Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-60

Í9G À nemzetgyűlés 60. vlése 1922, fizetési osztályba, vagyis végigszolgálta a X., a IX., a VIII., a VII. fizetési osztályt és azután újra visszaesik a VIII. fizetési osztályba és soha többé magasabb rangot el nem érhet. (EUentm,ondások jobb felöl) Ez így van. Vájjon ez a javaslat nem veszi-e el ezeknek a tisztviselőknek kedvét, vájjon akad-e ezután olyan tisztviselő, aki árvaszéki szolgálatra szánja magát? Nem retten-e vissza az a VIII. vagy VII. fizetési osztályú jegyző attól, hogy ülnöki állásra pályázzék, amikor megválasztása esetén visszaesik a VIII. fizetési osztályba és még pótlékképen sem kapja meg azt az összeget, ami addig járt neki? Feltűnően sérelmes e szakbeli tisztviselők helyzete akkor, ha összehasonlitjuk azt a többivel. Itt van pl. a főlevéltárosi állás. Méltóztassék, igen t. belügyminister ur, egy pillanatra ideforditani a figyelmét : a törvénynek oly sérelme ez, amit okvetlenül reparálni kell. A főlevéltárosi állás egyharmadrésze a VII., egyharmadrésze a VIII., egyharmadrésze pedig a IX. fizetési osztályba lenne sorozva, az allevéltárosi állás pedig a IX. és a X. fizetési osztályba. A javaslat további szövege az\ mondja, hogy az allevéltárosi állás fokozatosan megszüntetendő a megürésedéssel. Vagyis meg fog szűnni az allevéltárosi állás és marad a főlevéltárosi állás, amely a IX. fizetési osztállyal fog kezdődni. Ugyanakkor azonban az egyetemet végzett tisztviselők a X. fizetési osztályba fognak jutni. Ezt csak azért az ellenmondásért hoztam fel, ami ebben rejlik. Mert, mélyen t. belügyminister ur, ha az allevéltárosi állást megszünteti, miért kezdi egy, csak középiskolát végzett levéltáros a IX. fizetési osztállyal a szolgálatát és miért nem kezdi a IX. fizetési osztállyal az az aljegyző, aki egyetemet végzett ? A törvényjavaslat e hibája tekintetében lesz majd módom a részletes tárgyalásnál megfelelő módosítást indítványozni. Nem lehet pénzügyi aggálya annak, hogy ezeket a sarkalatos, ezeket az égbekiáltó hibákat kiküszöböljük a törvényjavaslatból, mert pénzügyi tekintetben ez oly keveset jelent, hogy számba sem vehető. Ha az árvaszéki elnököknek legalább a felerészét az V. fizetési osztályba soroznánk, ezeknek illetménykülönbözete mindössze 27.000 korona volna, ami öt tisztviselőnél, vagy tíznél oly csekély összeg, hogy ennyiért igazán nem szabad egy kar sérelmét fentartani. Ha az árvaszéki ülnököket a VIII. fizetési osztályból kivennék és a VII. és a VI. fizetési osztályba soroznák be, egy-egy fizetési osztályba 40 tisztviselő jutna. Itt a különbség személyenként 10.800 korona volna a VIII. fizetési osztályba sorozott tisztviselőknél, tehát 40-szer ez az összeg, összesen 432.000 korona volna az a különbözet, ami ezt az abszurdumot megszüntetné. , Rakovszky íván belügyminister : Es a pótlék, ami 15-ször annyit tesz ki? évi november hó 24-én, péniehen. Rákóczi Ferenc: Ebben benne vannak a pótlékok is augusztusig számítva. Csak az ujabb pótlékok. Rakovszky Iván belügyminister: A 10.800 koronában ? Rákóczi Ferenc: A VII. és VIII. fizetési osztály közötti különbözet 10.800 K. Tehát a többlet, amit ez okozna, csak 432.000 K. volna. A VII. fizetési osztályból a Vl-ba átjutna, mert felére osztanánk, 20 árvaszéki ülnök, és itt 16.080 korona volna a személyenkénti kölönbözet, vagyis összesen 321.600 K. A kincstárt mindössze 765.000 K-val terhelnénk meg. Ezért a 765.000 K-ért nem lehet egy egész kart elkeseríteni és nem lehet leszállítani a nívóját annak a tisztviselői karnak, amely talán alapja lesz egy majdan kiépítendő patronage hatóságnak. Ezt a tisztviselői kart nekünk pártolnunk kell és fel kell emelnünk abból a nyomorúságból, amelyben ma is sínylődik, mert ez a tisztviselői kar csak a fizetéséből, csak a munkakeresményéből ól. Ezt a tisztviselői kart, amely talán nagyobb képzettségű, mint a többi és amely munkával is jobban meg van terhelve, nem szabad nekünk lejebb sorozni, mint a többi tisztviselőt. Nem kívánok mást, különösebben kiemelni, csak azt kívánom, adjuk meg nekik az őket megillető helyet. Ha ezek az észrevételeim némileg is honoráltatnak, a törvényjavaslatot különben szíves-örömest fogadom, mint oly törvényjavaslatot, amelyre feltétlenül szükségünk van, ha más okból nem is, azért, hogy a vármegyei tisztviselők nyugdíjügye rendben legyen. Hiszen sok tisztviselő épen azért maradt ott meg állásában, mert a javaslat törvényerőre emelkedése előtt nyugdíját megfelelően meg nem kapná, vagyis e javaslat folytán az idősebb, kiérdemesült szolgák el fognak távozni és helyettük uj erők jönnek, olyan erők, akiket eddig elhelyezni nem tudtunk. Ezt figyelembe véve én a javaslatot elfogadom, sőt mondhatom, örömmel fogadom el, igen kérem azonban a t. Házat és a belügyminister urat, hogy ezeket a kirívó sérelmeket orvosolni méltóztassanak. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző: Rupert Rezsői (Nincs itt !) Reisinger Ferenc ! Reisinger Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Östör József képviselő ur a tegnap elmondott beszédében, amelyről én készséggel elismerem, hogy szakszerű és tárgyilagos volt, felemlítette, mint fő kívánságot azt, hogy a közigazgatási tisztviselői kar függetlenitését kívánja és összehasonlítást tett ebben a mondásában a magyar birói függetlenséggel. Igen t. Nemzetgyűlés, én a magam részéről respektálom a parlamentarizmusnak azt a kifejlődött elvét, hogy egy javaslat tárgyalásánál ne kalandozzunk el olyan irányban, amely a javas-