Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-50
348 A nemzetgyűlés 50. ülése 1922. Méltóztassanak már most megengedni, hogy a másik kérdésre reflektáljak egészen röviden, t. i. a progresszió megállapításának a dolgára. A törvényjavaslat általános tárgyalása alkalmával mondott beszédemben már hangsúlyoztam, hogy nem abban. látom a progressziót és nem akkor látom kielégítettnek az ez iránti kívánalmat, ha a törvény minden paragrafusába beleveszem ezt a szót, vagy magát az intézkedést. A társulati adónál igenis meg kell állapítani egy bizonyos progressziót azért, mert a társulati adóval az illető adóztatás kérdése le van zárva, a kereseti adónál azonban nem lehet megállapítani egy ilyen progressziót azért, mert ezek a kérései adóalanyok még jövedelemadó alá is esnek. Ennél a jövedelemadónál olyan progreszsziót állapítunk meg, amely megfelelően kifejezésre juttatja ezt az általam is, mint mindenki által kívánatosnak vallott elvet és eléri a célt. Hozzáteszünk ehhez a progressziómegállapitáshoz, ehhez a progresszív adóhoz egy másik adót a községek részére, melyet egyformán 5 illetve maximálisan 10°/o-ban állapítunk meg, mely adó azonban különösen a legmagasab fokon már egyáltalában nem jelent különösebb megterheltetést a törvény jelenlegi konstrukciója mellett. Hogy valaki 44 vagy 49°/o adót fizet-e, az nem olyan roppant lényeges különbség, ellenben ha a Gaal Gaston t. képviselő ur által javasolt módon 20°/ 0-ig menő progresszió állapíttatnék meg, ez azt jelentené, hogy az illetőket ezen a fokon még plusz 20°/o-kal meg kellene terhelni, vagyis egész progresszív megterlieltetésük 64%-ra emelkednék. Ez a többi terhek mellett, melyekről épen ő emlékezett meg olyan szépen előbbi beszédeinek során, hogy t. i. mi minden van még, ami közszolgáltatás címén az egyes adóalanyokat terheli, azt hiszem, túlságosan messzemenő megterheltetés volna. Gaal Gaston : A földadónál nem méltóztatott ilyen skrupulusokat érvényesíteni ! Kállay Tibor pénzügyminister : A földadó kérdésénél ugyanúgy érvényesítem skrupulusaimat, mint másutt. Ott egészen más kérdésről van. Ott egy vagyonnak, egy járadéknak a megterheltetéséről van szó, melyről nagyon sokszor kifejtettem és hangsúlyoztam már, hogy az, aki a magyar szent korona országainak földbirtokából I—2, 100 vagy nem tudom hány hold földet bir, ez után a tulajdona után a közület részére bizonyos adót fizethet, ött ebből indultam ki, itt pedig személyes tevékenység alapján megszerzett adóról van szó, melyet megadóztatunk progresszive 44°/o-ig az adó összegéhez képest és ehhez hozzácsapunk még egy bizonyos percentet, melynek megállapítását épen azért, mert a községek részére biztosítani kívánjuk a budgetjogot, nekik engedjük át, határozott határt állítván fel azonban a törvényben arra nézve, hogy ez 5, illetve 10°Von túl nem terjedhet. Kérem a szakasznak az adott fogalmazásban való megszavazását, megjegyezvén, hogy évi szept. hó 14-én, csütörtökön, ott, ahol ennél a kereseti adónál progressziót lehet megvalósítani, ahol teljesen kezelhető és bizonyos batárt meg nem haladó jövedelmekről van szó, mint nevezetesen a szolgálati illetményeknél, ezt a progressziót megvalósítjuk nem a tulajdonképeni progresszió céljából, a nagyobb jövedelmek súlyosabb megterhelése céljából, hanem megvalósítjuk degresszive épen a létminimumnak, épen annak a kérdésnek a megfelelő elintézése céljából, mely kérdés a tanácskozások során már tegnap is felmerült. Megjegyzem, hogy itt tovább kívánok menni, mint már bejelentettem, amennyiben fel kívánunk menni 7 1 /2°/Vig, viszont alul létesíteni akarunk egy bizonyos minimumot és a degresszió kulcsainak bizonyos enhébb fokozódását. Kérem ennek alapján a 16. § változatlan elfogadását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 16. § eredeti szövegével szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványt nyújtott be, melyben a szakasz törlését javasolta. Minthogy ez az indítvány teljesen ellentétben áll az eredeti szöveggel, a kérdést ugy fogom feltenni, hogy felteszem a kérdést az eredeti szövegre, szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványával, amennyiben a t. Nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadja el, elesik Gaal Gaston képviselő ur indítványa, ellenkező esetben Gaal Gaston képviselő ur indítványa emelkedik határozattá. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 16. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés a 16. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 17. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 17. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminister ur már az előbbi szakasz tárgyalása során érintette azt a javaslatomat, amelyet most bátor leszek előterjeszteni. Javaslatom meglehetős jelentőséggel bir és honorálni kívánja mindazokat a felszólalásokat, melyek a kereseti adó kapcsán kifogás tárgyává tették azt, hogy ez az adónem egyrészt nem ismeri a minimumot, másrészt pedig a progresszió nincs benne kiépítve ugy, ahogy ezt bizonyos oldalról hangsúlyozták. Előadandó, illetve felolvasandó javaslatom jelentősége tehát abban fog állni, hogy azokra a jövedelmekre nézve, melyeket az 1. § 3., 4. és 5. pontjai sorolnak fel és amelyeket röviden fix illetményeknek lehet nevezni, megállapítunk egy létminimumot és pedig a heti létminimumot 1500 koronában, a havit pedig 5000 koronában ; azonkívül az alacsonyabb tételeknél, a felolvasandó tabella a kulcsot jelentékenyen mérsékli ugy a heti, mint a hónapi összegeknél, viszont a magasabb tételeknél, a
