Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

'A nemzetgyűlés 45. ülése 1922. a budapesti kir. főügyészségtől Eácz János kép viselő ur ellen ingatlan vagyon rongálásának vétsége, a győri kir. főügyészségtől Lingauer Albin képviselő ur ellen sajtó utján elkövetett kétrendbeli rágalmazás vétsége, a budapesti kir. főügyészségtől Ulain Ferenc képviselő, ur ellen az 1912. évi LIV. te. 96. §-ába ütköző tilos közlés vétsége, és a budapesti kir. főügyészségtől Ulain Ferenc képviselő ur ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A megkeresések a házszabályok 188. §-a értelmében áttétettek a mentelmi bizottsághoz. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Tolna vármegye közönségének háromrendbeli feliratát : az uj választójogi törvény megalkotása, az árvizsgáló bizottságok hatáskörének kiszélesitése és a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozása tárgyában; Budapest székesfőváros közönségének feliratát és az Országos Kereskedelmi és Ipari Érdekképviseleteknek Sándor Pál képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az adótörvényjavaslatok tárgyában ; Székesfehérvár sz. kir. város közönségének feliratát a lakáshiány megszüntetéséről. Mivel a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az adó javaslatokat és a lakásügy rendezéséről szóló rendeletet a bizottságok letárgyalták, a feliratok és a kórvény a törvényjavaslatokkal, illetőleg a rendelettel való együttes tárgyalás céljából letétetnek a Ház asztalára. Tolna vármegye közönségének az uj választójogi törvény megalkotásáról és az árvizsgáló bizottságok hatáskörének kiszélesítéséről szóló feliratai pedig a házszabályok 242. §-a értelmében kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Almásy László képviselő ur, mint az I. számú biráló-bizottság elnöke kivan jelentést tenni. Almásy László: T. Nemzetgyűlés ! Az I. számú biráló bizottság a házszabályok által előirt szabályszerű eljárás lefolytatása után Szentpáli István képviselő ur választásának érvénybentartása mellett őt végleg igazolt képviselőnek mondotta ki. Amidőn az erre vonatkozó iratokat az Ítélettel együtt beterjesztem, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy őt a végleg igazolt képviselők jegyzékébe felvenni méltóztassék. Elnök: Tehát kimondom, hogy Szentpáli István képviselő ur a végleg igazolt képviselők jegyzékébe iktattatik. Következik napirend szerint a nemzetgyűlés alelnökének megválasztása. Mielőtt az erre vonatkozó szavazást elrendelném, bátorkodom a házszabályok 233. §-át alkalmazás céljából felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Csik József jegyző (olvassa). Elnök* A szavazást elrendelem. évi szeptember hő 5-én, kedden. 31 A névsort olvasni fogja Bodó János jegyző ur, a távollevőket jegyezni fogja Hébelt Ede jegyző ur. Felkérem Bodó János jegyző urat, szíveskedjék a névsort olvasni. Bodó János jegyző (olvassa a névsort). Elnök : Fel fog olvastatni azoknak névsora, akik az előző névsorolvasásnál távol voltak. Hébelt Ede jegyző (olvassa a távolvoltah névsorát). Elnök : A szavazás befejeztetvén, a házszabályok értelmében kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek az eredményt a Ház szine előtt megállapítani. (Megtörténik) A szavazatok összeszámláltatván, ki fogom hirdetni a szavazás eredményét. Beadatott öszszesen 110 szavazat; elnök nem szavazott. Ebből esett Almásy Lászlóra 81 szavazat, Fáy Gyulára 9 szavazat, üres lap 20. Eszerint Almásy László képviselő urat a Ház alelnökévé megválasztottnak jelentem ki. (Éljenzés.) Napirend szerint következik az adójavaslatok folytatólagos tárgyalása. (írom. 34—37,59—63.) Bodó János jegyző: Kuna P. András! Kuna P. András: T. Nemzetgyűlés! Nem szívesen szaporítom a szót, de minthogy a baloldalról minket, kisgazdákat több támadás ért, hogy miért támogatjuk a kormányt, nekem is kötelességem hozzászólni a javaslathoz és felhívni a t. pénzügyminister ur figyelmét arra a különös körülményre, hogy bár eddig mindegyik pénzügyminister azt Ígérte, hogy az adókivetésnél figyelembe fogják venni a kisgazdák kívánságait, segíteni fognak rajtuk, ezt az Ígéretüket nem teljesítették. Kénytelen vagyok ezért felszólalni és kijelenteni, hogy mi, kisgazdák sem akarjuk magunkat kivonni az adózás alól. Bá kívánok mutatni arra a tényre, hogy különösen a mi tájékunkon, a mi vidékünkön 1914 óta rendkívül rossz időjárás volt, hol aszály volt, hol rekvirálás, hol meg esőzés, úgyhogy alig tudta magát a rossz termés következtében a kisgazdatársadalom fentartani. Hozzájárult még ehhez a múlt kormányzatnak az a politikája, amely sohasem vette figyelembe a kisgazdaosztály érdekeit, hanem magára hagyta a kisgazdaosztályt, amely szaporodásával, növekedésével együtt nem birt terjeszkedni és ennek folytán olyan helyzetbe jutott, hogy ma, különösen a mi vidékünkön, alig van biztosítva a megélhetése, egyik a másikára tör. Földet bérelni nem tud a kisgazda, mert a nagytőke, amely nem tudta pénzét hová helyezni, a múlt században a földbirtokra vetette magát, azt olcsón kibérelte, és meggazdagodott rajta. A helyzet ma az, hogy ez a nagytőke nem akarja kiereszteni a kezéből a földet, bárhogyan is folyamodunk a földbirtokrendező bírósághoz, a vármegyei gazdasági felügyelők ellenünk vannak, mert azt mondják, hogy a többtermelés szűnik meg, ha a nagybirtokot átengedik nekünk kisgazdáknak. Kénytelen vagyok rámutatni a