Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

28 A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Rassay Károly : . . . oda tudunk állani a ke­resztény politika exponensei mellé is, ha abból a felfogásból hirdetik ugyanazokat az igazságokat, amelyeket mi hirdetünk, (ügy van! a szélsőbal­oldalon.) Nem fog sikerülni azoknak a félliberális és félkeresztény politikusoknak minket diszkre­ditálni, mikor az ország azt látja, hogy mi az igazi nag}'- szükségkérdésekben, amelyek felmerülnek, tudunk önzetlenül, pártszempontokat nem te­kintve együtt dolgozni még azokkal is, akik a ke­resztény politika exponenseinele mondják és vall­ják magukat. A másik dolog, amit meg kell állapitanom a t. képviselő ur beszédéből, hogy kicsendül belőle a tehetetlenség hangja, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) ugyanaz a hang, amelyet az igen t. ministerelnök ur is megszólaltatott. Rupert Rezső : A ministerelnök fél a bűn­tanyáktól ! Elhisszük, hogy jót akar ! Rassay Károly: Azt mondotta, hogyha ő meg tudná oldani a drágaság problémáját, akkor nem volna ma Magyarországon kormányzati pro­bléma. Hát, t. ministerelnök ur, ezt a tételt el­mondani egy kormányelnöknek sem szabad . . . Őrgr. Pallavicini György : Defaitizmus ! Rassay Károly : ... de legkevésbé szabad el­mondania annak a kormányelnöknek, aki minden legális és illegális eszközzel alapozta meg a maga kormányzati hatalmát. Drozdy Győző : Ugy van, különösen illegális eszközzel ! Rassay Károly : Ha itt egy olyan kormány áll az ország élén, amely a nemzet akaratából viszi az ország ügyeit, annak részérói is hiba, — de meg tudom érteni — ha ideáll és a tehetetlenség helyzetét bevallja ; de egy olyan kormánynak, amely az erőszakkal, amely a milliókkal, amely a legális és illegális eszközök kíméletlen felhasz­nálásával letört minden ellenzéki mozgalmat és megalapozta magának a hatalmát erőszak alapján, annak nem szabad ideállania, mert az elveszti az egyetlen jogosultságát, hogy azon a helyen ül­hessen. ( Ugy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Nagy Ernő: Ugy van, kurzuslovagok segít­ségével ! Rassay Károly : A kormánynak, amely ily eszközökkel szerezte meg kormányzati hatalmát . . . Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez a drá­gaság kérdésének objektiv fejtegetése. Nagy Ernő : Tessék Tarpát megnézni ; becsü­letes kisgazdákat becsuktak ! (Felkiáltások jobb­felől : A drágaságról tessék beszélni ! Ezért hivták össze a nemzetgyűlést !) Herczegh Béla: Ezzel nem enyhítik a drá­gaságot. Rassay Károly : ... a kormánypárthoz tar­tozó képviselő ur körülbelül egy és egynegyed óráig szónokolt és mi nyugodtan, türelemmel meg­hallgattuk. Nagyon sajnálom, de az én megálla­pításaim vannak legalább is olyan összefüggésben évi október hó 20-án, pénteken. a drágasággal, mint azok, amiket a képviselő u r elmondott. (Ugy van! a baloldalon.) Le kell vonnom felállított tételem igazságát. Az a kormány, amely erőszakkal szerzi meg hatal­mát, csak azon az alapon tudja ottlétét erkölcsi­leg igazolni, hogy ő és egyedül ő képes az ország nehéz problémáit megoldani. Horváth Zoltán: Semmit sem csinál! Rassay Károly : Amely pillanatban azonban maga bevallja tehetetlenségét, elvesztette még szükségjogát is ahhoz, hogy helyén tovább meg­maradhasson. (Ugy van ! a baloldalon. Ellenmondá­sok jobbfelöl.) Azt mondja Zsitvay képviselő ur, hogy a drá­gaságot nem szabad pódium gyanánt felhasználni politikai célok érdekében. Haller István : Tessék a pódiumot elsülyesz­teni ! Rassay Károly : Erre vonatkozólag csak azt mondom: nyugodtan rá bizhatjuk a közvélemény Ítéletére, vájjon mi használjuk-e fel a drágaságot pódium céljaira akkor, amikor eljövünk ide és kívánságainkat, aggályainkat az arra illetékes helyen kifejezésre juttatjuk vagy pedig az a kor­mány által támogatott kormánysajtó, amely nem él másból hónapokon keresztül, mint a legvéresebb uszításból. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Amikor én aláírom mindazt, amit Farkas István és Haller István t. képviselőtársaim ebben a kérdésben elmondottak ; amikor teljes mérték­ben elismerem, hogy végtelen szüksége van annak, hogy ezt a kérdést a közvélemény megvilágításá­ban tárgyaljuk, hogy legalább azt a megnyugvást vigyük a tömegekbe, hogy itt komolyan akarunk foglalkozni ezzel a kérdéssel, akkor legyen szabad még néhány olyan szempontot felhoznom, amely az én véleményem szerint a drágaság kérdésével és különösen a drágaság és a nyomor következ­ményeivel szoros összefüggésben áll. Horváth Zoltán : A ministerelnök vadkacsázni jár. Rassay Károly : Előttem szólt t. képviselő­társaim közül többen emlegették, hogy a viszonyok nagyban hasonlítanak az 1918. évi eseményekhez. Esztergályos János: Sőt 1919-hez ! Rassay Károly : Ugy van, a mai viszonyok nem az 1918. évi eseményekhez hasonlítanak, ha­nem az 1919 januári és februári eseményekhez. (ügy van ! a baloldalon.) Erdélyi Aladár: Meglátjuk, lesz-e államtitkár? (Derültség.) Rassay Károly : Azok a jelenségek, amelyeket ma Budapest utcáin látunk, nem az 1918 október előtti, hanem az 1919 januári és februári esemé­nyekre emlékeztetnek. Bocsánatot kérek, egy kor­mánynak minden körülmények között kötelessége a rend kíméletlen fentartása. De kétszeresen köte­lessége minden aggasztó jelenség megszüntetése akkor, amikor éreznie kell, hogy olyan súlyos gazdasági problémák tornyosulnak egymásra, ame­lyekkel szemben kénytelen tehetetlenségét be­vallani. Budapest utcáin ma már éjszakánként

Next

/
Oldalképek
Tartalom