Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

368 A nemzetgyűlés 50. ülése 1922. évi szept, hó 14-én, csütörtökön. Kállay Tibor pénzügyminister : .. . amit nem engedek meg, hogy bárki is kétségbevonjon. (Élénk helyeslés.) Erre mondtam azt, hogy mindenkor van olyan jóhiszemű a felszólalásom, mint az övé. (Helyeslés jobb felöl.) Ezt mondtam természetesen, mert elvárom és megkívánom, hogy az én felszólalásomat mindenkor a teljes jóhiszeműség alá vonják. (Elénk helyeslés.) Ha a képviselő ur ezt koncedálja nekem, akkor mindenesetre saját magának is koncedálnia kell; ebben tehát semmi sértés nem volt, egyáltalában nem értem s nem tudom magamnak megmagyarázni, hogy azt, amiben sértés nem lehetett, a képviselő ur arra használja fel, hogy azzal szemben személyes sértéssel illessen. Ezt én a magam részéről egyáltalában nem akceptálhatom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. A 47. § különböző bekezdéseihez Gaal Graston képviselő ur különböző módosításokat adott be, melyeket bekezdésenkint fogok szavazás alá bocsátani. Kívánja a képviselő ur a módosítások felolvasását ? Gaal Gaston: Amint az elnök ur óhajtja. Elnök : A különböző bekezdésekhez benyújtott módosítások fel fognak olvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első bekezdéshez benyújtott módosítást felolvasni. Csik József jegyző : (olvassa a módosítást). Elnök : Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szemben Gaal Gaston képviselő urnák az első bekezdéséhez beadott módosításával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A szakasz első bekezdése eredeti szövegezésben fogadtatott el. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz második bekezdéséhez Gaal Gaston képviselő ur által beadott módosítást felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a módosítást). Elnök : Minthogy a módosítás szemben áll az eredeti szöveggel, kérem azokat a képviselő urakat, akik eredeti szövegében fogadják el a bekezdést, szemben Gaal Gaston képviselő ur módosításával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A szakasz második bekezdése eredeti szövegezésében fogadtatott el. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a Gaal Gaston képviselő ur által indítványozott uj harmadik bekezdést felolvasni. Csik József jegyző (olvassa az indítványt). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az indítványozott uj harmadik-bekezdést elfogadni ? Kérem azokat, akik elfogadják, szives- • ked jenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványozott uj harmadik bekezdést nem fogadta el. Következik a szakasz 3. pontja, melyet — meg nem támadtatván — elfogadottnak jelentek ki. Következik a 48. §. Csik József jegyző (olvassa a 48. §4). Elnök: Kiván-e valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott és annak harmadszori olvasása iránt annak idején fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szabó József, Strausz István, Drozdy Győző, Rassay Károly, Haller István, Haller József és Meskó Zoltán képviselő urak indítványt adtak be aziránt, hogy az interpellációkat azután hetenként hétfőn és csütörtökön a napirend letárgyalása után, illetőleg a tanácskozásra szánt idő utolsó félórájában lehessen előterjeszteni. A házszabályok 233. §-a értelmében ezen indítvány felett a legközelebbi ülés végén vita nélkül, egyszerű szavazással fog a Ház dönteni. Mielőtt a napirend további tárgyára áttérnénk, az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet uián.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a társulati adóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nen !) Senki sem kivan szólni, a cím elfogadtatott. Következik az 1. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Kiván-e valaki szólni? Forgács Miklós jegyző : Strausz István Î Strausr István : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! balfelöl.) A társulati adóról szóló törvényjavaslat 1. §-ának keretében a 2. ponthoz : az alkalmi egyesülésekhez kívánok hozzászólni. Az általános vita során már kifejtettem az elvi álláspontomat, hogy az alkalmi egyesülésekből eredő jövedelmeket inkább a kereseti adó alá vonnám. Hiszem, hogy az igen t. pénzügyminister ur osztozik ebben az elvi álláspontomban, sőt ha nem ajándékozta volna oda az általános kereseti adót a községeknek és a városoknak, bizonyára meghagyta volna az általános kereseti adó keretében. De mint jó pénzügyminister gondolt egyet és az ajándékozott bundának kivette a bélését. (Derültség.) En ebben a keretben az alkalmi egyesületeknek nagy adójától főleg a kisgazdatársadalmat féltem. Mindnyájan tudjuk, hogy a törekvő, életrevaló kisgazdák hárman-négyen, néha tizen is összeállanak abból a célból, hogy tökéletesítsék, fejlesszék gazdaságukat, cséplőgépeket, boronákat, ekéket vesznek. Ha ez a törvény életbelép, — amint hogy életbe fog lépni — akkor az ily kisgazdaegyesülések jövedelme szintén társulati adó alá kerül. Félek tőle, hogy a jövőben ilyen egyesülések nem fognak létesülni