Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-46
A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. mézes madzaga, vagy jobban mondva sacharinos csalétke, amit a pénzügy minis ter odadobott a kisgazdáknak. Megnyugtatni kívánja őket azzal, hogy kevesebbet és kedvezőbb körülmények között fognak fizetni, mint a nagybirtok és ezzel akarja az adó javaslatokat megszavaztatni. Nem látják azt, hogy az állam ezzel egészen hamis játékot üz, mert ha a kisebb birtokkategóriákat ebben a kedvezményben akarja részesíteni, akkor nem akarhatja őszintén, a földbirtokreformot. Mert azzal, hogy sok százezer holdat parcelláznak és ez mind a kisebb kategóriába kerül, az állam nem fogja beszedhetni azt az adót, amire szüksége van és kénytelen lesz, amint a földbirtokreform végre van hajtva, ugyanolyan elbírálás alá venni adó szempontjából azokat a kisbirtokokat is, amelyeknek a kedvezményt ma a javaslat keresztülhajszolása céljából megadja. Amikor pedig látjuk, hogy â parlamentarizmus és a magyar gazda gerince mennyire csődöt mondott, találkozni fog földmivelésügyi minister, aki ezt az adóemelést a kisgazdák kárára is meg fogja csinálni és többség, mely ezt is megszavazza. A másik sacharinos csalétek, amivel a kisgazdákat meg akarja nyerni, a törvényjavaslat 9. §-a, amely kimondja, hogy ahol az ezer holdon felüli birtoknál aránytalanság fordul elő, a kataszteri tiszta jövedelem osztályánál kérheti ennek felülvizsgálását és helyesbítését. Elismerem, hogy az osztályozáskor az ország igen sok vidékén nagy aránytalanságok, hibák történtek. Nem szükséges rámutatnom arra, hogy ez nem róható teljesen a nagybirtok rovására, mert ez nem összeesküvés volt az akkori tagosítás alkalmával a kisgazdák ellen, sőt ellenkezőleg, ők kapták elsősorban a szántóföldet ; azért mégis teljesen jogos az a kívánság, hogy a kataszteri osztályozás az egész országban helyesbittessék. De ez az érdek ismét a földbirtokreformmal szemben áll, mert nagyon meg fogja gondolni egy község, hogy vájjon kérje-e a helyesbítést. Hiszen az ezer holdon felüli birtokok igen tekintélyes része kisgazdák kezébe fog jutni és az meg fogja köszönni, hogy az ő kataszteri osztályozása emeltessék a földbirtokreform végrehajtása előtt. Ez a 9. § is csak olyan tessék-lássék kis engedmény, amivel az ország kisgazda-közönségét meg akarja nyerni. A pénzügyi javaslatok vitája alatt sok szó esett az egyéb adójavaslatokról is, de magáról a földbirtokreformról is. Nem tagadom, tényleg szoros összefüggés van a földbirtokreform és az adójavaslatok között. A magam részéről a legteljesebb mértékben hozzájárulok azokhoz, amiket Haller István igen t. barátom tegnapi beszédében mondott, hogy t. i. nemcsak az államnak a legfontosabb, hanem a nagybirtokos közönségnek is eminens érdeke, hogy végre túlessék a földbirtokreformon és a va^yonváltságon. Minden lehetséges, de ez a mai állapot teljesen évi szeptember hő 6-án, szerdán. 87 lehetetlen. Ez a termelés csődjéhez fog vezetni, ha a földbirtokreformot igen gyorsan és sürgősen, véglegesen végre nem hajtják. Teljes képtelenség, hogy ebben à bizonytalanságban, amelyben ma egyes birtokkategóriák vannak, többtermelés legyen és nem lehet a rengeteg pénzt igénylő munkába belefogni addig, amíg ez a kérdés gyökeresen elintézve nincs, (Ugy van ! balfelöl.) A többtermelést minden földbirtokreform veszélyezteti és a kormánynak, hogy a többtermelés ne csökkenjen, két irányban kötelessége gondoskodni. Az egyik irányban kötelessége arról gondoskodni, hogy azok a földterületek, amelyek kis üzemek kezébe kerülnek, képesek legyenek ugyanannyit termelni, mint előbb. Nem tudom, hogy a kormány megtette-e ezeket az intézkedéseket. Ha megtette, ugy titokban tartotta őket, de nagyon örvendek annak, hogy megtette. Másodsorban kötelessége arról is gondoskodni, hogy a nagybirtok képes legyen intenzivebben termelni. Ez a kötelesség már sokkal könnyebb : egyszerűen hajtsa végre a földbirtokreformot, mert akkor minden észszerűen gondolkozó gazda tudni fogja, mi a kötelessége. Ugy látom, hogy a kormány ezeket az intézkedéseket mindezideig nem tette meg és azért hallhatjuk igen gyakran a kávéházi agrárok jelszavát, hogy a nagybirtok az, amely megakadályozza a földbirtokreform keresztülvitelét. Pedig ha van valakinek érdeke a mai állapotok fentartásában, hogy a földbirtokreform ne vitessék keresztül, akkor ez az államnak érdeke és ez alól a vád alól a kormánynak magát tisztára kell mosnia, érdeke azért, mert nem tudom, hogy pénzügyileg keresztül tudja-e vinni és nem tudom, vájjon adópolitikailag nem kedvezőbb-e a mai helyzet, mint lesz a későbbi. Ennek támogatására egy példát leszek bátor felhozni, amelyet az életből meritek. Veszek egy 2000 holdon felüli birtokot. Ezt 17°/o-os vagyonváltság terheli. Bérbe van adva kisgazdáknak; fizetnek katasztrális holdankint 50 kilogramm búzát és 80 kilogramm csöves tengerit, ez búzára átszámítva cirka 90 kilogramm búzát tesz ki. A birtok kataszteri tiszta jövedelme 16 korona. Yagyonváltság terheli e birtokot természetben 17°/o, vagyis, miután 2000 holdon felüli, cirka 350 hold ebben a speciális esetben. A vagyonváltság természetszerűleg nincs keresztülvive, hiszen azt hiszem, hogy az az országnak még egyik részében sincs végrehajtva. Fizet tehát ezen 17% után 16-szor 7 és V2 kilogramm búzabért az államnak, vagyis 120 kilogramm búzát, tehát 30 kilóval többet fizet az államnak, mint amennyit a bérlőjétől kap. Amig az állam nem veszi át ennek a birtoknak 17%-át természetben, addig a birtokos fizeti azonkívül az erre a területre eső — amely terület már nem az övé — jövedelmi és vagyonadóját is. Fizeti, ha megszavazzák, a földadót is, amennyiben nem tud megegyezni az ő bérlőjével, aki valamennyi 20 holdon aluli kisbérlő, úgyhogy nagyon
