Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-58
146 A nemzeigyuîés 58. idése 1922. kiragadni. Nem beszélek a gálicárakról, amelyek szintén fantasztikus magasságban állanak, csak azt az egy példát akarom felhozni, hogy a földmivelésügyi ministerium utján a gazdaközönségnek juttatott szénkéneg ára annyi, mint amennyi egy holdnak a bruttó hozama. Egy holdnak hozama fedezi tehát az egy holdra szükséges szénkéneg árát. Hol maradnak még az egyéb költségek. (Mozgás.) Ez egészen pontos számítás, merb mind a két tétel 40.000 korona. Sokat tudnék még erről a tárgyról beszélni, de mivel tudomásom szerint a szőlészet és a borászat érdekelt képviselői holnap e tárgyban értekezletet tartanak, kollegiális kötelességemnek tartom, hogy az értekezlet anyagát itt ne merítsem ki, és felszólalásommal ne vágjak elébe az ottani megbeszéléseknek ós hozandó határozatoknak. Ezért ezekre a részletekre nem akarok kitérni, csak az adózási részre, amely kapcsolatban van a földadó tárgyában előterjesztett interpellációmmal. Ismételten emlékeztetem a pénzügyminister urat arra, hogy már a földadójavaslatnál kilátásba helyezte a bortermelési adó megváltoztatását, illetve megszüntetését, nem kedvezményképen, borravalóképen, hanem azért, mert a buzavalutával különösen a bortermelők vannak aránytalanul sújtva. Azelőtt ugyanis, mint nagyon jól méltóztatnak tudni, egy kilogramm brzának két liter bor volt az aránya, ma pedig egyrészt annak felénél sem vagyunk, másrészt pedig a szőlőbirtokosok, minthogy amúgy is magasabb kataszteri osztályba vannak sorozva, erősebben adóznak. Egyéb adók beszedésének elhalasztására nem akarok kitérni, kizárólag a bortermelési adónál akarok maradni, amit 1918-ban hoztak be, ugy tudom azért, mert a szőlészet akkor kiválóan jó konjunktúra volt, és ezt akarták megadóztatni, mint amely az adót könnyen elbírja. Ezt azután módosította Hegedüs minister az 1921. VI. tc.-kel, amennyiben ott lényegesen nagyobbra emelte a tételeket. Akkor ez még valahogy megállt, ma azonban semmiféle jogosultsága nincs, mert épen azt az ágat sújtja, amely különben is teljesen tönkremegy. Interpelláción röviden a következő (olvassa) : »Hajlandó-e a m. kir. pénzügyminister ur az 1921 : évi VI. tc.-kel módosított 1918 : I. tc.-nek a változott közgazdasági viszonyokra való tekintettel hatályon kivül helyezésére törvényjavaslatot benyújtani ?« (Helyeslések). Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi- és a pénzügyminister urnák. Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Rassay Károly! Elnök : Rassay képviselő ur kéri, hogy interpellációját a következő ülésen mondhassa el. Méltóztatnak ehhez a kérelemhez hozzájárulni ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik hozzájárulnak a kórelemhez, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Fábián Béla; Ellenpróbát kérünk! évi november hó 22-én, szerdán. Elnök : Még nem hirdettem \i az eredményt. Kérem azokat, akik nem adják meg az engedélyt az elhalasztásra, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Minthogy a többséget nem tudom így megállapítani, kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazatokat összeszámlálni. (Nagy mozgás a bal- és a szélsobaloldalon. Félkiáltások : Egészen szokatlan ! Majd itt maradunk éjfélig ! Felkiáltások a jobboldalon : Legyen itt és kérje maga !) Perlaki György jegyző (összeolvassa a szavazatokat): 18 szavazat mellette és 27 ellene. Elnök : Kisebbség. A Ház az interpelláció elhalasztására az engedélyt nem adja meg. Az interpelláció töröltetik. Szólásra következik? Perlaki György jegyző" Vázsonyi Yilmos! Vázsonyi Vilmos: T. Ház! Kérem interpellációmnak a legközelebbi ülésre való elhalasztását. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Házat : méltóztatik-e hozzájárulni, hogy Vázsonyi Vilmos képviselő ur az interpellációját a következő ülésben mondhassa el? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház az engedélyt megadta. Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Nemzetgyűlés! Interpellációm elmondásánál figyelembe kívánom venni a ministerelnök ur minapi kijelentésót, amely szerint ne fecséreljük el az ország idejét hiábavaló dolgokkal. . Amidőn tehát mindezek figyelembevételével interpellációmat elmondom, tartozom kijelenteni azt, hogy annak tárgya szerintem olyan fontos ügy, amelyet itt, a mai napon a Ház szine elé kell hozni. Tartozom kijelenteni azt is, hogy interpellációmban mellőzni kívánom az előbb elhangzott politikai támadást, ós kifejezetten csak azt a ténykörülményt akarom tisztázni, amely az internálások elrendelése terén az utóbbi napokban mutatkozik. Klárik Ferenc: Hol a belügy minister ? Kabók Lajos : Képviselői kötelességemnek kívánok eleget tenni, s az emberi jogegyenlőség védelmét kívánom szolgálni akkor, amikor ebben az ügyben most itt szót emelek, mert ugy érzem, hogy az interpellációm keretében elmondandó internálási eljárásoknál olyan igazságtalanságok történtek, amelyeket minden körülmények között reparálni kell. A dolog története azzal kezdődik, hogy a tatai járás főszolgabirája ez évi szeptember hó 6-án és 7-én kiadott egy utasítást a kerületéhez tartozó falvakban, hogy ott mindazokat, akik a szociáldemokrata párt érdekében tevékenységet fejtenek ki és vezetőszerepet játszanak, a csendőrök kisérjék a tatai járás főszolgabírói hivatalába. Ez annakidején meg is törtónt s ilyen módon öt lakost és pedig két várgesztesit és három vértessomlóit nyolc napon keresztül a
