Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-53
A nemzetgyűlés 53. ülése 1922. tatnak-e elfogadni. Ugyancsak ennél a bekezdésnél egy nyomdahiba kiigazitását célzó indítványt is tett az előadó ur. Erre is külön fogom a kérdést feltenni. Méltóztatnak a kérdés ily módon való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az 5. § második és harmadik bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nemi) Minthogy az 5. § második és harmadik bekezdése eredeti szövegezésében nem fogadtatott el, kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik- e az Emiltett bekezdéseket az előadó ur által javasolt módositással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház ilyen értelemben határozván, az előadó ur módositását elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. § negyedik bekezdése. Kérdem : méltóztatnak-e ezt a bekezdést eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház az 5. § negyedik bekezdését eredeti szövegezésében nem fogadván el, kérdem : méltóztatnak-e az előadó urnák ide vonatkozó első módositó javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Amennyiben ezt el méltóztattak fogadni, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Végül felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az előadó urnák az 5. § negyedik bekezdésére vonatkozó második módositását elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az előadó urnák az 5. § negyedik bekezdésére vonatkozó második módositását is elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Forgács Miklós jegyző : (Olvassa a törvényjavaslat 6—10. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. ) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk letárgyaltatván, mielőtt Baross János és Szabó Gréza képviselő urak sürgős interpellációjának meghallgatására térnénk át, javaslatot kívánok tenni a nemzetgyűlés legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Inditványozom, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, szeptember hó 19-én, kedden, d. e. 10 órakor tartsa a következő napirenddel: 1. a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; '2. az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak napirendi inditványomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Áttérünk Baross János képviselő ur sürgős interpellációjának meghallgatására. Baross János képviselő urat illeti a szó. évi szeptember hó 18-án, hétfőn. 467 Baross János : T. Ház ! Előre kell bocsátanom, hogy az alatt a 27 év alatt, mig én, az utolsó kétévi megszakítást kivéve, a magyar képviselőháznak tagja voltam, soha nem interpelláltam. Ez az első, szüzinterpellációm. Mert abból indultam ki, hogy egyes eseteknek parlamenti tárgyalását csak az esetben szabad megengedni, ha azok a legsürgősebbek és a legégetőbbek, és ha bizonyos közszempontok is fűződnek hozzájuk. Mindnyájan, politikusok, aggodalommal nézünk a következő tél elé, és ez az oka annak, hogy én most, a parlamenti szünet utolsóelőtti perceiben is kérjem a Ház szives hozzájárulását, hogy pár kérdésre nézve, amelyek az én kerületemet égetően érdeklik s amelyek közérdekűek is, legyen szabad a t. Ház türelmét igénybevennem. Ez a nagy nyomorúság, amely az idei télen nagy tömegeket fenyeget, tudjuk, hogy a nagy drágaságból, a pénz devalvációjából és végeredményben a trianoni békéből származik, amely beleütközik emberi és isteni törvénybe és mindenekfelett beleütközik a legjózanabb gazdasági törvényekbe is. Addig is azonban, amig ezt az átkozott békét Isten segitségével és a magunk erejével megváltoztatni sikerül, össze kell fognia minden magyar embernek és főleg minden magyar politikusnak arra, hogy ennek az átkozott békének rettenetes szociális következményeit és az általa okozott nyomorúságot enyhítsük. Ezek a szempontok kell hogy megtöltsenek minden hivatali szobát és minden köz- és magángazdaságot is. Bizonyos szociális, modern érzéknek és bizonyos régi jó patriarkális érzéknek kell lenni különösen ma minden hivatali szobában és minden magánirodában. Végre mindkettőnek egy az alapja: a jó, emberséges érzés. En igazán sohasem voltam felforgató, t. Ház, sőt sokáig nagyon erősen reakciósnak neveztek és tartottak engem, mégis most, ezekben a nehéz időkben, kénytelen vagyok a t. Ház türelmét igénybevenni olyan kérdésekben, amelyek elsősorban azért vetődtek fel, mert ezt a kívánatos szociális és patriarkális érzéket sok helyen nélkülöznünk kell. Egypár képben kívánom megvilágítani a t. Ház és a t. kormány előtt azt a szociális nyomorúságot, amelyben az én kerületem és az én szülőföldem, amelynek földje sovány és kevés, most a rettenetes tél előtt áll. Ezt a szociális nyomorúságot a termékenyebb, istenáldotta vidékeken talán nem érzik olyan nagyon, mint annak a szegény Pilis-hegyvidéknek a népessége. Első kép : Pilisvörösvár községében van egy nagy bányavállalat és van a gróf Karátsonyiuradalom. A nagy bányavállalat — hála Istennek — az utolsó években óriásilag fellendült, s ennek következtében kb. 100 hold földet vett igénybe a bánya céljaira, tehát a föld fogyott. A gyermekáldás — hála Istennek — nagy, tehát az emberek szaporodtak. A föld fogyott, az emberek szaporodtak, előállott tehát egy természetes földéhség. Ebben a községben, illető59*
