Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-51

A nemzetgyűlés 51. ülése 1922. évi szeptember hó 15-én, pénteken. 385 Abban a pillanatban, amint a csatorna az ő áldásos működését megkezdi, elvivén a felvizeket és a talajvizeket, a közlekedés utján vasutak, utak építésével óriási terület nyitható meg, amely úgyszólván a főváros közvetlen határáig terjed és amely speciálisan kiválóan alkalmas arra, hogy oda akár községekkel, akár tanya­rendszerrel épült községekkel óriási telepítéseket eszközöljünk. Ami a lecsapolótársulat ügyeit illeti, azokat az előadó ur igen szépen elmondotta. Én csupán arra akarom a figyelmet felhivni ezzel a fel­szólalással, hogy azért volt itt szükség a kor­mány közbelépésére,, mert ennek a 122.000 ka­tasztrális holdnál nagyobb területnek érdekelt­sége nem képes elviselni a fokozódó terheket. Hiszen ezidőszerint a helyzet az, hogy körülbelül 2000 korona terhelne minden egyes hold földet anélkül, hogy a lecsapolás hasznát előzetesen már élvezhetnék. így tehát a földmivelésügyi minister ur háromszor jött segítségünkre. Az első az volt, hogy midőn magunk kö­zött az érdekeltség nem tudott megegyezni, végre nagynehezen 15 év múlva egyszerűen fel­függesztette ennek a társulatnak autonómiáját, nagyon helyesen, hogy egyszer már az ellenkező kontroverziáknak véget vessen, mert belátta, hogy az nem a magánérdek ügye, mert országos köz­érdek az, (Ugy van! Ugy van! jobb felöl.) hogy e főváros közvetlen szomszédságába ne nyúljanak fel ezek a miazmákat terjesztő mocsarak. Ez volt az első lépés. A második lépés az volt, amikor ezt a tör­vényjavaslatot beterjesztette a minister ur és amikor a pénzügyminister ur hajlandó volt elő­legezni ezt az óriási összeget, amely ennek a létesitésére kell. A harmadik lépés pedig az volna, amire nézve a 6. §-nál bátor leszek egy módositó javaslatot beadni, hogy ne adja ki többé a föld­mivelésügyi minister ur ennek a társulatnak az ügyét a kezéből, hanem teljes erejével, igenis, maradjon benne (Élénk helyeslés jobbfelöl.) és ha ő elkezdette, végeztesse is ő be. En örömmel és hálával üdvözlöm a föld­mivelésügyi minister urat azért, hogy módot és lehetőséget ad egy nagy vidék továbbfejlődésére, hogy lehetővé teszi azt, hogy ahol ma vadkacsa, szárcsa, nádiveréb honol, ott a vadkacsák helyett szelid kacsák legyenek a tanyák kertjeiben, hogy nádiveréb helyett házi veréb foglaljon he­lyet az ereszek alatt. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlési A nemzetgyűlés Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő urat a IV. biráló-bizottság tagjául választotta meg. Minthogy a házszabályok ugy intézkednek, hogy a biráló-bizottságok tagjai esküt tartoznak tenni és a képviselő ur jelen van, felkérem a képviselő urat, szíveskedjék a Ház szine előtt az esküt NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — IV. KÖTET. letenni és kérem a jegyző urat, hogy a házszabá­lyokban előirt esküminta szövegét felolvasni sziveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa az eskümin­tát; Eckhardt Tibor leteszi az esküt). Elnök : A képviselő ur az esküt letette. Az eskü letételét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat a IV. biráló-bizottságnak ki fog adatni. Folytatjuk a javaslat tárgyalását. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Szakács József! Szakács József : T. Nemzetgyűlés ! A ma­gam részéről is örömmel üdvözlöm a törvény­javaslatot, mert ez azt jelenti, hogy Magyar­országnak kellős közepén, mondhatni Magyar­országnak szivében nagyobb terjedelmű termő­föld lesz a kultúrának megmenthető. Ezt az alkalmat csak röviden arra akarom felhasználni, hogy felhívjam a mélyen t. földmivelésügyi kor­mányzatnak figyelmét arra, hogy hasonló mostoha sorsban van Pest vármegyének déli és Csongrád vármegyének majdnem egész területe, mely a Tisza völgyét érinti. Itt ugyanis több százezer hold föld állandóan szenved a belvizeknek kár­tételeitől és noha már tudomásom szerint Ud­ránszky kiküldött kormánybiztos befejezte az erre vonatkozó műszaki felvételeket és műszaki előmunkálatokat, még ma sem történt semmi, hogy a pestmegyei és csongrádmegyei, a Tisza völgye felé gravitáló belvizektől az ottani terü­letek mentesittessenek. Tisztelettel kérem ebből az alkalomból a földmivelésügyi minister urat, hogy ezt a vidéket is méltóztassék szives gon­doskodása tárgyává tenni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kér­dem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister urat illeti a szó. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Nekem is kevés mondanivalóm van ennél a törvényjavas­latnál. Magának a törvényjavaslatnak elkószi­tése egy már régen kidolgozott terv alapján történt, ugy hogy ebből a mostani földmivelés­ügyi ministernek, vagy a földmivelésügyi ministériumnak semmi külön érdemet nem akarok vindikálni. Mindenesetre sajátságos, hogy az a csatornaépítési tervezet, amely már olyan régi, amellyel már a régi abszolutisztikus korszakban is foglalkoztak, kellő időben nem jutott a kivitel stádiumába és mindenesetre bizonyos mértékig elismerésemet kell kifejeznem a pénzügyminister ur iránt is, mert hiszen ezeknek a munkálatoknak keresztülvitelére régebben is voltak tervek és megvolt az a kivan ság, hogy az állam nyúljon a hóna alá ennek a társulatnak és állami segítséggel végez­zük a munkákat, de ezek a tervek a régebbi időben nem sikerültek, a mostani időben pedig, dacára a nehéz pénzügyi viszonyoknak, mégis sikerült az állami hozzájárulást kieszközölni. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom