Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-59

188 A nemzetgyűlés 59. ülése 1922. évi november hó 23-án, csütörtökön. Rupert Rezső : Azt állitotta rólam a ministerelnök ur, hogy rágalmaztam. Ezzel szembeállítottam most a tényeket és csak azt kérdezem a ministerelnök úrtól, hogy igaz-e az, amit én mondtam, hogy az állam mindössze 20 millió korona névértékű részvényt kapott és kapta még azt a 30 millió koronát, melyet a jegyintézet bocsát rendelkezésére a társaságnak, már hogy szerződéses kötelezettsége-e ez, vagy nem, mert csak ezt az egyetlen adatomat igazította helyre a pénzügyminister ur, hogy ez nem kötelezettségszerű, hanem ennek a vállalatnak is, mint a többi magyar vállalatoknak rendeltetésére áll a jegybank — ezt kapta az állam tőlük, tehát kapta a 20 millió névértékű részvényt, kapta a 30 milliót, a vállalat helyett az állam fogja visszafizetni a bankoknak, a korábbi érdekeltségnek, azonkivül kapta az állam a kétes értékű sávolyi apportot. Ezzel szemben áll az, amit mondottam, hogy a vállalatnak adott értékek, az állam által befizetett apport milliókkal és milliókkal, szinte 100 milliókkal haladja meg azt az ellenértéket, amelyet ezzel szemben a társaság fizet. A pénzügyminister ur kijelentette, hogy ez a nagy értékdifferencia, mely a vállalatnak adatott, annak az ellenértéke kivan lenni, hogy a vállalat idegen szaktudást hozna ide. Az egész ország közvéleményére bizom anrak megitélését, vájjon a tőzeg kihasználására igénybevet szakértelme a külföldnek, amikor magyar területen is van elég szakértő, megéri-e azt a sok százmilliót és reábizom minden tisztességes ember megitélésére, vájjon, ha sokkal kevesebb ellenértéket kap az állam és sokkal nagyobb értékeket ad, nem megkárositása-e ez az államnak. Ha pedig megkárosítása, akkor azt hiszem, hogy az erkölcsi halottat nem bennem, hanem azokban kell keresni, akik ezt a megkárosítást véghezvitték. Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Szilágyi Lajos : Hadd lássunk tisztán ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Én akarom, hog3

r tisztán lássanak, mert el akarják homályosítani ezt a kérdést. (Felkiáltások balfelől : Ki akarja ?) Nem tűröm, hogy bárki is büntetlenül gázolhasson becsületemben, mert azzal felelek ennek az állásnak is. (Taps a jobboldalon.) Rupert Rezső: Igaz vagy nem igaz, ez a kérdés ? Gr. Bethlen István ministerelnök: A t. képviselő ur felszólalásomat az ő interpellációjára adott válasznak kivánta tekinteni. Bocsánatot kérek, neki nem is válaszolhatok a házszabályok értelmében, mert tegnap nem voltam jelen és 24 órával előzetesen be kellett volna jelentenem válaszomat. De igenis megjegyzéseket kivántam tenni azokra a személyes élü támadásokra, melyeket a t. képviselő ur a kormány egyes tagjai és különösen személyem ellen kinyitott. Én csak azt mondom, hogyha ezeket a támadásokat a képviselő ur a nyilvánosság előtt hozza elő, ahol nem védi a mentelmi jog, . . . Karafiáth Jenő : Becsukják j Gr. Bethlen István ministerelnök:... akkor igenis a biróságnak van az ügyhöz hozzászólása, és abban a helyzetben leszünk, hogy a t. képviselő urat a büntető biróság elé állítsuk. A mentelmi jog alapján állva azonban a t. képviselő urnák módot akarunk nyújtani arra, hogy vádjait a pénzügyi bizottság előtt bebizonyítsa. Rupert Rezső : Pártatlan szakértők előtt ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Azonban még ha igaz is volna mindaz a tétel, amit a t, képviselő ur fel állit, még abban az esetben is tiltakoznom kellene az ellen, hogy a t. képviselő ur a kritika jogcímén oly személyes élü támadást merjen intézni nem is ministerek, hanem a nemzetgyűlés egyes tagjai ellen, aminőt tegnap ellenem intézett. Rupert Rezső : Mit mondtam ? Hogy megkárosították az országot ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Bocsánatot kérek, szószerint olvastam fel, amit a t. képviselő ur mondott. Rupert Rezső: Ez a tényekből való következtetés. Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez annak becsületébe való gázolás, akiről a t. képviselő ur ezeket mondta. Én tehát újból ismétlem, hogyha a t. képviselő ur nem tudja bebizonyítani vádjait a pénzügyi bizottság előtt, — mint ahogy nem lesz abban a helyzetben — én a t. képviselő urat erkölcsi halottnak tekintem. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen. Zaj balfelől.) Gaal Gaston : Szót kérek ! Elnök : Milyen címen kivan szólni a képviselő ur. ? Gaal Gaston : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Méltóztassék S Gaal Gaston : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Igazán nem szeretném, ha a házszabályoknak egészen sztrikt és egészen vilá gos intézkedései bármi tekintetben is homályba boríttatnának vagy sérelmet szenvednének. A legnagyobb tisztelettel viseltetem a Ház minden egyes bizottsága iránt, különösen az iránt az illusztris testület kánt, amely a pénzügyi bizottságban együtt ül, de az a tiszteletteljes nézetem, hogy a Ház jogkörét semmiféle bizottság át nem veheti, (ügy van! balfelől.) mert hiszen a Háznak mindegyik bizottság csak egy szerve és csak akkor tárgyalhat egy kérdést a bizottság, ha előbb a Ház azt a kérdést hozzá utasitotta. (Ugy van! balfelől.) Arra kell tehát kérnem a t. ministerelnök urat, szíveskedjék előbbi kijelentését odamódositani, hogy a pénzügyminister ur tegye le az arra kompetens tényező, a Ház asztalára azokat a bizonyos Írásokat, szerződéseket. . . Rupert Rezső: És a leltért ! Gaal Gaston : ... a Ház többségének aztán módja van a Ház asztalára letett ügyiratokat tár| gyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Ke ^