Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Farkas István : Annak van haszna, aki nagy­ban tud vele kereskedni. (Ugy van! Ugy van! Felkiáltások a jobboldalon : A spekulánsoknak !) Fábián Béla : Állapítsuk meg az arany­paritást! Ne legyen semmi sem drágább az aranyparitásnál ! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Jobban járunk !) Elnök: Csendet kérek! Fábián Béla kép­viselő urat kérem, hogy szíveskedjék a közbe­szólásoktól tartózkodni. Farkas István : Természetes, hogy nem azok a kis kofák a hibásak, akiket megfog az uzsora­biróság. Nem azok követik el a hibát, mert hiszen azok csak később jutnak hozzá az áru­hoz, hanem a kartelek, a trösztök. Ott kell megfogni a dolgot, azoknál a vállalatoknál, ame­lyek mindennel nagyban kereskednek, amelyek az árut összegyűjtik, felraktározzák. (Zaj és fel­kiáltások a jobboldalon : Ezeknél méltányos a rekvirálás!) Be fogom mutatni ezeket a válla­latokat hiteles adatok alapján. Az adatok sajnos csak 1920-ról szólnak, de 1921-ben ezek a vál­lalatok még több jövedelmet fognak feltüntetni, mint 1920-ban. Azok az adatok, amelyeket fel akarok olvasni, mind 1920-ra vonatkoznak a »Pénzügyi Compass« alapján. (Olvassa) »Kereskedelmi Bank : érdekkörébe tartozik 14 malom, 2 cukorgyár, 3 sörgyár, 2 tejvállalat, és számos élelmiszer kereskedelmi vállalat, (Félkiáltások a jobboldalon : Ezt kell felolvasni! Helyes!) részvénytőkéje 100 millió, tartaléktőkéje 214 millió, tiszta nyereség 46 millió, vagyona 4492 millió.« (Zaj és felkiáltások a jobboldalon ! Itt van a vagyon! Ez a hiba!) Dobóczky Dezső : És még mi van e mögött ! Haller István: Segítsetek íajta! Farkas István : (Továbbolvassa) : »Egye­sült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár : érdek­körébe tartozik többek között a Közérdekű élel­mezési rt., (Mozgás a szélsőbaloldalon.) az abonyi műmalom és más vállalatok . . .« Fábián Béla : Az egész ország a bankok zsebében van ! (Ugy van ! Ugy van ! a jobb­oldalon.) Farkas István : (Továbbolvassa) : ». . . rész­vénytőkéje 27 millió, tartalék 45 millió, vagyon 582 millió, vagyonszaporulat az előző évről 130 millió, tiszta nyereség 7*2 millió. Hitelbank: érdekkörébe tartozik az ország legtöbb élelmiszerellátó vállalat, van 12 termény­bevásárló kirendeltsége, alaptőkéje 280 millió, vagyona 4646 millió, vagyonszaporulat 1919-el szemben 2000 millió, tartalék 615 millió.« Na­gyon jól tudjuk, hogy a cukor mennyit jöve­delmez a Hitelbanknak. Köztudomás szerint az összes cukorérdekeltségek hozzá tartoznak. (Zaj.) Haller István : Milyen lesz az idei mérlege ? De azért sir majd és a pénzügyminister ur szive megesik rajta ! 500 koronás cukor és 800 koro­náról beszélnek! (Zaj.) Farkas István (olvassa): »Leszámítoló és pénzváltóbank: érdekkörébe tartozik 4 cukor­évi október hó 20-án, pénteken. 15 gyár, 5 gőzmalom, több bérgazdaság, sertéshiz­laló, mezőgazdasági és egyéb árukereskedelmi vállalat, vagyona 1920-ban 2331 millió, részvény­tőkéje 140 millió, tartaléktőkéje 64"4 millió, tiszta nyeresége 20 millió. Moktár: alaptőkéje 3 7'5 millió, van 2 gőz­malma, több sör- és malátagyára, érdekkörébe tartozik a Közérdekű élelmezési r.-t. is részben, vagyona 803 millió, szaporulat az előző évvel szemben 250 millió, tartalék 43'5 millió. Rassay Károly : Csak az igazgatósági tagokra volnék kíváncsi! Ulain Ferenc: Csupa rokon, egy családfa! (Zaj.) Farkas István (továbbolvassa): Angol­Magyar Bank: érdekköre kiterjed a kereskede­lem minden ágára, termenyáru, déligyümölcs, cukor, só, általában minden közszükségleti cikkre, részvénytőkéje 1920-ban 230 millió, tartalék 168 millió, vagyon 2337 millió, vagyonszaporu­lat 1100 millió, tiszta nyereség 405 millió. Hazai Bank : érdekkörébe tartozik 4 gőz­malom, 3 sörgyár, a Közérdekű élelmezési r.-t. és több más áruvállalat, részvénytőkéje 100 millió, tartalékalapja 99*5 millió, vagyona 755*5 millió. Vagyonszaporulat az előző évvel szemben 310 millió korona, tiszta nyereség 15 millió korona. A Földhitelintézet alaptőkéje 42 millió korona ; érdekkörébe tartozik : a Dietrich rum­gyár, sertéshizlaló, nagyvágó, hentes- és szalámi­gyár. Tartaléktőkéje 164,700.000 korona, vagyona 569 millió korona, vagyonszaporulata 470 millió korona, tiszta nyeresége 11 millió hatszázezer korona. Kétségtelen ugyebár, t. Nemzetgyű­lés, hogy itt óriási nyereségek vannak ^és épen ezért ezeknek a nagy vállalatoknak nem volna szabad a profitszerzésnek ahhoz a módjához folyamodniuk, mely a világdrágaság kihaszná­lásával az összesség kárára van. A helyzet az, hogy nemcsak Magyarországon, hanem minden­hol többé-kevésbé drágaság van ; ámde a drá­gaságot mindenhol más és más körülmények okozták, minden országnak más és más az ipari és mezőgazdasági berendezkedése és mindenütt abban a mértékben lehet leküzdeni a drágasá­got, amily mértékben az illető állam súlyt helyez arra, hogy a maga terményeit ne vigye ki külföldre,~ hanem a saját maga gazdasága javára használja fel és ezáltal olcsóságot teremtsen. A mai helyzet az, hogy mig Ausztria és Németország gabonabevitelre szorulnak, addig nekünk gabonakivitelünk van. Kétségtelen tehát, hogy megtudnánk akasztani a drágaságot; két­ségtelen, hogy le lehet törni és pedig ugy, ha nem engedjük ki nyersterményeinket és nem engedünk be olyan terményeket, amelyekre nincs feltétlenül szükségünk. (Helyeslés.) Intő példa előttünk Csehország és Ausztria példája. Csehországban a valutát felhajtották, ott a pénzügyi politika a valuta fokozottabb javitá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom