Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-53

452 A nemzetgyűlés 53. ülése 1922. konstatálni fogják, hogy mindezek a kérdések, amelyek különben a szakkörök meghallgatása után szerkesztettek meg, célszerűségi, alapossági szempontból és részletesség szempontjából teljesen kielégitők, úgyhogy pótlásra, módositásra alig szorulhatnak. Ezek a kérdések különben olyanok, amelyek nem ütköznek azokba a tilalmakba, amelyeket annak idején az alaptörvény a magánérdek megóvása céljából felállított. A közgazdasági és közjogi bizottság ezeknek az indokoknak alapján javasolja ennek a bejelentésnek elfogadását azzal a módositással, hogy méltóztassék a statisztikai hivatalt felhatalmazni arra is, hogy amennyiben érdemet nem érintő módosításokra lenne még szükség a kérdőpontokat iiietőieg, ezt a statisztikai hivatal, illetőleg a kereskedelemügyi minister ur a saját hatáskörében eszközölhesse. Mindezeknek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék az előterjesztést elfogadni, jóváhagyni és a felhatalmazást a jelzett értelemben a kereskedelemügyi minister urnák megadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök ". Szólásra ki van feljegyezve ? Bartos János jegyző: Kenéz Béla! Kenéz Béla : T. Nemzetgyűlés! Ugy gondolom, hogy ennek a nemzetgyűlésnek most elsőizben van alkalma a magy. kir. központi statisztikai hivatal munkásságával foglalkozni, s ezért méltóztassanak megengedni, hogy ezt az alkalmat néhány idevágó megjegyzés egészen rövidrefogott elmondására használjam fel. A nemzetgyűlés tagjainak bölcsesége előtt bizonyára ismeretes, hogy az előttünk fekvő jelentés elfogadása tulajdonképen azt jelenti, bogy a statisztikai hivatalnak megadjuk azokat a garanciákat, amelyek az itt tervezetben bemutatott fontos adatgyűjtések zavartalan menetét biztositják, amennyiben a jelentés tudomásulvételével felhatalmazzuk a magy. kir. központi statisztikai hivatalt, hogy az adatszolgáltatástól vonakodóktól az adatokat az illető fél költségén a helyszínére kiküldött tisztviselője utján szerezze be, és ugy az illetővel szemben, mint általában azokkal szemben, akik tudva valótlan adatokat jelentenek be, a kihágási eljárást az illetékes kir. járásbíróság előtt megindítsa. En e felhatalmazás megadásához a magam részéről készséggel hozzájárulok először is azért, mert az a megGyőződésem, hogy mentől betegebb a szervezet, annál nagyobb szükség van az okos gyógykezelés alapját szolgáltató helyes diagnózisra. Már pedig abban nincs kétség, hogy a trianoni ügynevezett békeszerződés óta egész közgazdasági organizmusunk a legsúlyosab betegségben sínylődik, és ha az öntudatos állami lét fokán minden időben szükség volt a közállapotokat hiven visszatükrőztető statisztika diagnózisára, azt gondolom, hogy elnyomatásunk és megpróbáltatásunk e szomorú napjaiban sokszorosan szükséges, hogy a statisztika tájékozási szeptember hő 18-án, hétfőn. tasson bennünket erőviszonyainkról, veszteségünkről, fejlődésünk szükséges irányairól és lehetőségeiről. Mert hiszen a bajokat és kutforrásaikat feltárni, az ellenük alkalmazandó orvosságok hatását, ha előre lehet, kiszámítani, vagy legalább a következményeikre utalni, az intézmények és intézkedések alkotó vagy romboló erejét megállapítani, nyomorúságunk vigasztalan képének könyörtelen elénktárása által a lelkeket felrázni és az egyetértő munkára serkenteni, ma még inkább, mint valaha, a statisztika feladata. De a magam részéről készséggel megadom a felhatalmazást azért is, mert — és különös örömemre szolgál,' hogy ezt a nemzetgyűlés színe előtt módomban van kijelenteni — elismeréssel és bizalommal vagyok a magy. kir. központi statisztikai hivatal iránt, amelynek vezetősége és egész tisztviselői kara a szakértelemnek és kötelessételjesitésnek valóságos mintaképe. Erről nemcsak a tárcája ügyrendje szerint közvetlenül illetékes kereskedelmi minister ur tehet tanúságot, de, gondolom, mindazok a szakminister urak, közöttük különösen a pénzügyminister ur, a közélelmezési minister ur és a külügyminister ur is, akik nem egyszer használták fel a statisztikai hivatalnak kipróbált munkaerejét, ezt a tanuságtételt megerősithetik, és legjobb megGyőződésemmel állithatom, hogy a mi statisztikai hivatalunk a legteljesebb mértékben megérdemli azt a mai viszonyok közt különösen nem közömbös nagy tiszteletet is, amelylyel a külföld tudományos intézményei a mi hivatalunk iránt viseltetnek, és talán nem szerénytelenség tőlem, hogy némileg hivatottnak érzem magamat erről megemélkezni, mert hivatásomnál fogva van alkalmam az intézetnek életébe és működésébe betekinteni. De maradandó érdemeket szerzett statisztikai hivatalunk a trianoni u. n. békeszerződés magyar anyaggyüjteményének előkészítésével és feldolgozásával, valamint a velünk szemben megnyilvánult gyűlölködő és rövidlátó politika végzetes következményeinek megvilágításában, amiről bizonyságot tehetünk mindannyian, akik szóval és tettel igyekeztünk, hogy Magyarország magyar igazságáról a külföld közvéleményét meggyőzzük. Hogy ennek a munkának ezidő-szerint kézzelfogható eredménye nincs, az nem von le semmit annak értékéből. Eltiportatásunk csak epizód, reméljük, hogy gyorsan elmúló epizód a világtörténelem nagy folyamatában, de az összehordott anyag örökké ig g marad a világtörténelem ítélőszéke előtt. Csak az a kérésem van a kereskedelemügyi minister urhoZj hogy amilyen szeretettel gondoskodott e bizonyára nem jelentéktelen összegbe kerülő adatgyűjtés költségeinek fedezéséről, méltóztassék lehetővé tenni az összegyűjtött anyag minél teljesebb kihasználását és annak lehető leghelyesebb feldolgozását és közzétételét is, hogy mindnyájan okulhassunk belőle, még pedig minél