Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-51

388 A nemzetgyűlés 51. illése 1922. évi szeptember hő 15-én, péntehen. Elnök: Kivan még valaki .a szakaszhoz hozzászólni? (Senki sem.) Miután senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A kérdést akkép kivánom feltenni, hogy elsősorban szavazás alá bocsátom a szakaszt eredeti szövegében; amennyiben a szakaszt eredeti szövegében el méltóztatnak fogadni, Halász Móric képviselő ur indítványa elesik. Ha pedig a szakaszt eredeti szövegében nem méltóztatnak elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést arranézve, hogy a 6. §-t a Halász Móric képviselő ur által javasolt módosítással méltóztatik-e elfogadni. Méltóztatnak a kérdés ily módon való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Kérdem tehát : méltóztatnak-e a 6. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében nem fogadván el, kérdem, méltóztatik-e azt a Halász Móric képviselő ur által beadott módosítással elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A határozatot ez értelemben mondom ki. Következik a 7. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző : (olvassa™ a törvényjavaslat 7. §-át, amely észrevétel nélkül elfogadtattiJc.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik a napirend 6. pontja : a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló törvényjavaslat általános vitája. Minthogy az előadó ur nincs jelen, öt percnyi szünetet adok. (Felkiáltások balfelöl: Itt van ! Felkiáltások jobb felől : A szünet már elrendeltetett !) A szünetet már elrendeltem. Méltóztassék a szünet idejének megállapítását reám bizni. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Temesváry Imre képviselő ur, mint a pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az ingatlanok, felszerelési tárgyak, áruraktárak, ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról szóló 73. számú törvényjavaslat tárgyában tisztelettel beterjesztem a pénzügyi bizottság jelentését. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és annak tárgyalására vonatkozólag a sürgősség kimondását. Elnök : A beadott jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni s napirendre tüzese iránt a napirend megállapítása után fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Egyben kérdem a t, Házat, méltóztatik-e hozzájárulni, hogy a javaslat a három nap közbevetése nélkül

5 sürgősség mellett tárgyaltassék, igen vagy. nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a napirend 6. pontja, a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. (írom. 67, 74). Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Pénzügyi előadó ritkán jut abba a helyzetbe, hogy közmegnyugvást okozó vagy népszerű javaslatokat adhasson elő. Annál kellemesebb rámnézve a helyzet most, hogy e törvényjavaslattal állhatok a Ház elé, mert az a megGyőződésem, hogy nemcsak a nemzetgyűlés nagy többségének, hanem a nemzetgyűlésen kivül álló széles társadalmi rétegeknek is rokonszenvével találkozik ez a javaslat, amelynek bejelentését, amikor a pénzügyminister ur legutóbbi beszéde alkalmával említést tett e javaslatról, a Ház minden oldalon tetszéssel fogadta. T. Nemzetgyűlés ! A magyar korona leromlásának okait talán nem kell itt bővebben ismertetni. Kétségtelen azonban — ezt hangsúlyozni is felesleges, — hogy a korona leromlásának természetes okain kivül, voltak ós vannak olyan különleges okai is, amelyekkel szemben védekeznünk lehet, sőt védekeznünk kell is. (Igaz! TJgy van! Helyeslés jobb felől.) A korona leromlásának okai közül az a kategória, amely hatalmi szféránkon kivül esik : a külföldnek, a külföldi erőtényezőknek manipulációja. Ezzel szemben nincs hatalmunk, de annál inkább kezünkben vannak azok a belső tényezők, amelyek lelkiismeretlenül, túltéve magukat az állampolgári erkölcsi felfogás minden szabályán elkövetnek mindent arra, hogy azt a nagy küzdelmet, amelyet a kormány és a nemzetgyűlés szinte az áldozatkészség határáig menve vív, hogy a korona további romlását megakadályozza, meghiúsítani akarják s akik kell, hogy elnyerjék méltó büntetésüket. (Igaz ! TJgy van ! Általános helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy ép erre való tekintettel a javaslatot általánosságban indokolnom sem keli. Egész röviden leszek bátor ismertetni a szöveget, valamint azokat a módosításokat, illetőleg szigorításokat, melyeket a pénzügyi és igazságügyi együttes bizottság a javaslaton tett. A felsorolt bűncselekmények két kategóriára oszlanak. Az első kategóriába tartoznak azok, amelyeknél bizonyos célzatosságot kivan meg az 1. § 5. pontja, amely azokat az eseteket szabályozza, amidőn valaki a magyar korona vásárlóerejét vagy értékét jobb tudomása ellenére, az Emiltett célra alkalmas valótlan hir koholása és terjesztése utján rontja. A többi négy kategória, az első négy pont, tárgyi tényálladékkál bir. Az itt felsorolt pselekményeket bünteti a törvényjavaslat akkor is, ha célzatosság nem forog fenn. Ezek közül az első kettő lesz valószínűleg az, amely leggyakrabban fog előfordulni, nevezetesen az első, a külföldi