Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-58

A r.cMzeigyülés 58. ülése J922. türelmét, (Mozgás jobbjélM.) csak addig, ameddig nekem jól esik. (Zaj jobb felől.) T. Nemzetgyűlés ! Én nyugodtan bizom a Ház bármelyik oldalán ülő képviselőtársaimnak megitélésére, vájjon én egy hanggal is túlmentem-e azon a kereten, amely egy képviselőt feltétlenül megillet akkor, amikor összeférhetlenséget jelent be. Egyetlen gyamisitó szót nem mondtam. Mayer János : Azt mondta, hogy én nem tettem meg ! ön felugrott rögtön, amikor az interpelláció elhangzott ! Pikler Emil : Mikor tudta meg, hogv igazgató lett ? Kabók Lajos : Elég idő volt, nem most kel­lett volna megtenni ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! En egyet­lenegy gyanúsító szót nem mondtam, sőt kifeje­zetten arra utaltam, hogy módot akarok nyújtani egy ilyen bejelentéssel arra, hogy elhárittassék, hogy képviselőtársaink a tömeg előtt bármilyen gyanusitó célzattal érintethessenek. Továbbá kény­telen vagyok kijelenteni azt is, hogy nagyon rosszul hallotta a szavaimat a képviselő ur, ugy látszik, rendkivül izgatott volt . . . Mayer János : Én nem szoktam izgatott lenni, engem semmi sem izgat ! (Zaj.) Rassay Károly : Én nem mondottam azt, hogy nem tette meg az összeférhetlenségi be­jelentést, — én azt mondottam, hogy vártam, hogy megcáfolja azt, hogy ő igazgatósági tag, és minthogy ezt nem hallottam, ezért tettem meg az összeférhetlenségi bejelentést. Ezt mondottam. Máig sem hallottam, hogy ezt megcáfolta volna. Ami pedig azt illeti, hogy az én felugrásom akadályozta meg a bejelentésben, hát én feltéte­lezem a képviselő úrról, aki egy kabinet tagja volt, s ma is egy fél-ministeri állapotban szenved, (Mozgás és felkiáltások jobbfélől : Szellemes !) hogy tudja az összeférhetlenségi törvényt, és ha önt október elején megválasztották igazgatósági tag­nak . .. Mayer János : Nem áll ! Rassay Károly : . . . akkor, igenis, módja volt megtenni az összeférhetlenségi bejelentést, és ha ezt nem tette meg, akkor ezzel csak azt igazolta, hogy önnel szemben szükség volt arra, hogy azt én tegyem meg. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mayer János : Maguk tanítanak meg minket tisztességre. Megtanulták a szovjetben, ugy-e ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kabók Lajos : Ugy látszik, szükség van reá ! Györki Imre : Ugy látszik, a meghatalmazott ministereknek szükségük van reá ! Halász Móric: Szegény Magyarország! Elnök (csenget) : Csendet kérek. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Aki eddig nem volt tájékoztatva erről az ügyről, (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) vagy aki eddig kétségbevonta Volna azt, aki kételkedett volna abban, hogy ez a szerződés ugy, ahogyan én elmondottam, és évi november hó 22-én, szerdán. 139 az államnak azzal a megkárosításával jött létre, amelyet itt matematikailag a t. Nemzetgyűlés elé állítottam : akkor most már a földmivelésügyi mi­nister ur, de különösen a pénzügymin ister ur be­széde után senkinek kétsége nem lehet. (Felkiáltá­sok jobb felöl : Rossz matematikus ! Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! lg got szavazással el­intézni nem lehet. (Egy hang jobbfélől : Szappan­buborék ! Zaj.) Nem lehet megszavazni igazsággá azt, ami nem igaz. T. Nemzetgyűlés ! Mi megadtuk a módot arra, hogy tessék ideadni azt a szerződést, tessék ki­küldeni azt a pártatlanul Ítélkező juryt és mondja meg az, mi ebben az igazság. (Ugy van ! a szélső­baloldalon. Egy hang jobbfélől : Ezt már hallottuk ! üjat!) r Dénes István : Ezt akarják ők is, azt hiszem, Reístnger Ferenc: Miért nem merik azt a szerződést felmutatni ? Rupert Rezső : Most méltóztassék megengedni, hogy én a t. minister urak válaszára egyenkint válaszoljak. (Mozgás jobbfélől és a középen.) Nevezetesen : a földmivelésügyi minister ur beismeri azt, hogy a tőzegügy, amely eddig az ő reszortjába tartozott és már régebbtől fogva oda tartozott, egy napon átment a pénzügyminis­teri hatáskörbe. Ugyancsak a t. minister ur mondja, hogy ez sem volt azonban egészen befejezett dolog, mert a tőzegszerződés dolgában mégis a ministertanács intézkedett. A t. minister ur nem tudja itt meg­érteni, szinte méltatlankodik azon, hogy jön ő ahhoz, hogy a tőzegügy hozzá tartozzék, hiszen az tüzelőanyag. Egy napon a t. minister ur rá fog ébredni arra, hogy hogyan jönnek az erdők ahhoz, hogy a földmivelésügyi ministerium reszortjába tartozzanak, hiszen azok is tüzelőanyagot képez­nek. (Mozgás és félkiáltások jobbfélől : Hogy lehet ilyent beszélni!) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Valóságos kabaré ! Rupert Rezső : Hogy a t. minister ur mennyire fogja fel a maga hivatását s milyen féltékenyen őrködik a maga terrénuma felett, ez az eset elég jellemző rá, mert tudvalevő, hogy a tőzegbányá­szat nagymértékben érinti a mezőgazdaság érde­keit, mivel ezen kérdésekbe kapcsolódik bele az a kérdés, amelyet ez a sávolyi kisgazda barátunk is felEmilt, hogy t. i. mi lesz a rétekkel, mi lesz a víz levezetésével, mi lesz egy állatállomány fentartásával, mi lesz egyáltalában egy csomó terület elkasszálásával ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Szóval a Ház mondja ki, hogy ez nem oda tartozik. (Zaj.) Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Minden minister szokott a maga reszortjába tartozó ügyek­hez, amiket különben törvény utal oda, ragasz­kodni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Ez sem áll ! A közélelmezési ministerium­hoz mennyi ügyet vittek át ? 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom