Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-49
322 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hő 13-án, szerdán. nak kijelenteni, hogy minden körülmények között, minden időben és helyen pártfogolt volt előttem az, aki szenvedett, ha az ő igazsága tényleg meg volt állapitható; de addig, amig a szociáldemokrata párt jogvédő irodája állapit meg valamit és hivatalos tényezők azt meg nem erősitik, addig engedjék meg nekem, hogy minden egyes esetben kétkedéssel fogadjam ezeket az állitólagos atrocitásokat. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsobaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző: Bassay Károly! (Felkiáltások jobbfelöl: Propper megállapításai voltak !) Elnök : Csendet kérek ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Arra az esetre, ha netalán Zeőke Antal képviselőtársam engem is azzal vádolna meg, hogy nem az igazságot akarom keresni, előre figyelmeztetem őt, hogy nem is olyan régen még hozzám fordult abban a tekintetben, hogy keressük bizonyos ügyekben az igazságot együtt. Szolgáltatott is nekem adatokat és én azt kívánom neki, ha ő olyan nagyon igazságszerető ember, hogy haladjon azon az utón, amelyet azokkal az adatokkal előttem megjelölt, tekintet nélkül arra, hogy az illető egyénnek kellemesek lesznek-e vagy kellemetlenek és keresse azon az utón az igazságot. Drozdy Győző: Halljuk! Ez érdekes! Zeőke Antal : Személyeskedés ! En is válaszolhatnék ugyanígy \ Szabó Sándor: Halljuk az interpellációt! Rassay Károly: Én, t. Nemzetgyűlés, őszintén megvallva, nagy megdöbbenéssel hallgattam azokat az adatokat, amelyeket az előttem interpelláló képviselőtársam a Ház elé terjesztett. Nagy aggodalommal és megdöbbenéssel hallgattam, mert magam is vidéki városban éltem és nagyon jól tudom, mit jelent egy vidéki város rendjére, nyugalmára az, hogy a rendfentartó közegek ne álljanak ellenségképen szemben a közönséggel, hanem megértéssel, kötelességteljesitésük teljes tudatával. T. Nemzetgyűlés! Csak fegyverrel rendet fentartani nem lehet, mert a fegyver néha gyöngének bizonyulhat, ha elemi erők nyilvánulnak meg. Rendet fentartani minden körülmények között csak ugy lehet, ha a rendfentartó közegekben maga a közönség az igazság védőit látja. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) És ha én azt tapasztalom, hogy ezek a szomorú jelenségek ma itt, holnap amott, de állandóan megismétlődnek, — amit nem lehet letagadni, amiről lehet azt mondani, hogy az adott viszonyok között talán még nem jutottunk ei egy megnyugvási ponthoz, de letagadni, megtagadni nem lehet, — akkor kénytelen vagyok rámutatni, hogy ezeknek a jelenségeknek oka az, hogy rövid idővel ezelőtt politikai célokra használtatott fel az a rendfentartó közeg, (Igaz ! Ugy van ! half elöl.) ott vesztette el nyugodt Ítélőképességét, azt az egyetlen biztos bázist, hogy a rendfentartó közegnek nem szabad gyűlölni, nem szabad szeretni, nem szabad pártszempontokat nézni, hanem csak a törvény igazságát kell tekintenie. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Pár hónappal ezelőtt ilyen esetek, amilyeneket interpelláló t. képviselőtársam szóvá tett, még erényszámba mentek, ezért dicséretet kapott az illető. Ulain Ferenc: Helyes is is volt, szükség is volt rá. Rassay Károly :. Ma azonban természetesnek találom, hogy amikor különösen fentről még mindig olyan irányban instruálják, hogy egyes politikai irányok vagy politikusok nem a nemzet érdekét keresik, esetleg talán más nézőszögből kiindulva, hanem ennek a nemzetnek ellenségei, akkor ezek a kis intelligenciájú emberek, legyenek azok szolgabirák vagy csendőrtiszthelyettesek . . . (Zaj és közbeszólások a jobboldalon : Sértés !) Gr. Szapáry Lajos: A mentelmi jog alapján sérteget ! A mentelmi jog védelme alatt ilyent mondani! (Zaj.) Urbanics Kálmán : Miért rágalmazza a szolgabirákat? Menjen ki és ott rágalmazza! Rassay Károly: . . . elvesztik a nyugodt ítélőképességüket . . . Urbanics Kálmán : Bágalmaz. Elnök: Kérem Urbanics képviselő urat, hogyha beszélni akar, méltóztassék feliratkozni, de párbeszédeket folytatni nem lehet. Urbanics Kálmán: Ne rágalmazzon itt! Elnök: Urbanics képviselő urat rendre utasítom. Méltóztassék az elnöki utasításokat betartani. Urbanics Kálmán: Köszönöm! Elnök : Mégegyszer rendre utasítom a képviselő urat. Rassay Károly : .. . elvesztik nyugodt Ítélőképességüket és esetleg szélsőségekre, esetleg olyan cselekedetekre ragadtatják magukat, melyekkel nem szolgálnak a köznek. T. képviselőtársam, igazán nagyon naiv közbeszólás az, hogy rágalmazom a szolgabírói kart, mikor feltételezem, hogy vannak benne csekélyebb intelligenciájú emberek is. Urbanics Kálmán: Ez rágalom! (Zaj.) Rassay Károly: Engedelmet kérek, t. képviselőtársamnak akkor fogalma sincs arról, mit jelent a »rágalom« szó, ha azt hiszi, hogy én rágalmazok, amikor ezt mondom. Urbanics Kálmán: Jogvégzett ember nem lehet kis intelligenciájú. (Zaj és derültség a szélsobaloldalon.) Szabó József: Nem a jogvégzettségnól kezdődik az intelligencia! Rassay Károly: Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel ne foglalkozzam, minthogy látom, hogy a t. képviselő úrral nein