Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

À nemzetgyűlés 45. ülése 1922. ságos és megfelelő s a kisbirtokot, illetve a kisbirtokost bizonyos kedvezményben részesitse. Habár ezt a négy törvényjavaslatot különkülön elbirálni szerintem igazságosan nem lehet, de ha mind a négyet együttesen vesszük, be kell hogy lássuk azt, hogy mindenkit igazságosan ér a megadóztatás. A gazdatársadalom, a gazdálkodók részéről az ellenszenv legfeljebb onnan keletkezett, hogy ők az adóalanyok 75%-át képezvén, túlsúlyban vannak és legtöbbet beszélnek erről a reájuk nézve uj teherről. Ezek előrebocsátása után rátérek azokra az okokra, amelyek miatt szerény véleményem szerint ezen a törvényjavaslaton bizonyos enyhítéseket kell tenni, és azt hiszem, hogy a t. pénzügyminister ur ez alól az enyhítés alól épen a kisemberek érdekében nem fog elzárkózni. Egyben legyen szabad majd rátérnem azokra az okokra és módokra is, amelyekkel a pénzügyminister ur pótolhatja az elmaradt bevételeket. A legnagyobb teher a földadójavaslatnál szerintem az, s a falusi nép is attól fél, hogy rossz termés esetén ez a javaslat az ő tönkremenését jelenti. Amig föld terem, a tulajdonos meg tudja fizetni az adóját. De legyen csak egy-két rossz esztendeje, akkor már ez nemcsak a kisbirtokot, de fokozottabb mértékben a nagybirtokot érinti és képes tönkretenni. A földmives nép és a földmiveléssel foglalkozók valósággal rettegnek attól, hogy rossz termés esetén az adójuk aránytalanul nagyobb lesz, mint jó termés esetéri. Ez természetes is; hiszen rossz termés esetén nemcsak az általános buzaparitás emelkedik, hanem a belföldi forgalomban is emelkednek az árak a kevesebb termés révén. Szükséges tehát véleményem szerint, — azt hiszem, ez mások felfogásával is találkozik — hogy bizonyos esetekben, abnormisan rossz termés esetén ezek az adók enyhittesenek. Erről már a délelőtt folyamán egy értekezleten is szó volt s én csatlakozom ahhoz a felfogáshoz, hogy ez ne nagy területekre terjedjen ki, hanem csak egyes községekre. (Zaj. Elnök csenget. ) A második ok a kisemberek védelme. Ez normális viszonyok közt -is szükséges lévén, én az ő védelmükkel együtt megoldanám az u. n. progresszivitás kérdését is, és ezzel a progresszivitással egyúttal jutalmaznám azokat az adófizető egyéneket, akik ennek az államnak hűséges adófizető polgárai akarnak lenni, Nemcsak az adójavaslatban van erről szó, hanem a délelőtti értekezlet folyamán is szó volt róla s nekem is az a tiszteletteljes véleményem, hogy azokat az embereket, akik előre megfizetik az adójukat, bizonyos prémiumban illenék részesíteni. Es hogy itt kapcsoljam bele a prémium kérdésébe a progresszivitást, illetőleg a degresszivitást is, ezt olykép vélem megoldhatónak, hogy bizonyos kataszteri tiszta jövedelemig az adófizető gazdaközönség prémiumban részesittessék. évi szeptember hó 5-én, kedden. 63 Az én felfogásom e tekintetben az, hogy 50 K kataszteri tiszta jövedelemig ez a prémium 40% legyen, 100 K kataszteri tiszta jövedelemig pedig 20%. Ezenkívül minden fizető gazdaember, aki egész évi adóját előre lefizeti, kivétel nélkül 5% prémiumban részesüljön. Itt volna megoldható az, hogy az a kisember, ha az adóját előre lefizeti, akkor már 40%, illetve 20% kedvezményben részesülne és itt érné el a t. pénzügyminister ur azt, hogy mindenki igyekeznék az adóját előre megfizetni. Arról is szó van, — tudomásom van róla — hogy ez a prémium két részletre osztatnék fel. Nekem az a meggyőződésem, hogyha a gazdaember nem fizeti meg ősszel az adóját, a következő időben ez már nagyon nehezére esik. Minthogy pedig az államháztartásnak mast volna szüksége a tömeges nagy bevételre, ezzel jutalmazhatnók azokat, akik készségesen akarnak fizetni, amiből azután nemcsak az államkincstárnak lenne haszna, hanem az illető adóalanynak is. A harmadik lényeges pont, amitől szintén nagyon aggódnak ós félnek a kisgazdák, az, hogy a búza árát időnkint a börze fogja megszabni. Ha törvényhozásilag biztosíttatnék az, hogy egy független testület, mondjuk pénzügyi tanács határozza meg az árat, ebbe belenyugodnának. Szükségesnek tartanám tehát azt, hogy ne a börze által felvert magas árakat vegyék alapul, mert hiszen esetleg a leendő pénzügyminister, egy másik pénzügyminister — a jelenlegiről nem merem feltételezni, ez sértés volna a részemről — talán máskép fog gondolkodni és ezeket az árakat nemhogy bizonyos fokban mérsékelné, hanem talán az államháztartás szempontjából inkább emelné. Ezért szükséges, hogy legyen olyan független pénzügyi tanács, amely az árakat hón aprói-hónapra szabályozza. Es ha * ehhez még annak a sokszor kifogásolt kataszternek kiigazitáslehetősége is jönne, akkor én ökölbe szorított kéz és fogcsikorgatás nélkül nyugodtan, férfiasan és nyíltan még fogom szavazni ezt a törvényjavaslatot, mert belátom, hogy hazámnak fentartása érdekében erre feltétlenül szükség van. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) En ennek az egységespártnak nem voltam a hivatalos jelöltje, sőt az intézőség ellenére kerültem ide... Rassay Károly : Ez reményt nyújt nekünk ! (Derültség.) Éhn Kálmán : . . . tehát én ennek az egységes pártnak sem erkölcsi, sem anyagi támogatásában nem részesültem és így a szavamat egész nyíltan és őszintén kimondhatom és ki is merem mondani. De mégis, azért vagyok ebben a pártban, mert a jelenlegi súlyos és nehéz helyzetben ennek a pártnak programmját s ennek a kormánynak sokszor kifogásolt programmját tartom egyedül alkalmasnak arra, hogy ezt a szegény csonka Magyarországot ebből a lehetetlen, válságos helyzetből kiemeljük. (Helyeslés a jobboldalon.) Én a teljes életemben negyven-