Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-58
A nemzetgyűlés 58. ülése 1922. évi november hó 22-én, szerdán. 131 megítélése alá bocsáttassák. (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Az országnak joga van tudni, különösen egy ilyen nyomorban sinylődő szegény országnak, az ében pusztulok országának, hogy száz és száz milliókat, milliárdokat hova tesz az állam, kova tesz a kormányzat, kinek ajándékoz el. Ezekkel a számokkal szemben nem lehet máshova menekülni, mint a nyilvánosság elé s ennek az egyedüli módja, hogy ez az egész ügy pártatlan bizottság vizsgálata alá bocsáttassák, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy azután annak it életmondásából levonhassa a következtetéseket az a kormány, mely nehéz időkben, amikor a legnagyobb erkölcsösségre, az erkölcsi törvények legnagyobb tiszteletbentartására van szükség, ilyen súlyosan vétetett a nemzet ellen. Amellett, hogy indítványozom, illetve követelem, hogy parlamenti vizsgálóbizottság küldessék ki, . . . Szilágyi Lajos : Csak követelni lehet ! Rupert Rezső: ...egyúttal, minthogy legnagyobb részben a ministerelnök urat illeti ez a kérdés, — mert ha formalitásból a pénzügyminister, vagy a földmivelésügyi minister mondja is rá az Amen-t ezekre a szerződésekre, mégis tényleg az ő hegemóniája alatt mentek mindezek végbe, amiket felEmiltettem, — eltérve eredeti tervemtől, nemcsak a pénzügyminist er úrhoz és a földmivelésügyi minister úrhoz, hanem, a ministerelnök úrhoz is intézem interpellációmat, amely a következő (olvassa) : »1. Igaz-e, hogy a nádosladányi és a fenékpusztai állami tőzegtelepeket a ministerelnök ur eladta az Alpenlaendische Torfgesellschaft cégére alatt alakult alkalmi egyesületnek ? 2. Mi jogon ragadta magához a szerződéskötést az illetékes szakministertől ? 3. Noha az 1897 : XX. tcikk 37. §-a szerint ingatlan állami vagyon elidegenítése csak külön felhatalmazó törvény alapján történhetik a 38. §-a szerint az állam nevében szerződéseket kötni általában csak nyilvános verseny alapján szabad, mivel magyarázza a ministerelnök ur, hogy ezek ellenére adta el egész titokban az Emiltett állami üzemeket ? 4. Mivel magyarázza a ministerelnök ur, hogy sok száz milliót érő gépeket, villanyműveket és egyéb beruházásokat 30 évre szóló, igen nagyértékü kihasználási jogokat engedett át az illető alkalmi egyesületeknek és mindezek ellenében csak 20 millió névértékű részvényt kapott az állam részére ? 5. Igaz-e, hogy a vonatkozó szerződéssel kötelezte a ministerelnök az államot, hogy az alkalmi társaságnak, illetőleg az abból alakítandó részvénytársaságnak 30 millió korona hitelt nyújtat a jegyintézettel bankkamatláb mellett, öt évi törlesztésre ? 6. Igaz-e, hogy a szerződés arra is kötelezi az államot, hogy évenkinti jegyintézeti kölcsönnel fedezze az üzemi tőke egynegyed részét ? 7. Hajlandó-e a ministerelnök a sérelmes szerződést a Ház asztalára letenni s minthogy törvénysértéssel jött létre, azok felbontása iránt intézkedni ?« Interpellációm a magy. kir. pénzügy- és földmivelésügyi minister urakhoz a következő (olvassa): »1. Mivel magyarázzák, hogy az ő hatáskörükbe tartozó ügyben az intézkedést a ministerelnök urnák engedték át, illetve tűrték, hogy az ő kezelési águk ügykörébe tartozó részletkérdésben a ministerelnök a hegemóniát törvény ellenére magához ragadta ? 2. Tiltakoztak-e a ministerelnök eljárása ellen ? 3. Mit szándékoznak tenni, hogy a jövőben hatáskörük integritása még a ministerelnökkel szemben is védve legyen ? 4. Mit szándékoznak tenni arra nézve, hogy az ő reszortjukba tartozó ügyekre nézve a fentiek szerint törvénytelenül létrejött s az államnak súlyos károkat okozó szerződés felbontassék ?« (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Horváth Zoltán : Le fognak mondani ! Elnök : Rassay képviselő ur a házszabályok 144. §-ára való hivatkozással szót kért; A szó őt megilleti. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről vártam, hogy Mayer János t. képviselőtársam az előadott adatokból azokat, amelyek rá vonatkoznak, megcáfolja, minthogy azonban erre nem volt reményem, immár kénytelen vagyok a magam részéről összeférhetlenségi bejelentést tenni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Lehetetlen dolog ! Nemzetgyűlési képviselő ! Nagy Ernő: Tisztviselők is hogyan jönnek ehhez ? (Felkiáltások a jobboldalon : Delegálva vannak !) Rassay Károly : A mai viszonyok között, amikor az államhatalom mindinkább összekapcsolódik az egyes magánvállalkozásokkal, azt hiszem, még szigorúbban kell végrehajtani az összeférhetlenségi törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a képviselőket elzárják az ilyen vállalkozásokban való részvételtől. Gr. Hoyos Miksa: Akkor senki sem lehetne itt ! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Létay Ernő : Szóval helyes, hogy egy képviselő közbenjárjon állami üzleteknél ! (Felkiáltások jobbfelöl : Micsoda közbenjárás ?) Gr. Hoyos Miksa: Nem, nem! Nem arról van szó ! Rassay Károly : Ami az ügy érdemét illeti, én meg vagyok Győződve arról, hogy a ministerelnök ur a maga részéről nem fog elzárkózni a parlamenti vizsgáló-bizottságtól és a kérdést ott tisztáztatja: Aimak ellenére, hogy sok tekintetben nem osztozom a ministerelnök ur hódmezővásárhelyi beszédében, abban a tekintetben mindenesetre teljes mértékben magamévá teszem az általa mondottakat, hogy ebből az országból a korrupciót ki kell irtani. (Helyeslés.) En a magam részéről, mikor az összeférhetlenségi bejelentést megteszem, — és ezt hangsúlyozom,—; nem kivágok 17*
