Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-45
72 A nemzetgyűlés 45. ülése 1922. területet át tudja venni, tőkét pedig senki sem mer neki adni, még az állam sem adtat neki, mert az államnak sincs erre való fedezete. És itt szenved hajótörést nagyon sokszor a földigénylés. Ezt ki lehet ugyan kerülni azzal, hogy bérlet formájában adatik át a föld, de azt hiszem, ez nem nyugtatja meg a földigénylőket, mert a magyar embernek már természete az, hogy a földet tulajdonul akarja birni és nincsen nyugta addig a percig, amig a telekkönyvben az a darab föld a nevére nem Íródott. Nem elégíti ki a magyar embert sem a járadékbirtok, sem az örökbérlet, sem semmi, csak az öröktulajdon, ezt azonban pénzzel kellene megszereznie, s ez nincs. T. Nemzetgyűlés ! Mi most áttértünk az adófizetés terén a buzavalutára. Miért ne térnénk át erre a földbirtokreformnál is, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) és miért nem gondolkozik a kormány annak megoldásáról, hogy hogyan lehetne a föld árát X métermázsa búzában megszabni, ezt az X métermázsa búzát rátáblázni, mint telekterhet arra a földre, s azt épugy törleszteni, mint ahogy egyébként a betáblázott pénzbeli adósságot törleszteni kellene. Ez ellen kifogásokat hallottam. Azt mondták, hogy a tulajdonos akkor nem tudja, hogy mit kap. Igaz, de a tulajdonos nincs rosszabb helyzetben, mint a vevő, mert az sem tudja, hogy mit ad, ellenben mind a kettő ugyanazt adja és ugyanazt kapja. Ha én ma szabom meg a föld árát búzában, akkor, ugyebár, az illető 7000 koronás búzát fog évente törleszteni. Es ha a földbirtokos kiszámítja, hogy én nem tudom, 30 métermázsa búzáért kellett neki holdját odaadni, akkor ma ilyen papirospénzben 210.000 koronát kapott holdjáért. Igen ám, de miután nem most fizettetik meg a 30 métermázsa, hanem csak részletekben, jövőre esetleg 6 vagy 10 ezer korona lesz a búza ára, tehát vagy többet fog kapni az illető vagy kevesebbet, vagyis a törlesztés mennyisége bizonytalan. De ha pénzünk értéke tovább rosszabbodik, akkor a búza ára tovább fog felfelé menni, tehát a régi tulajdonos rosszabb papirkoronákban többet fog kapni ; ha pedig javul pénzünk értéke és a búza ára esik, akkor a régi tulajdonos kevesebb papirkoronában jobb pénzt fog kapni. Hol van tehát itt tulaj donképen a károsodás ? Akár felfelé megy az ár, akár lefelé; nem történik semmi néven nevezendő igazságtalanság, sem a régi, sem az uj tulajdonossal, ellenben kétségkívül igen, igen sok embert földhöz juttathatunk így, mert azt az első éri törlesztést, azt a métermázsa búzát a föld meg fogja teremni akár 40-es lesz a koronánk, akár 20 vagy 10 centimet ér, akár pedig parin fog állni újból a svájci frankkal, (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert annak a földnek teljesen mindegy, hogy 10,000 koronás búzát, vagy 20 forintos búzát hord-e a hátán, ha kellően meg van munkálva és az Isten áldást fog adni hozzá, mindenképen teremni fog s a törlesztési részlet sokkal jobb lesz, mintha most követeljük az x-szer 10.000 koronákat, amelyeket évi szeptember hó 5-én, kedden. elő kellene valahonnan teremteni, rossz koronákban, amelyek rosszasságuk ellenére némely ember zsebében mégis igen ritkán találtatnak, és százezrével vannak olyanok, akiknek nincs sok pénzük, de nincs elég pénzük sem, abszolúte nincs annyijuk sem, hogy most földet vásárolhassanak és kifizethessék azt, amit nekik a törvény juttatni akar. Arról pedig nem lehet beszélni, azt minden józan embernek be kell látnia, hogy vételárban most pénzadósságot földre betábláztatni kész öngyilkosság annak részéről, aki ezt tenni merószli. (Igaz! Ugy van ! jobbjelöl.) Mert hiszen, ami be van táblázva, az akár javul a pénz, akár romlik, ugy marad és azt névértékében kell fizetni, és ha a pénz javul és az árak esnek, akkor az uj tulajdonos, aki adósságot csinált a mai rossz koronában, jó koronában azt visszafizetni sohase fcgjatudni. Én tehát ajánlom, hogy a kormány foglalkozzék — talán foglalkozott is már — ezzel az ideával, és a földbirtokreform végrehajtását próbálja ennek a módszernek bekapcsolásával siettetni. Azt hiszem, ezt meg lehet csinálni, gyorsítani lehet vele a végrehajtást, és ugy gondolom, hogy ebben az esetben nagyon sok olyan ember, aM a Doberdóról, vagy a rokitói mocsarakról nem jött haza száz meg százezer koronákkal, amiket csak a lénungból spórolhatott volna meg, földhöz lesz juttatható, ha buzavalutával engedünk fizetni. Utóvégre ha a buzavaluta jó az államnak mint adómérő, akkor legyen jól mindenkinek akkor is, amikor föld vásárlásáról és a földbirtoktörvény végrehajtásáról van szó. (Ugy van! Taps a baloldalon.) Griger Miklós : Nagyon okos beszéd \ Haller István : T. Nemzetgyűlés ! Én azokhoz az enyhítésekhez, amelyeket kisgazda képviselőtársaim a pénzügyminister úrtól kérnek, s amelyekhez ő hozzá fog járulni, — természetesen én magam is helyeslem és elfogadom ezeket — csak azért nem sorolok fel njabb engedményeket, mert hiszen praxisból tudom, hogy hiába tennék ezen követelésekhez bármit is, azon a határon túl ugj sem fog elmenni a minister ur, mint ameddig elmegy saját pártja tagjainak kértére. Én tehát a mi pártunk részére csak kijelentem, hogy mi is kívánunk bizonyos degresszót, mi is kivánjuk a kisebb gazdasági alanyok kímélését és a földadónál is elvárjuk, hogy a gyengébb gazdasági alanyok figyelembe vétessenek s azok vállára olyan teher ne legyen rakva, amelynek elviselésére a gazdatársadalom nem tartja őket képeseknek. Nem tudom azonban egészen megérteni a kedvezmények természetét. T. i. arról van szó, hogyha valamelyik kisebb gazda a maga földadóját egyszerre és előre kifizeti, akkor 5, 10 vagy nem tudom, hány százalék adókedvezményben részesüljön. Bocsánatot kérek, én ezt teljesen antiszociális felfogásnak tartom, bár tulajdönképen szociális intézkedés akar lenni. Mert ki fogja tudni előre kifizetni adóját ? a tőkeerősebb. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Tehát a kedvezményt az kapja, aki kevésbé van rászorulva, inig az, aki jobban rá van szorulva, aki