Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

À nemzetgyűlés 45. ülése 1922. ságos és megfelelő s a kisbirtokot, illetve a kis­birtokost bizonyos kedvezményben részesitse. Habár ezt a négy törvényjavaslatot külön­külön elbirálni szerintem igazságosan nem lehet, de ha mind a négyet együttesen vesszük, be kell hogy lássuk azt, hogy mindenkit igazsá­gosan ér a megadóztatás. A gazdatársadalom, a gazdálkodók részéről az ellenszenv legfeljebb onnan keletkezett, hogy ők az adóalanyok 75%-át képezvén, túlsúlyban vannak és legtöbbet be­szélnek erről a reájuk nézve uj teherről. Ezek előrebocsátása után rátérek azokra az okokra, amelyek miatt szerény véleményem szerint ezen a törvényjavaslaton bizonyos enyhí­téseket kell tenni, és azt hiszem, hogy a t. pénz­ügyminister ur ez alól az enyhítés alól épen a kisemberek érdekében nem fog elzárkózni. Egy­ben legyen szabad majd rátérnem azokra az okokra és módokra is, amelyekkel a pénzügy­minister ur pótolhatja az elmaradt bevételeket. A legnagyobb teher a földadójavaslatnál sze­rintem az, s a falusi nép is attól fél, hogy rossz termés esetén ez a javaslat az ő tönkremenését jelenti. Amig föld terem, a tulajdonos meg tudja fizetni az adóját. De legyen csak egy-két rossz esztendeje, akkor már ez nemcsak a kis­birtokot, de fokozottabb mértékben a nagybir­tokot érinti és képes tönkretenni. A földmives nép és a földmiveléssel foglalkozók valósággal rettegnek attól, hogy rossz termés esetén az adójuk aránytalanul nagyobb lesz, mint jó ter­més esetéri. Ez természetes is; hiszen rossz termés esetén nemcsak az általános buzaparitás emelkedik, hanem a belföldi forgalomban is emel­kednek az árak a kevesebb termés révén. Szük­séges tehát véleményem szerint, — azt hiszem, ez mások felfogásával is találkozik — hogy bi­zonyos esetekben, abnormisan rossz termés ese­tén ezek az adók enyhittesenek. Erről már a délelőtt folyamán egy értekezleten is szó volt s én csatlakozom ahhoz a felfogáshoz, hogy ez ne nagy területekre terjedjen ki, hanem csak egyes községekre. (Zaj. Elnök csenget. ) A második ok a kisemberek védelme. Ez normális viszonyok közt -is szükséges lévén, én az ő védelmükkel együtt megoldanám az u. n. progresszivitás kérdését is, és ezzel a progresszi­vitással egyúttal jutalmaznám azokat az adó­fizető egyéneket, akik ennek az államnak hűsé­ges adófizető polgárai akarnak lenni, Nemcsak az adójavaslatban van erről szó, hanem a dél­előtti értekezlet folyamán is szó volt róla s ne­kem is az a tiszteletteljes véleményem, hogy azokat az embereket, akik előre megfizetik az adójukat, bizonyos prémiumban illenék része­síteni. Es hogy itt kapcsoljam bele a prémium kérdésébe a progresszivitást, illetőleg a degresszi­vitást is, ezt olykép vélem megoldhatónak, hogy bizonyos kataszteri tiszta jövedelemig az adó­fizető gazdaközönség prémiumban részesittessék. évi szeptember hó 5-én, kedden. 63 Az én felfogásom e tekintetben az, hogy 50 K kataszteri tiszta jövedelemig ez a prémium 40% legyen, 100 K kataszteri tiszta jövedelemig pedig 20%. Ezenkívül minden fizető gazda­ember, aki egész évi adóját előre lefizeti, kivétel nélkül 5% prémiumban részesüljön. Itt volna megoldható az, hogy az a kis­ember, ha az adóját előre lefizeti, akkor már 40%, illetve 20% kedvezményben részesülne és itt érné el a t. pénzügyminister ur azt, hogy mindenki igyekeznék az adóját előre megfizetni. Arról is szó van, — tudomásom van róla — hogy ez a prémium két részletre osztatnék fel. Nekem az a meggyőződésem, hogyha a gazda­ember nem fizeti meg ősszel az adóját, a követ­kező időben ez már nagyon nehezére esik. Minthogy pedig az államháztartásnak mast volna szüksége a tömeges nagy bevételre, ezzel jutalmazhatnók azokat, akik készségesen akarnak fizetni, amiből azután nemcsak az államkincs­tárnak lenne haszna, hanem az illető adóalany­nak is. A harmadik lényeges pont, amitől szintén nagyon aggódnak ós félnek a kisgazdák, az, hogy a búza árát időnkint a börze fogja meg­szabni. Ha törvényhozásilag biztosíttatnék az, hogy egy független testület, mondjuk pénzügyi tanács határozza meg az árat, ebbe belenyugod­nának. Szükségesnek tartanám tehát azt, hogy ne a börze által felvert magas árakat vegyék alapul, mert hiszen esetleg a leendő pénzügy­minister, egy másik pénzügyminister — a jelen­legiről nem merem feltételezni, ez sértés volna a részemről — talán máskép fog gondolkodni és ezeket az árakat nemhogy bizonyos fokban mérsékelné, hanem talán az államháztartás szem­pontjából inkább emelné. Ezért szükséges, hogy legyen olyan független pénzügyi tanács, amely az árakat hón aprói-hónapra szabályozza. Es ha * ehhez még annak a sokszor kifogásolt kataszter­nek kiigazitáslehetősége is jönne, akkor én ökölbe szorított kéz és fogcsikorgatás nélkül nyugodtan, férfiasan és nyíltan még fogom szavazni ezt a törvényjavaslatot, mert belátom, hogy hazámnak fentartása érdekében erre feltétlenül szükség van. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) En ennek az egységespártnak nem voltam a hivatalos jelöltje, sőt az intézőség ellenére kerültem ide... Rassay Károly : Ez reményt nyújt nekünk ! (Derültség.) Éhn Kálmán : . . . tehát én ennek az egy­séges pártnak sem erkölcsi, sem anyagi támo­gatásában nem részesültem és így a szavamat egész nyíltan és őszintén kimondhatom és ki is merem mondani. De mégis, azért vagyok ebben a pártban, mert a jelenlegi súlyos és nehéz helyzetben ennek a pártnak programmját s ennek a kormánynak sokszor kifogásolt programmját tartom egyedül alkalmasnak arra, hogy ezt a szegény csonka Magyarországot ebből a lehetet­len, válságos helyzetből kiemeljük. (Helyeslés a jobboldalon.) Én a teljes életemben negyven-

Next

/
Oldalképek
Tartalom