Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-50
À nemzetgyűlés 50. ülése 1922. ft. szerződés következtében ma már külföldön lévő ipartelepei vagy vállalatai vannak. Ezen vállalatok esetleg kénytelenek a megváltozott viszonyok következtében üzlettelepeiket értékesíteni. Ezért szükségesnek tartanám, hogy abban az esetben, ha az ilyen értékesítések a mérlegükben feltüntetett összegeknél nagyobb összegekben realizáltatnának, az igy előálló plusz összeg adó alá ne kerüljön. Azonkívül ugyanilyen elbírálásban kívánnám részesíteni azokat a vállalatokat is, amelyek most már külföldön lévő telepeik után részvényeiket bizonyos mértékben kénytelenek az idegen államoknak átadni, vagy azokat értékesíteni. Ha a részvények értékesítéséből tényleg nagyobb összeget vennének be látszólag, mint amely összeg a mérlegben ki van tüntetve, azt szeretném, hogy ezen plusz összegek szintén mentesittessenek az adó alól. Erre feltétlenül szükség van azért is, mivel a vállalatba befektetett eredeti összegek valamikor aranykoronákban invesztáltattak, most pedig számbelileg magasabb összeget kapnak ugyan, de papirkoronákban, vagyis a befektetett pénz sokkal értéktelenebb alakban jut vissza a részvénytársaságokhoz. Abban az esetben azonban, ha a részvénytársaságok az ezen részvényeikből befolyó összeget részvényeseik között kiosztanák, a részvényeseket adóztatás alá kell vonni. Maga a javasolt új pont a következőképen szól (olvassa) : »8. pont. A vállalatnak külföldön lévő üzlettelepei értékesítésénél az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, amennyiben azok egészben vagy részben a társulat tagjai között fel nem osztattak. Ugyanezen elbirálás alá esnek a vállalat külföldi részvényeinek értékesítése folytán az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, amennyiben az értékesítés idejében az illető külföldi részvénytársaság részvényeinek legalább 25°/o-a a vállalat birtokában volt, vagy pedig a kérdéses részvények a vállalat külföldi telepének értékesítése folytán folytak be. A mérlegben el nem számclt ezeket az összegeket a társulat a vallomással egyidejűleg a pénzügyministernek bejelenteni köteles.« Kérem ezen javaslatom elfogadását. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Én egy 9. ponttal óhajtanám kiegészíteni a 16. §-t. T. i. azokra a tisztviselőkre, közalkalmazottakra gondolok, akik szövetkezet vagy betéti társaságok utján házakat létesítettek. Ezeknek házbérjövedelmét, haszonértékét, amennyiben ezek ugyis külön adóval vannak terhelve, szeretném mentesíteni s ezért kérném az igen t. pénzügy minister urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy új, 9. pontként felvétessék a következő szö reg (olvassa) : »A házadóval terhelt bérjövedelem, illetőleg haszonérték.« T. i. ez mentesítessék a társulati évi szept. hó 14-én, csütörtökön* 371 adó alól. Tudjuk, hogy sok ilyen szövetkezeti ház van. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Kérném a javaslat 16. §-ának csupán azzal a pótlással való elfogadását, amelyet az előadó ur tett, mert nem tartanám kívánatosnak azt, hogy akár tisztviselői, akár más egyéb foglalkozási kategóriákra nézve speciális kivételek tétessenek a javaslatban, A házak kérdését általában véve megbeszéltük a bizottsági tárgyalások során és ezek eredményeként jelentkezik már az a szöveg, mely a t. Ház előtt fekszik. Ennélfogva kérem a módosítás mellőzését. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. A 16. § első hét pontja meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az előadó ur uj 8. pont felvételét javasolta a szakaszhoz. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az előadó ur által javasolt szöveget 8. pontul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a 16. § 8. pontjául elfogadta az előadó ur által beterjesztett szöveget. Ezenkívül Strausz István képviselő ur adott be módosítást, melyben uj 9. pont felvételét kívánja. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e ezt a módosítást elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Nem fogadtatik el. • Következik a 17. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 17., 19. | §-olcat, melyek észrevétel nélkül elfog adtatna Jc. | Olvassa a III. fejezet címét és a 20. §-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : A 20. §-hoz két rendbeli módosítást vagyok bátor előterjeszteni. A szakasz első pontjának harmadik sorában a »bekezdésének« szó után a következő »kettő és« szavak törlendők lennének. Ugyanezen szakasz harmadik pontjának első sorában »pontjaiban és Emiltett« szavak közé »és 2. pontjában« szavak volnának beiktatandók. Szükségesnek tartom ezt azért, mert a törvényjavaslat eredeti szövegezése értelmében az alkalmi egyesülések társulati adó alá voltak vonva ugyanoly mértékben, mint a részvénytársaságok. Minthogy ! azonban lehetetlennek látszik a szindikátusok f saját tőkéjét kinyomozni, nem vezetne célra az, ! ha a szindikátusok is ugyanilyen réteges adó; zásban részesittetnének, mint a részvénytársasá• gok, mert azoknak saját tőkéjét a lehető leg! nehezebb volna kipuhatolni és igy a legtöbb • esetben adóeltitkolás esete forogna fenn. Mivel { tehát a szindikátusokra nézve alkalmasabb az I adózás tekintetében ugyanazt a tabellát behozni, 1 mint amilyet a törvény a közkereseti és betéti [ társaságokra előír, javaslom, hogy a szindikátu' sokra nézve a közkereseti és betéti társaságokra vonatkozó tabellákat hozzuk be. (Helyeslés.) 47*
