Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-53

4&0 A nemzetgyűlés 53. iííése 1922. ülain Ferenc képviselő ur módositó indítványa elesett. Méltóztatnak-e az 5. pont utáni bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, kérdem : méltóztatnak-e Láng János képviselő ur módosításával együtt elfogadni az 5. pont utáni első bekezdést ? (Igen !) Az 5. pont utáni első bekezdés Láng János képviselő ur módosításával fogadtatott el. Az 5. pont utáni második bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az 5. pont utáni harmadik bekezdésnél elsősorban az előadó ur közelebb álló módositványára teszem fel a kérdést. Méltóztatnak-e az 5. pont utáni harmadik bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az 5. pont utáni harmadik bekezdést az előadó ur módosításával elfogadni ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni Horváth Zoltán képviselő ur módositó inditványát, igen vagy nem ? (Igen !) Ezt is el méltóztatnak fogadni, tehát az 5. pont után következő harmadik bekezdés ezzel a két módosítással fogadtatott el. Következik a 2. §. Bartos János jegyző (olvassa a 2. -és 3. §4, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §4): Horváth Zoltán! (Nincs itt!) Elnök : Nincs jelen. Az előadó ur kíván szólni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a 4. §-nak a törvényjavaslatban előadott szövegével szemben a következő szöveget méltóztassanak elfogadni (olvassa) : »Aki a bíróság ítéletében az első paragrafus utolsó bekezdése alapján vele szemben alkalmazott mellékbüntetést megszegi vagy kijátssza, vagy az illető mellékbüntetés megszegésére vagy kijátszására szándékosan közreműködik, igy különösen az elitélt üzletét a kereskedés- vagy iparűzés tilalmának kijátszása végett átveszi, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal és 300.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.« Ez a következőkkel indokolom. A bizottsági szöveg a 4. § következő kiegészítését tartalmazza: »igy különösen az elitélt üzletét a tilalom kijátszása végett átveszi«. Ez a kiegészítés egyik esete annak, ha harmadik személy működik közre a mellékbüntetés megszegésére vagy kijátszására. Ezt az általános tételt is ki kell mondani a 4. §-ban, mert különben hiányzik az összefüggés az eredeti szöveg és a kiegészítés között. Tisztelettel kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Szólni senki sem kivan; a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a határozathozatal. Minthogy az előadó ur a 4, §-szal szemévi szeptember hó 18-án, hétfőn. ben egy uj szakaszt javasolt, az eredeti szöveggel szemben fogom feltenni az előadó ur indítványát. Amennyiben a 4. §-t nem méltóztatnak elfogadni a bizottság szövegezésében, akkor az előadó ur által beterjesztett uj szakaszt fogom ' elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 4. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Nem fogadtatván el, elfogadottnak jelentem ki az előadó ur által benyújtott szöveget. Következik az 5. §. Bartos János jegyző (olvassa az ő. és 6, §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. §-t): Rassay Károly! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat 7. §-a külön intézkedést tartalmaz abban a tekintetben, hogy megadja a pénzügyminister urnák azt a jogot, hogy a bank- és pénz váltóüzletek gyakorlását bizonyos feltételektől tegye függővé, iparengedélyhez kösse, és ezt azután a már meglevő ilynemű üzletekre is kiterjeszthesse. Én már akkor, amikor az ipartörvényt tárgyaltuk, amelyre e szakasz rendelkezésében utalás van, aggályosnak találtam azt, hogy egy magánjogi üzlet tulajdonképen a mindenkori kormány tetszésétől függjön és annak legyen kiszolgáltatva. Nem tartom összeegyeztethetőnek az ipari és kereskedelmi szabadsággal, hogy ilyen iparüzlet folytatása, még kevésbé ugy, mint itt a rendeletben kontemplálva van, annak gyakorlása is a mindenkori pónzügyminister úrtól vagy kereskedelemügyi minister úrtól függjön. Az ipartörvényben t. i

4 a kereskedelemügyi minister urnák volt ez a jogkör fentartva, amely most át lett ruházva a pónzügyminister úrra. Amig az egész gazdasági élet terén a szabadforgalom elvét hangoztatjuk, addig viszont lehetetlennek tartom, hogy ilyen megkötöttségeket vegyünk be a törvénybe. De ha talán a nemzetgyűlés bölcsessége akként is határozna, hogy jövőre vonatkozólag egyes iparüzletek működését iparengedélyhez és bizonyos feltételekhez köti, mindenesetre súlyosan aggályosnak tartom, hogy a minister urnák, tehát közigazgatási hatáskörnek legyen fentartva az, hogy a már meglevő iparüzletek a maguk működését milyen feltételek mellett folytathatják. Itt megint a legtágabb tere nyilik a közigazgatási önkénynek, amely ellen — sajnos '— semminemű magánjogi orvoslás nincs. Amennyiben ugyanis a pénztigyminister a meglévő bank- és pénzváltóüzletekre vonatkozólag bizonyos feltételeket fog szabni, itt tág tere nyilik ezt akként megállapítani, hogy egyes üzletek pl. egyáltalában nem folytathatják a maguk ^parüzletét. Ne méltóztassanak félreérteni. Én belátom azt, különösen a legújabb szomorú tapasztalatok alapján is, mily szükséges, hogy a bank- és pénzváltóüzletek folytatása bizonyos megkötöttség alá kerüljön ós. bizonyos feltételek okvetlenül szükségesek, hogy