Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

322 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hő 13-án, szerdán. nak kijelenteni, hogy minden körülmények kö­zött, minden időben és helyen pártfogolt volt előttem az, aki szenvedett, ha az ő igazsága tényleg meg volt állapitható; de addig, amig a szociáldemokrata párt jogvédő irodája állapit meg valamit és hivatalos tényezők azt meg nem erősitik, addig engedjék meg nekem, hogy min­den egyes esetben kétkedéssel fogadjam ezeket az állitólagos atrocitásokat. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsobaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző: Bassay Károly! (Felkiáltások jobbfelöl: Propper megállapításai voltak !) Elnök : Csendet kérek ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Arra az esetre, ha netalán Zeőke Antal képviselőtársam engem is azzal vádolna meg, hogy nem az igazságot akarom keresni, előre figyelmeztetem őt, hogy nem is olyan régen még hozzám fordult abban a tekintetben, hogy keressük bizonyos ügyekben az igazságot együtt. Szolgáltatott is nekem adatokat és én azt kívá­nom neki, ha ő olyan nagyon igazságszerető ember, hogy haladjon azon az utón, amelyet azokkal az adatokkal előttem megjelölt, tekintet nélkül arra, hogy az illető egyénnek kellemesek lesznek-e vagy kellemetlenek és keresse azon az utón az igazságot. Drozdy Győző: Halljuk! Ez érdekes! Zeőke Antal : Személyeskedés ! En is vála­szolhatnék ugyanígy \ Szabó Sándor: Halljuk az interpellációt! Rassay Károly: Én, t. Nemzetgyűlés, őszin­tén megvallva, nagy megdöbbenéssel hallgattam azokat az adatokat, amelyeket az előttem inter­pelláló képviselőtársam a Ház elé terjesztett. Nagy aggodalommal és megdöbbenéssel hallgat­tam, mert magam is vidéki városban éltem és nagyon jól tudom, mit jelent egy vidéki város rendjére, nyugalmára az, hogy a rendfentartó közegek ne álljanak ellenségképen szemben a közönséggel, hanem megértéssel, kötelességtelje­sitésük teljes tudatával. T. Nemzetgyűlés! Csak fegyverrel rendet fentartani nem lehet, mert a fegyver néha gyöngének bizonyulhat, ha elemi erők nyilvá­nulnak meg. Rendet fentartani minden körül­mények között csak ugy lehet, ha a rendfen­tartó közegekben maga a közönség az igazság védőit látja. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) És ha én azt tapasztalom, hogy ezek a szomorú jelenségek ma itt, holnap amott, de állandóan megismétlődnek, — amit nem lehet letagadni, amiről lehet azt mondani, hogy az adott viszonyok között talán még nem jutottunk ei egy megnyugvási ponthoz, de letagadni, megtagadni nem lehet, — akkor kénytelen vagyok rámutatni, hogy ezeknek a jelenségeknek oka az, hogy rövid idővel ezelőtt politikai célokra használtatott fel az a rend­fentartó közeg, (Igaz ! Ugy van ! half elöl.) ott vesztette el nyugodt Ítélőképességét, azt az egyetlen biztos bázist, hogy a rendfentartó kö­zegnek nem szabad gyűlölni, nem szabad sze­retni, nem szabad pártszempontokat nézni, ha­nem csak a törvény igazságát kell tekintenie. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Pár hónappal ezelőtt ilyen esetek, amilyeneket interpelláló t. kép­viselőtársam szóvá tett, még erényszámba men­tek, ezért dicséretet kapott az illető. Ulain Ferenc: Helyes is is volt, szükség is volt rá. Rassay Károly :. Ma azonban természetes­nek találom, hogy amikor különösen fentről még mindig olyan irányban instruálják, hogy egyes politikai irányok vagy politikusok nem a nemzet érdekét keresik, esetleg talán más néző­szögből kiindulva, hanem ennek a nemzetnek ellenségei, akkor ezek a kis intelligenciájú em­berek, legyenek azok szolgabirák vagy csendőr­tiszthelyettesek . . . (Zaj és közbeszólások a jobboldalon : Sértés !) Gr. Szapáry Lajos: A mentelmi jog alap­ján sérteget ! A mentelmi jog védelme alatt ilyent mondani! (Zaj.) Urbanics Kálmán : Miért rágalmazza a szolga­birákat? Menjen ki és ott rágalmazza! Rassay Károly: . . . elvesztik a nyugodt ítélőképességüket . . . Urbanics Kálmán : Bágalmaz. Elnök: Kérem Urbanics képviselő urat, hogyha beszélni akar, méltóztassék feliratkozni, de párbeszédeket folytatni nem lehet. Urbanics Kálmán: Ne rágalmazzon itt! Elnök: Urbanics képviselő urat rendre uta­sítom. Méltóztassék az elnöki utasításokat be­tartani. Urbanics Kálmán: Köszönöm! Elnök : Mégegyszer rendre utasítom a kép­viselő urat. Rassay Károly : .. . elvesztik nyugodt Ítélő­képességüket és esetleg szélsőségekre, esetleg olyan cselekedetekre ragadtatják magukat, melyekkel nem szolgálnak a köznek. T. képviselőtársam, igazán nagyon naiv közbeszólás az, hogy rágalmazom a szolgabírói kart, mikor feltételezem, hogy vannak benne csekélyebb intelligenciájú emberek is. Urbanics Kálmán: Ez rágalom! (Zaj.) Rassay Károly: Engedelmet kérek, t. kép­viselőtársamnak akkor fogalma sincs arról, mit jelent a »rágalom« szó, ha azt hiszi, hogy én rágalmazok, amikor ezt mondom. Urbanics Kálmán: Jogvégzett ember nem lehet kis intelligenciájú. (Zaj és derültség a szélsobaloldalon.) Szabó József: Nem a jogvégzettségnól kez­dődik az intelligencia! Rassay Károly: Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel ne foglalkozzam, mint­hogy látom, hogy a t. képviselő úrral nein

Next

/
Oldalképek
Tartalom