Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

§92 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szepiemher hő 13-án, szerdán. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat 17. és 18. §-ait, all. fejezetet, a 19. és 20.§-ait, a III. fejezetet és a 21. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 22. %-t). G-aal Gaston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A 22. §-nak 2. bekezdése következőképen hangzik (olvassa) : »A tényleges birtokos köteles a mentesség meg­szűntét és az adókötelezettség beállását adóbeval­lási iv csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak a megszűnéstől számitott 15 nap alatt bejelenteni, amely a kivetés iránt intézkedik.« A szakasznak ezek az intézkedései ellentétben állnak a törvény azon intézkedéseivel, amelyek a bejelentési kény­szerről szólnak. Ami g a háztulajdonos minden a lakásra vonatkozó bejelentést nem a pénzügyigaz­gatóságnál, hanem a község vagy város elöljáró­ságánál tartozik megtenni, addig ebben a szakasz­ban az a csodálatos intézkedés foglaltatik, hogy a házadómentesség megszűnése, egyáltalában min­denféle változás bejelentése, amely tulaj donképen épen olyan funkció, mint maga a házbér valló más, nem azon község elöljáróságánál teljesitendő, ahol az illető lakik, hanem adóvallomási ivének csato­lása mellett a pénz ügyigazgatóságnál. Mi ennek a következménye ? Az, hogy épen azok az egyszerűbb emberek, akiknek házbérvallomását elfogadja a mélyen t. pénz ügy minister ur a községi elöljáróság utján, ha valami változás áll be, akár az adómentesség beállása, akár annak megszűnése tekintetében, ezt a változást nem az előbbi rövid utón a községi elöljáróságnál teljesitik, hanem, kötelesek legyenek kivenni adóvallomási ivüket, bemenni a városba a pénzügyigazgatósághoz, vagy pedig azt postán beküldeni. En ebben a falusi lakosságnak felesleges zaklatását látom, amely céltalan is, mert sokkal egyszerűbb, hogyha az illető befárad a községi elöljárósághoz és ott a községi jegyzőnek élőszóval bejelenti, hogy ez és ez a változás állt be ; miután az adóvallomási ivet úgyis a jegyzőtől kellene kivennie, sokai egyszerűbb, ha a vallómá si ivén az élőszóval felvett és irásba foglalt bejelentést a községi jegyző terjeszti be a pénz ügyigazgató­sághoz. (Helyeslés.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a falu népét ettől a komplikáltabb és semmi­vel sem indokolható zaklatásszerü eljárástól meg­óvni méltóztassék. E célból kérem., méltóztassék elfogadni határozati javaslatomat, mely követ­kezőképen szól : »A második bekezdés eredeti szövege helyett az alábbi uj szöveg tétessék, »A tényleges birtokos köteles a mentesség meg­szűnését és az adókötelezettség beállását a meg­szűnéstől számitott 15 nap alatt a község vagy város elöljáróságának bejelenteni, amely a jelen törvény 12. §-ának 1. pontja, illetve 14. §-ának 7. pontja értelmében intézkedik.« Ez a két utóbbi hivatkozás a törvényjavaslat azon részére vonat­kozik, amely részletesen körülírja, hogy a házadó­vallomásokat a községi elöljáróságok miké pen tar­toznak kezelni és a pénz ügyi gaz gatósághoz be­terjeszteni. Tisztelettel kérem ezen módositó in­dítványom elfogadását. Elnök : Ha senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur Iriván nyilat­kozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Tisztelettel megjegyzem, hogy a beadott módositts ellen nincs észrevételem. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat méltóztatik-e a 22. §-t változatlanul elfogadni? (Nem!) A szakasz tehát változat­lanul nem fogadtatott el. Most felteszem a kér­dést : méltóztatnak-e a szakaszt G-aal Graston módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház tehát a szakaszt Gaal Gaston képviselő ur módosításával fogadta el. Következik a 23. §. Csik József jegyző (olvassa a 23. §4.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 23 §. első bekezdésének d) pontja a bizottság szöve­gezésében tényleg messzebb megy, mint a bizott­ság akarta. A d) pont ugyanis kimondja az adó törlését azon lakásokra nézve is, amelyek ház­osztályadó alatt állottak, vagyis azokra a laká­sokra, amelyeket az illetők maguk laktak. A helyes szöveg a következő lesz (olvassa) : »A 23. §. első bekezdésének d) pontja helyébe a követ­kező szöveget kérem iktatni : »d) A rendszerint bérbeadás utján hasznosított és az üresen álló, vagy évközben megüresedett épületeket (épület­részek) után arra az időre, ameddig üresen állottak.« Módosításom lényege tehát az, hogy tisztán csak bérbeadás utján értékesített lakások üresen maradása esetén van adótörlésnek helye. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni? Gaal Gaston: Mélyen t. Nemzetgyűlés! A 23. §-hoz ugyanaz a módosításom van, mint az előző szakaszhoz volt. A 23. §. is ugy intézke­dett az adótörlésre irányuló kérvényekről, hogy azokat azok, akik adótörlésre jogosultak, a pénz­ügyigazgatóságnál tartozzanak bemutatni. Mint­hogy ez a falusi lakosságra felesleges terhet jelent és sokkal egyszerűbb a megoldásnak az a módja, hogy az adótörlésre irányuló kérvényeket is egyenesen a községi elöljáróságnál lehessen benyújtani, amely azután azokat a pénzügy­igazgatósághoz terjeszti fel, tisztelettel kérem, méltóztassanak a szakasznak errevonatkozó ré­szét akként módosítani, hogy a »pénzügyigaz­gatásnál« szó helyébe a következő szavak vétes­senek fel : » a pénzügyigazgatósághoz címezve a a község vagy város elöljáróságánál.« Minthogy ez a módosítás a paragrafus lényegét nem érinti, tisztelettel kérem az előbb előadott indokok alapján javaslatom elfogadását. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. A pénzügy­minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Tiszteléttel kérem a szakasznak G-aal

Next

/
Oldalképek
Tartalom