Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

8â A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. őrség és mindaz a hivatalos szerv, ami csak elképzelhető. En magam megdöbbenve vettem észre akkor, hogy egy ilyen kis állomáson tulajdonképen milyen hatalmas hivatali szervek működnek (Helyeslés a jobboldalon, zaj a szélsőbaloldalon.) és akkor tiszta képet alkottam magamnak arról, hogy miért van szükség azokra a nagymennyiségű adókra, amelyeket a pénzügyminister ur most akar az adófizetőktől kisajtolni. (Zaj.) Szomjas Gusztáv : Akkor szívesen adjuk ! Györki Imre: Tiltakozásom dacára jegyzőkönyvet vettek fel velem és a jegyzőkönyv felvétele után nagy kegyesen megengedték, hogy utamat tovább folytassam. Azt hittem, hogy most már nyugodtan és békésen, minden akadály nélkül folytathatom az utamat és megérkezhetem szeretett fővárosunkba. Közben azonban Komárom állomáson a vonaton utazó polgári detektiv is volt olyan kegyes és ugyancsak igazolásra szólított fel és követelte azt, hogy a lappéldányt adjam át neki. Egyúttal felkínálta azt a megoldást, hogy én átadom neki ezt a lappéldányt, azután, minthogy ő elismeri azt, hogy nekem szükségem lehet erre a lappéldányra, hajlandó az általa átvett és általam átadott lappéldányt nekem baráti utón visszaszolgáltatni. Minthogy én ebbe a csereüzletbe nem voltam hajlandó belemenni, ő felvette a személyi adataimat, s megígérte azt, hogy erről jegyzőkönyvet terjeszt fel az illetékes hatósághoz és ellenem megteszi a büntető feljelentést. (Zaj.) Minthogy ilyén körülmények között feltartóztatásom teljesen jogosulatlanul történt és mintegy 15 percig őrizetbe vettek Hegyeshalom állomáson, mély tisztelettel vagyok bátor ezt a mentelmi sérelmemet a t. Ház tudomására hozni azzal, hogy méltóztassék azt a mentelmi bizottsághoz áttenni. Elnök: A házszabályok 188. §-a értelmében vitának helye nem lévén, a bejelentett mentelmi ügy a mentelmi bizottsághoz utasittatik. Nagy Ernő képviselő ur ugyancsak mentelmi jogának megsértését kívánja a Ház elé terjeszteni, (Zaj a jobboldalon) és egyúttal a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján személyes megtámadtatás címén is szót kért. Nagy Ernő képviselő urat illeti a szó. Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Tarpán a múlt hó 27-én történt képviselőválasztás alkalmával reggel nyolc óra körül . . . (Zaj a jobboldalon és a középen.) Rassay Károly: A tarpai mandátumrablásról lesz szó, nem kell nyugtalankodni ! Gr. Szapáry Lajos: Azt hittem, hogy az árvaszéki ülnökségről! Nagy Ernő : Nem, de a termelő-biztosságról és mindenről megemlékezünk, legyen nyugodt a képviselő ur. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök : A képviselő urnák csak a mentelmi joga megsértésének bejelentésére és személyes megtámadtatás címén adtam meg a szót. évi szeptember hé 6-án, szerdán. Nagy Ernő: A választás alkalmával azt az értesítést kaptam az egyes községekből, hogy bizalmiférfiaimat nem engedik be a választóhelyiségekbe, továbbá, hogy a vezető embereket a csendőrség és katonaság letartóztatta. Ennek különben Tarpán is szemtanuja voltam, ahol a választás alatt tartózkodtam. A vezető embereimnek egy részét már szombaton este lefogták . . . Reisinger. Ferenc : így szokás ! (Zaj a szélsöbaloldalon. ) Nagy Ernő : ... igy a fővezéremet, Pap Lajost, a többi vezéreimet pedig, körülbelül nyolcat, tizet a reggeli órákban kirendelték fuvarba és gyalogos küldöncnek (Nagy zaj és felhiáltásoh a szélsöbaloldalon : Ez a legújabb !) 50—60 éves tekintélyes, 80—100 holdas gazdaembereket. Erre én a választási elnökhöz akartam menni, hogy a sérelmeket neki bejelentsem. Megjegyzem, hogy már akkor a szavazóhelyiséget körülbelül 2—3—400 méternyi távolságra csendőr- és katonakordonnal zárták el. Odamentem a kordonhoz és egy csendőrtiszthelyettest kértem, legyen szíves a választási elnöknek megjelenteni, hogy vele akarok beszélni és szíveskedjenek átengedni a kordonon. Fodor György nevű csendőrszázados, aki különben már egy hónappal a választás előtt Tarpán tartózkodott és a járásban részint civilruhában, részint katonaruhában járta a községeket és igyekezett az embereket puhítani, magából kikelve ordítozott és a csendőrökre kiabált, hogy engem távolitsanak el onnan. Ennek dacára a csendőrtiszthelyettes bement a választási elnökhöz és jelentette, hogy mit akarok. Nemsokára visszajött azzal, hogy a választási elnök engem nem fogad. Ez a t. Fodor György csendőrszázados ur tovább kiabált és utasította a csendőröket, liogy ugy engem, mint az ottlévő közönséget — volt ott körülbelül 100—200 ember kordonon kivül — távolitsanak el. Nagyon természetes, hogy az erőszaknak engedve, elmentem. Volt nálam egy sétapálca és Fodor G-yörgy százados odakiáltotta a csendőrségnek, hogy azt vegye el tőlem. Persze átadtam és elvitték. Drozdy Győző : Ha az Isten akarja, a kapanyél is elsül, hát még a sétapálca! Nagy Ernő : Ez az egyik megsértése mentelmi jogomnak. A másik pedig a következő. A délutáni órákban, mivel láttam, hogy a csendőrség nemcsak nem engedi, hogy választőim eljussanak a választóhelyiséghez, hanem még az utcán sem tűri meg őket, hogy választóimat ütik, verik, pofozzák a csendőrök, egy Tömösy nevű huszárszázadoshoz, aki a kordon parancsnoka volt, egy Mózes Artúr nevű hírlapíróval odamentem és kértem, engedje meg, hogy a választási elnökhöz menjek. Célom akkor is az volt, hogy bejelentsem ezeket a visszaéléseket. Ez a Tömösy huszárszázados rátámadt a kordonon álló huszárokra és csendőrökre, hogyan mertek engem és