Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-46
A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. évi szeptember hó 6-án, szerdán. m Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt a tervet 1898-ban dolgozták ki, és akkor kezdtek vele foglalkozni a kormányok és a hivatalos körök. Â mostani pénzügyi viszonyok között és a mostani időkben ennek a mostani kormányzatnak sikerült annyira vinni, hogy már itt van a törvényjavaslat, és már megkezdték a munkát. Dénes István: Ez a fontos! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : En azt hiszem, hogy ezen a téren a jelenlegi kormányzatot és ha épen ugy tetszik, a földmivelésügyi kormányzatot, vagy a földmivelésügyi ministert nem lehet mulasztással vádolni. Tervbe vannak véve még más csatornák is, és ha igy megy a dolog és igy sikerül — és azt hiszem, sikerülni fog — akkor nemsokára újra jönni fogok egy törvényjavaslattal egy másik csatorna munkálatainak megkezdésére is. Az ármentesitő táraulatok is folytatják a munkákat ; most is az összes ármentesitő társulatok több, mint 120 millió koronát szavaztak meg munkákra, amely munkák már meg is kezdődtek és folynak. Ezek a munkák még kiterjesztetnek, hogy egyrészt hivatásuknak megfelelően a vizek ellen védelmezzenek, másrészt pedig munkát adjanak azoknak a munkásoknak, akik munkához akarnak jutni. Itt van nálam egy egész programmtervezet ezekről a vízügyi munkákról; nem akarom untatni a t. Nemzetgyűlést azzal, hogy részleteiben felolvasom, de jelzem, hogy a földmivelésügyi ministerium vizügyi osztálya, amely ezeket a terveket elkészítette és keresztülvihetőségüket kivitte s amely lehetővé tette ennek a nagy csatornának kiépítését, amely már épités alatt is van, további nagy és hasznos tervekkel foglalkozik, amelyek mind nemsokára a képviselőház elé fognak jönni. Ebben a tekintetben mindent megtesz a jelenlegi kormány és a földmivelésügyi kormányzat, hogy a Magyarország területén levő földeket lehetőleg mentesítse ezektől a vadvizektől. Itt nem lehet a kormányt mulasztással vádolni, mert hiszen már most olyan törvényjavaslattal jöttünk ide, amellyel 1898 óta nem tudtak a kormányok jönni, annak ellenére, hogy mindig" foglalkoztak vele. (ügy van! jobbfelöl.) Már most vannak, akik azt mondják, hogy a szárazság ellen öntözést kell létesíteni. Aki ismeri a viszonyokat, az tudja, hogy általánosságban lehetetlenség megöntözni a termő területeket. Ez lehet későbbi századok eredménve, ma azonban erre gondolnunk sem lehet. Öntözni lehet kerti müvelés alatt álló kisebb területeket és megkíséreltük és folytatjuk is a burgonyatermés öntözését bizonyos területeken, amelyeken az öntözés lehetséges. Ez megvolt már két éve és most tovább fejlesztjük ennek eredményeit. Annak a Duna-Tiszaközi csatornának egyik részét, ahol az öntözés lehetségesnek látszik, ugy fogjuk kiépíteni, hogy ott Öntözni lehessen, de nem lehet ezt az egész vonalon ugy kiépíteni, hogy minden területen lehetséges legyen az öntözés. Tehát azokról a nagy tervekről, amelyek ugy szólnak, hogy ha szárazság van, akkor öntözze meg a gazda a földjét, ebben az- értelemben nem lehet beszélni. De ezenkívül minden gazda tisztában van azzal, hogy a szárazság ellen a föld művelésével lehet kisebb-nagyobb eredménnyel védekezni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Szijj Bálint: Némileg! Egészen nem! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A trágyázás, a mélyszántás és a földnek porhanyón tartása, ez volna, mondhatnók, az egyetlen védekezés, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) de ebben a tekintetben is nagy különbségek vannak és nem lehet például az egész ország területére azt mondani, hogy ha több termést akarunk, akkor a gazdák szántsanak sokkal mélyebben és mindjárt több termés lesz. Ez is naiv beállítás azok részéről, akik nem ismerik a talajt, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) mert sokkal mélyebben szántani egyszerre, mint eddig, csak ott lehet, ahol egyméteres humusztalaj van, de azokon a részeken, ahol alig tenyérnyi vagy arasznyi fekete föld van, azon alul pedig kezdődik a sárga vagy kavicsos föld, ott, ha egyszerre mélyen szántanak, ezzel tönkreteszik azt a terméslehetőséget is, ami volt. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) En láttam ilyen dolgokat. Kisgazdák, akik szeretnek tanulni — mert hiába fogják rá egyesek a kisgazdákra, hogy nem igyekeznek többet termelni és többet tanulni — hallották és olvasták folyton a könyvekből, hogy mély szántással és megint mély szántással milyen eredményt lehet elérni és ilyen, nem mély termő rétegű földeken eszközölték az egyszerre való mély szántást. Elrontották a földjüket 4—5 esztendőre ós alig bírták helyrehozni, annyi nyers földet hoztak felszínre, amely nem termett. Tehát ezt sem lehet általánosítani és nem lehet a földmivelésügyi ministeriumnak olyan programmot felállítani, hogy arra oktassuk ki a kisgazdákat, hogy csak mélyen szántsanak. Arra kell kioktatni őket, ott ahol szükség van erre — mert megjegyzem, hogy nincs már mindenütt szükség rá, hiszen a mi kisgazdáink, kik tudatában vannak a többtermelés módozatainak, olyan eszközökkel dolgoznak kint az országban, hogy igazán nem szorulnak rá a kioktatásra — arra kell kioktatni őket, hogy a mély szántást csak kicsinyenként lehet végezni, egyik évben egy ujjnyival mélyebbre szántani, trágyázni, a másik évben újra egy-egy ujjnyival. Ilgy-e t. képviselőtársaim, ezek olyan aprólékos dolgok, amelyekre valaki talán azt mondhatná, hogy nem tartoznak ide, de mégis azért, hogy azok a t. képviselőtársaim, akik a mezőgazdasági munkálatok eredményesebbé tételére javaslatokat tesznek, vegyék tudomásul, hogy még ilyen kis dolgokkal is igen nagy mértékben lehet befolyásolni a termést. (Zaj a baloldalon.)
