot feltüntetni bizonyos tényezők és amellett a dolgozó falusi tömegek nyakába akarják varrni a drágaság minden ódiumát. Ezt a magunk részéről visszautasítjuk. Farkas István : A falu tömegei épen ugy éheznek, mint a mieink ! Berki Gyula : Röviden megállapítom azokat a tényeket, amelyek fenforognak. Elsősorban is megállapítom, hogy a drágaság kérdése kevésbé függ a belső tényezőktől és a belső viszonyoktól, hanem inkább a külpolitikai szituációtól. A helyzet az, hogy Magyarország mai elszigeteltségében, még ha akarna is, még ha tudna is ma olyan belső gazdasági politikát inaugurálni, mely a széles néprétegeket kielégítené, akkor is a külső hatások, a külpolitikai szituáció, a fejünk felett lógó jóvátétel kérdése olyan nyomasztólag nehezedik rá egész gazdasági és állami életünkre, hogy addig, amig a jóvátétel kérdésében nem látunk tisztán, ebben a kérdésben döntő lépést nem is tehetünkEsztergályos János : Hogy jön a makói hagyma a külpolitikához ? Berki Gyula: De tovább megyek. Ha belső vonatkozásban vizsgálom a kérdést, lehetetlenlenség, hogy ennek a pártnak, mely az agrárérdekek védelmét tűzte ki céljául és hivatásául . . . (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Propper Sándor: Hol az országos érdek? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nincs agrárérdek! Most elszólta magát!) Berki Gyula : ... a felfogását nyíltan le ne szögezzük. (Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni. Berki Gyula : Megállapítom, hogy rendszeres izgatás folyik a gazdatársadalom és a falusi nép ellen. Esztergályos János: Az éhség izgat!