Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hó 13-án, szerdán. 295 Mindezek alapján kérném, hogy méltóztas­sanak ezt a rendelkezést elfogadni azzal, hogy a magam részéről is azon leszek, amint eddig igyekeztem és általában mindig igyekeztek erre a pénzügyministerek, és biztosítani is tudták azt, hogy a törvények végrehajtása szigorúan ahhoz a szellemhez alkalmazkodjék, amelyben megalkották őket, és ne forduljanak elő semmi­féle gtalanságok és méltánytalanságok. Elnök : A tárgyalás befejeztetett. Követke­zik a határozathozatal. Gaal Gaston képviselő ur indítványa elleninditvány jellegével bir, szem­beállítani kívánom tehát a törvényjavaslat ere­deti szövegével. A kérdést tehát akként kívánom feltenni, hogy amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, az elleninditvány elve­tettnek tekintendő. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 29. §-t eredeti szövegezésében Gaal Gaston képviselő ur indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik J Többség. A szakasz az eredeti szöve­gezésében fogadtatott el, Gaal Gaston képviselő ur elleninditványa tehát elvettetett. Következik a 30. §. Csik József jegyző (olvassa a 30. §-t, to­vábbá a II. rész 31. §-t 2 amelyek hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadtatnak. Olvassa a 32. §-t): Batitz Gyula! Batitz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Már az ál­talános vita alkalmával szóba került ez a kér­dés, sőt a kormánypárt részéről is hangzott el vele szemben ellenvélemény, különösen a pénz­ügyi bizottság által módosított szövegezés ellen. Az eredeti javaslat ugyanis hét szobához szabja meg a fényűzési lakásadót, de a pénzügyi bizott­ság ezt a pontot módosította azzal, hogy nem a < szobák számától teszi függővé a fényűzési lakást, hanem egyrészt a berendezéstől, másrészt pedig a lakók vagyoni viszonyaitól. Már maga az ere­deti törvényjavaslat is igen magasan állapította meg a fényűzési lakás alapját, amennyiben azt hét szobában állapította meg, és ezt is kifogás alá lehetett volna venni, mint ahogyan kifogá­solom is, de ezt a rossz és sok szobát magában foglaló fényűzési lakásalapot is sikerült a pénz­ügyi bizottságnak még jobban lerontania, ameny­nyiben a hétszobás alapot töi ölte, és annak he­lyébe állította a lakás fényűző mivoltát, és a lakó vagyoni állapotát, illetve családi körül­ményeit. Ha a pénzügyi bizottság javaslatát fogad­nánk el, az igen tág teret nyújtana a fényűzési lakásadókötelezettség alól való kibúvásra; elő­ször is azért, mert miként az indokolás is mondja, bizottság megy ki lakásokba, és az fogja meg­állapítani, hogy vájjon a lakás fényűző módon van-e berendezve, vagy sem. Engedelmet kérek, t. Nemzetgyűlés, én nem tudom, hányféle szakértőnek kellene oda kimenni, hogy ez a lakás tényleg fényüzőleg van-e be­rendezve. Igen, vagy nem, mert hiszen meg kellene állapítani, hogy az a tükör, amely ebben a lakásban van, belga üvegből van-e, vagy közön­séges üvegből; meg kellene állapítani külön szakértőnek, hogy az a szőnyeg, amely abban a lakásban le van fektetve, vájjon perzsa szőnyeg-e, tehát luxusdarab-e, vagy közönséges szőnyeg; külön bizottságnak, vagy külön szakértőnek kellene megállapítani, vájjon az a butor ében­fából készült-e, vagy pedig a lakás csak hami­sított ébenfabutorzattal van berendezve. Szóval ezer meg ezer módja van, hogy azt félremagya­rázzák, félreértsék. Ezenkívül még a szakértő­bizottságnak is igen sok alkalmat nyújt arra nézve, hogy baráti szempontokat vegyenek figye­lembe, s igy egyes lakásokat vagy lakástulaj­donosokat adómentessé tegyenek; különösen, hogy ha figyelembe vesszük a vidéki városi viszonyokat, ahol, mint tudjuk, a hivatalos sze­mélyek, a hivatalos közegek, majdnem az egész város lakosságával rokoni, családi vagy baráti viszonyban állanak, és kétségtelen tény, hogy akaratlanul is az ilyen bíróságnál, az ilyen bíráskodásnál ilyen baráti viszonyok és rokoni viszonyok érvényesülni szoktak, ugy hogy ez a szövegezés, amelyet a pénzügyi bizottság fogadott el, a visszaéléseknek igen sok fajára ad alkalmat.. Ennélfogva ez tarthatatlan és a magam részéről azt javaslom, hogy ez utasíttassák vissza, illetőleg az eredeti javaslat fogadtassék el azzal a módosítással, hogy a hét szoba öt szobára redukáltassék. Ezért a következő módosító javas­latot vagyok bátor előterjeszteni. (Olvassa:) A 32. § 1. bekezdése helyett a következő új szö­veget javaslom : »Fényűzési lakásadó alá von­ható a természetes személyeknek legalább öt lakószobából álló lakása.« (Második bekezdés :) »A lakáshoz tartozó és a lakók, vagy más által rendeltetésszerűen használt irodahelyiség, ren­delő, munka- és műterem, továbbá az előszoba, egy cselédszoba és a mellékhelyiségek a fény­űzési lakásadókötelezettség elbírálása során szá­mításon kívül maradnak.« Kérem a t. Nemzet­gyűlést, méltóztassék e javaslatomat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kíván szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni? Kállay Tibor pénzügyminister: Nem! Elnök: A pénzügyminister ur sem kivan nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Miután a Batitz Gyula nemzetgyűlési kép­viselő ur által beadott javaslat ellentétben van a 32. §-szal, tehát a 32. § eredeti szövegét szembe fogom állítani Batitz Gyula képviselő ur elleninditványával. Kérdem ennélfogva : mél­tóztatnak-e a 32. §-t Batitz Gyula képviselő ur elleninditványával szemben eredeti szövegezésé­ben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az ere­deti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom