Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

À nemzetgyűlés 45. ülése 1922. évi szeptember hó 5-én, hedden. 49 kezese pedig,, amely nem állapit meg létminimumot, amely egyáltalában nem. visz be szcciális vonatkozásokat, amely még csak nem is gondolt arra, bogy a minimumot a- családtagok számához kellene arányi tani, a javaslatnak ez a rendelkezése pedig egyenesen rá fogja kényszeríteni a lakosságot arra, bogy a gyermeknevelés súlycs és nebéz terbét ne vállalja magára. Ezek olyan súlyos és messzemenő szempontok, amelyeket figyelmen kivül bagyni én szerintem nem lehet, különösen nem akkor, ha komolyan fogják fel a t. képviselő urak azokat a szép jelszavakat, amelyeket újjáépítésről, fajfentartásról és a többiről hallunk. Itt megint csak abban a helyzetben vagyok, hogy javaslatot nem terjesztek elő az előbb említett okoknál fogva," de felhívom a pénz ügy minister ur figyelmét erre a szempontra, hogy a progresszió mellett legyen tekintettel a létminimumra is, még pedig szcciális alapon, a családi y iszonyokhoz, a családtagok számához képest emelve a létminimumot ugy, hogy a család megélhetése biztosítva legyen. T. Nemzetgyűlés ! Utaltam arra, hogy ez az általános kereseti adó, mint álhozadéki adó tulaj donképen a legszemélyesebb jövedelmi adó. Már most kérdezem az igen t. pénzügyminister úrtól, hogyha már van egy jövedelmi adó, minek kell ehhez még egy másikat létesiteni. Polónyi Géza 1916-ban, ugyanabban a könyvben, amelyet már idéztem., azt mondja, hogy a magyar adórendszernek annyi neme van, ahány tornya van a milánói dómnak. Most ehhez a soksok adónemhez megint csatolnak még négyet, egy egész csomó uj adónemet, úgyhogy igazán nem tudom, hogyha a pénzügyminister ur is egy dóm tornyához akarná hasonlitani az adónemek számát, nem jönne-e zavarba, nem találván az egész világon, olyan dómot, amelynek annyi tornya volna, mint ahány adónem van Magyarországon. De olyan tudós sincs, aki ezeket az adónemeket megismerhetné, aki ebben a nagy adórengetegben otthonosan járkálhatna, úgyhogy azt hiszem, ez olyan zavarokra fog vezetni, amelyek az adóbevételeket egyáltalában nem fogják kedvezően befolyásolni. Itt van a jövedelmi adó, amely sújtja az alkalmazottakat és a munkásokat. Az 1909. évi X. és az 3920. évi XXIII. te. szól erről a jövedelmi adóról. Es én felvetem azt a kérdést, nem volna-e célszerűbb és helyesebb, hogy ha már a munkásokat és alkalmazottakat megadóztatják —mindig feltéve azt, hogy igazságosan, szociálisan, progresszíven és a létminimum megállapításával történik a megadóztatás — összevonni, egyesíteni ezt a két adót? Mert micsoda célszerűségi szempont mond ellene annak, hogy ezt a két adót összevonják, egyszerűsítsék és egyetlen jövedelmi adóval sújtsák a munkásokat, illetőleg egyetlen jövedelmi adó alapján vessék ki rájuk az adóterhet ? A létminimum ebben a jövedelmi adóban, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ* 1922—1926, — IV. KÖTET. azt hiszem 30.000 korona az alkalmazottaknál. Ma ez az összeg természetesen kevés, meg nem felelő, és amidőn én javaslat nélkül a pénzügyminister ur figyelmét felliiyom a létminimumra, akkor azt kell mondanom, hogy ne fix összegben állapítsa meg a létminimumot, ha egyáltalában rátud helyezkedni arra az alapra, hogy létminimum kell. hanem ugy, nogy az időnkint, a drágaság emelkedéséhez mérten állandóan, adótechnikailag — tehát nem törvényhozás és nem rendeletek utján, hanem úgyszólván adminisztratív utón — mindig megfelelően idomítható legyen, Felhívom erre a pénzügyminister ur figyelmét és kérem, fordítson erre gondot, de ha lehetséges, ha össze tudja egyeztetni, akkor egyesítse ezt a két adónemet, mert ha ma nem egyesit», később fog rájönni arra, hogy igen-igen hagy törvényszerkesztési hibát követett el. mert ebben a két adóban, ennek a két adónak keretében képtelen lesz adminisztrálni, nem is szólva arról, hogy az, hogy két azonos adónem van, nem jelenti azt, hogy igy több adójövedelem van, mert a forrás egy, az adóalap egy, t. i. a jövedelemadó alapja és a kereseti adó alapja is egyaránt a fizetés. Már most kérdem, ha ugyanegy forráshoz két korsóval állok, több vizet kapok-e? Nem kapok többet, csak mindkét kezemet kell használnom, és közben több folyik a földre. Ugyanúgy nem lesz több adójövedelem abból sem, ha két törvény van, Össze kell tehát vonni ezt a két törvényt, lehetőleg egyszerűbbé kell tenni, de természetesen ezt nem. fogják akceptálni, mint az előadó ur fejbólogátasából látom. En sajnálom., de nem. tehetek róla, nincs módomban a dolgon változtatni, de majd meg méltóztatnak róla győződni az adótörvények életbeléptetése után igen rövid idő múlva, hogy ez az adózási mód, amelyet igy kontemplálnak, amellyel kísérleteznek, nem lesz megfelelő és igen-igen hamar revízióra fognak vele szorulni. Nekem egyébként az a nézetem, hogy egy általános jövedelmi adóval •— tehát nem sok-sok mindenféle foldozások és toldozások és alaptörvények használatával és összeegyeztetésével — az egész magyar adózási rendszert, talán az angel income tax mintájára összesüriteni. Ez egyszerű, áttekinthető, keresztülvihető, ebbe bele lehet szorítani mindent. Angliában ezzel oldották meg a földadókérdést is. Némileg az is hozadéki adó, de igazságcs adó. Ezzel meg lehetne oldani a kérdést és a magyar adórendszert olyan egyszerűvé, olyan áttekinthetővé, könnyen keresztülvihetővé és adminisztrálhatóvá lehetne tenni, hegy a magyar adókérdést hosszú időre le lehetne venni a napirendről. A toldozással, fcldozással azonban nem. hiszem., hogy messze fogunk menni és erre különösképen felhivem. a pénzügyminister ur figyelmét. Felhívom, a figyeh ir.ét arra, amit itt elmondottam, összefoglalva ; Egyesítsék ezt a két adót ; semmi értelme nincs két jövedelmi adónak, nem. lehet egy jövedelmi forrást két adótörvény alapján kétszer megadóztatni. 7