Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-44
A nemzetgyűlés 44. ülése 1922. ê •ott bent vannak az adatok, hogy Németország földje mennyivel termel többet, pedig be van bizonyítva, hogy az a föld rosszabb minőségű, mint a miénk. Erdélyi Aladár : Igaz, csakhogy ott minden héten esik az eső ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Farkas István : Ezért mondom, hogy az egyetlen igazságos adórendszer a föld és a telekértékadó, " mert hiszen, amint kimutatták, és amint én is utaltam iá, akárhogy hányják, vetik ezeket a törvényjavaslatokat, akár hogy nézzük az egész adóadminiszcárciót és az adóbehajtást, ez mind igazságtalan. Keressük meg tehát a helyes utat és helyezkedjünk árra az álláspontra, hogy olyan adórendszert állapítsunk meg, amely az értéken alapszik és amely azután az igazságos és egyenlő teherviselést lehetővé teszi. Erre vonatkozólag benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa) : »A földnek mai megadóztatás! rendszere nem halad együtt a földnek az általános kulturális haladás és népszaporodás folytán növekedő értékével, mert amig a föld forgalmi értéke (már a békeidőben is és aranykorában is) megsokszorozódott, helyenként 10—20—100-szorosra is emelkedett, addig a kataszter adórendszerében az ezenfelül a nagybirtok javára és a kisbirtok rovására igazságtalanul megosztott adószolgáltatás, amelyet a nagybirtoknak az ő hatalmi pozíciójával sikerült még egészében kontingentálni is, változatlan maradt. A földadókataszter még ezt, a föld növekedő értékét figyelembe nem vevő adóalapot is ellenőrizhetetlen és a visszaéléseknek tág kaput nyitó, a gyakorlati életben és a forgalomban nem létező mértékkel állapit ja meg, mint amilyen a joggal hirhedt »kataszteri hozadék«, és »tatászteri osztály«. A földadókataszter ezen elavult és intézményesen korrupt rendszerének következménye, hogy a védtelen törpebirtok aránylag súlyosabb, három-négy-ötszörös adót fizet ugyanolyan forgalmi értékű .föld után, mint amennyit a nagybefolyással rendelkező nagybirtok pusztán hatalmi pozíciójának érvényesülése folytán fizet. A földadókataszter rendszere azért is igazságtalan, mert a mivelési áganként való osztályozás túlságosan szűk és merev arra, hogy azon belül a föld forgalmi értékének óriási különbségei igazságosan és csak megközelítően is kifejezhetők és eszerint megadóztathatok legyenek. A földadókataszter rendszere a mivelési ágakat véve alapul, intézményesen adóleszállitási jutalmat nyújt annak, hogy valaki a földet a többtermelés elvével ellenkezően a nemzeti termelés rovására a drágaság és a munkanélküliség fenntartására és fokozására termelési és forgalmi értéken alul megengedhetetlenül primitiv módon használja fel Mindezek alapján a szociáldemokrata párt a föld forgalmi értékének megadóztatását kívánja, amely megadóztatás nem igazodik a tulajdonos egyéni önkényétől és spekulációjától függő tényleges kihasználás módja és mértéke után. A föld ri augusztus hő 25-én, pénteken. 27 és telekértékadó ennél fogva megfelel a többtermelés nagy és alapvetően fontos érdekeinek és kiválóan alkalmas arra, hogy letörje a földnek már békeidőben is mesterségesen felhajtott árát, hogy igy hozzáférhetőbbé tegye a földet a munkának. A földértékadó kivetése a gyakorlatban könnyen ellenőrizhető ; az eddigi összes tapasztalatok szerint korrumpálhatatlan, a visszaéléseket teljesen kizárja és igy feltétlenül igazságosan osztja meg a terheket a kis- és nagybirtok között. Kívánjuk tehát a föld megadóztatásának a földpolitika, az adópolitika és a közgazdaságtan mai állásának megfelelő modern és egyúttal egyedül demokratikus formáját, a föld és telekértékadót. Javasoljuk, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy zárcs határidőn belül sürgősen nyújtson be törvényjavaslatot a föld- és telekértékadóról.» Erdélyi Aladár : Eddig is eltitkolták a vételárat, hát még akkor ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy ezek után áttérjek a másik törvényjavaslatra, arra, mely a legközelebbről érinti a munkásságot. Az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat 17. §-a felsorolja azt, hogy a munkások és a fixfizetésü alkalmazottak milyen összegű adót fognak fizetni, ha ez a törvény életbe lép. Megállapítja az adót hetenként és havonként. A munkások megadóztatása tehát ugy van kontemplálva, hogy ez alól az adó alól a munkások ki nem bújhatnak. Hiszen hetenként le kell vonni az adót és hogyha havi alkalmazottak, akkor havonként vonják le tőlük az adót. Köztudomású dolog, hogy ezeknek a munkásoknak nincs másuk, mint a munkaerejük. És itt egészen sajátságos dolog, hogy a minister ur ennél az adónemnél nem is gondolt a létminimumra. Itt már ezer korona keresetnél is adót vetnek ki. Propper Sándor : Ezer koronán alul is ! Farkas István : Ezer koronán alul is, tehát akármennyit keres a munkás, adó alá esik. Bármilyen kicsi a fizetése, meg fogják adóztatni. Egészen furcsa, egészen sajátságos és egészen magyar specialitás, hogy egy ilyen adónemnél, ahol a munkások meg vannak adóztatva, ahol az adózási rendszer ugy van kontemplálva, hogy az adó alól ki sem bújhatnak, egyáltalán ezekben az időkben, nagy, vészes viharok, pusztulások, nagy szociális nyomorúság közepette a minister ur még csak nem is gondol a létminimumra, nem is beszél róla, és nem tesz reája nézve javaslatot. Hát a munkásokra a régi törvények is vetettek ki adót, de én csak ebből a szempontból fogom bebizonyítani, hogy a minister ur mennyire téved, és mennyire rosszul ismeii az adótörténetet, hogy ha itt egy ilyen kicsiny összeget akar megadóztatni ; mert, mondom, a munkások eddig is fizettek adót, a helyzet azonban az volt, hogy nem volt mit behajtani a munkásokon, bár akin volt mit behajtani, azon az adót behajtották. Volt egy időszak, amikor arról volt szó, hogy a munkások adóját a munkaadók vonják le ; ilyen értelmű rendelet egy néhány 4*
